Friday, October 2, 2009
Robotsebészet Élőben
A da Vinci robotsebészeti eszköz segítségével végzik el az első hazai – az urológia területén végzett – robot-asszisztált sebészeti beavatkozást. A Telki Kórházban zajló beavatkozást a Keszthelyen tanácskozó urológus szakemberek élőben követhetik majd.
2009. szeptember 30-án, a Magyar Urológusok Társaságának XIV. Kongresszusához kapcsolódóan kerül sor az első hazai – az urológia területén végzett – robot-asszisztált sebészeti beavatkozásra. A főváros melletti Telki Kórházban zajló beavatkozást a Keszthelyen tanácskozó szakemberek élőben követhetik majd. Az esemény során egy ún. „radicalis prostatectomia” típusú műtétet végeznek el a da Vinci robotsebészeti eszköz segítségével.
E műtéttípusra jellemzően prosztatarák kapcsán kerül sor. A prosztatarák az egyik leggyakoribb daganatféleség a férfiaknál, 65-80 éves kor között fordul elő leggyakrabban. A Nemzeti Rákregiszterben évente mintegy 4000 új daganatos előfordulást regisztrálnak, 2006-ban 1077 halálesetért volt okolható e betegség (forrás: Magyar Rákregiszter korrigált adatai).
A radikális prostatectomia lényege, hogy a prosztatát és az ondóhólyagokat a műtét során eltávolítják. Az általában előforduló szövődményeken (vérzés, sebgyógyulási zavar) túl további kellemetlen szövődmény lehet az inkontinencia is, ami a műtét jellegéből adódik, hiszen át kell vágni a húgycsövet. További késői szövődmény lehet az impotencia, aminek előfordulása nem idegkímélő műtétnél 100 százalékos, de idegkímélő műtét után sem mindig sikerül a potenciát megtartani.
Jól látható tehát, hogy az ilyen műtéteknél fokozottan fontos a precíz, minél kisebb „károkozással” járó beavatkozás, hiszen a már említett kellemetlen késői tünetek (inkontinencia, impotencia) bekövetkezése nagyban függ a műtéti technikától.
Mi is az a da Vinci robotsebészeti eszköz?
A da Vinci egy számítógép vezérelte szerkezet, melyet az orvos egy joystick-kal és pedálokkal irányít. A szerkezet számítógépes rendszere előtt az orvos ülő helyzetben foglal helyet, és a beépített képernyő fölé hajolva háromdimenziós képben látja a műtéti területet, amit szükség esetén kétdimenzióssá is tehet. A sebész ezen a képernyőn kinagyítva követi az általa irányított történéseket, a felvételt a robot egyik karján lévő kamera rögzíti.
Az operációt végző orvos mindkét kezének két-két ujját a robot karjait irányító, gyűrű alakú alkatrészbe illeszti, és az így végzett mozdulatokat utánozza le a robot. A műszerkarok végződése cserélhető – lehet például csipesz, fogó vagy szike –, műtéti beavatkozásra pedig biztonsági okok miatt csak korlátozott alkalommal használható ugyanaz az eszköz. A sebész nem a műtőasztalnál áll, hanem külön konzolról operál, így a beavatkozásokat elméletileg akár egy másik helyiségből is elvégezheti az orvos. A gyakorlatban azonban jelenleg még ez a legkevésbé kihasznált előnye az eljárásnak, pedig a NASA annak idején éppen emiatt adott megbízást a kutatóknak a robot fejlesztésére.
A sebészrobot felhasználási lehetőségei az urológián belül a legkiterjedtebbek. A hagyományos módon végzett beavatkozások után gyakoriak lehetnek a vizelési- és merevedési zavarok, ami ronthatja a beteg komfortérzetét és negatívan befolyásolhatja a házaséletét, a robottal végzett műtétek során azonban jelentősen csökkennek ezek a kockázatok. A da Vinci rendszer az urológiai műtétekhez hasonlóan jól használható a nőgyógyászati műtéteknél és a kardiológiai beavatkozások során is; elvileg bármely sebészeti eljárásban alkalmazható, használhatóságának leginkább az anyagi keretek szabnak határt.
A da Vinci sebészeti robot több szempontból is előnyösebbé teszi a sebészeti beavatkozásokat: a beteg a műtétet követően gyorsabban gyógyul, az operációt végző sebész könnyebben elérheti az egyébként nehezen hozzáférhető területeket, és a műszer kiküszöböli a kézremegésből adódó kellemetlenségeket is.
Az eddig tíz-tizenöt centis vágást igénylő műtéteket az új műszer segítségével egy-két centis sebet ejtve is el lehet végezni (mint a laperoszkópiás beavatkozások esetén). Mindazonáltal a két módszer nem konkurense egymásnak, mivel az orvos kézmozdulatait tökéletes pontossággal követő műszer alkalmazásával a virtuális térben operáló sebész olyan területeket is elérhet a szervezeten belül, amelyek puszta kézzel, vagy laparoszkópiás módszerekkel csak nagy kockázatot vállalva, vagy egyáltalán nem hozzáférhetőek.
A klinikai vizsgálati adatok alapján a da Vinci sebészeti robot használatával nagy mértékben csökken a vérveszteség – harmadára a laparoszkópiás eljáráshoz képest, és kevesebb mint tizedére a nyílt műtéthez képest –, felére csökken a kórházban átlagosan eltöltött napok száma, de a vizeletürítési funkciók is jóval gyorsabban javulnak: 3 hónap után a páciensek 89 százalékánál már „rendben folynak a dolgok”, szemben a másik két módszerre jellemző 54-62 százalékos aránnyal. A szexuális funkciók megtartásában szintén kézzel fogható a robotsebészet előnye, a műtét követő első év végén a páciensek 86 százalékánál helyreáll az eredeti állapot.
Elmondható, hogy a robotsebészeti eljárás minden szereplő számára hasznot hoz:
* A páciens szempontjából a kisebb műtéti seb okozta gyors felépülés mellett jelentős előnyt jelent a kisebb vérveszteség és a szövődmények, a fertőzés, valamint a későbbi összenövések veszélyének csökkenése.
* A kórház szempontjából a kisebb szövődmény, fertőzés illetve a minimál-beavatkozás miatt, kevesebb a kórházban töltött napok száma, és elkerülhető a sokszor milliós nagyságrendű intenzívosztályos ápolás.
* Az állam szempontjából a rövidebb táppénz és gyorsabb munkába állás jelenti a berendezés pozitívumát.
Mivel a műszer képes kiiktatni az operációt végző orvos kezének esetleges remegését, továbbá lehetővé teszi a látás és a manipuláció tökéletes összehangolását, a robot asszisztált műtétek már csak emiatt is biztonságosabbak.
A világon jelenleg 1171 da Vinci robotsebészeti eszköz üzemel – amiből 211 Európában található –, és 2008-ban több mint 136 ezer sebészeti beavatkozásban segítette az orvosok munkáját. Az eszköz számos környező országban is megtalálható, Romániában, Bulgáriában, Törökországban, és Csehországban is üzemelnek már ilyen berendezések, de sajnos Magyarországon egyelőre nem elérhető ez a technológia.
Forrás
VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment