Thursday, November 12, 2009
H1N1
Monday, November 9, 2009
Megjelenés az IOF (Nemzetközi Osteoporozis Alapítvány) honlapján
Society News
World Osteoporosis Day press conference in Budapest attracts great media coverage
The Hungarian Osteoporosis Patients Association (HOPA) together with Hungarian Society of Osteporosis and Osteoarthrology organized a press conference which attracted a high level of media coverage. The focus of the discussion were the topics of FRAX®, Osteolink, and the current reimbursement situation in Hungary.In addition to HOPA, other societies and institutes (like the Bone&Joint Decade, Visegrad Rehabilitation Hospital, Foundation for Health and Consumers, Scientific Association of Healthy Aging and Health Economy Research Institute) were represented by an expert speaker at the event.
Fractures, risk factors, pharmacological and non-pharmacological interventions, osteoporosis and fracture management cost, patient compliance and quality of life were also discussed. The conference was moderated by the well known medical journalist, Erzsebet Fazekas.
Dr. Csaba Horvath (Hungarian Society of Osteoporosis and Osteoarthrology, president) and Klara Zalatnai (Hungarian Osteoporosis Patient Association, president) were invited for a special broadcast by the anchor person of the women's program in Klubradio and a few days later Dr. Katalin Bors, head of Visegrad Rehabilitation Hospital and Klara Zalatnai, were invited to speak at the Jam Light program on TV Chanel ATV.
![]() |
| TV broadcast is aired on the program Jam Light,Channel ATV. |
Saturday, November 7, 2009
Magyar Tudományos Akadémia, Immunológiai Bizottság Nyilt levele

Tisztelt Hölgyem/Uram!A Magyar Tudományos Akadémia Immunológiai Bizottsága az influenzavírus vakcinával és a jelenlegi járványügyi helyzettel összefüggésben fontosnak tartja az alábbi rövid, de megítélésünk szerint lényeges kommünikét az írott és elektronikus sajtóban megjelentetni:
Magyar Tudományos Akadémia,
Immunológiai Bizottság
Felhívás
1. Az új, A/H1N1 típusú influenza ellen a lakosság döntő többsége védtelen.
2. A jelenleg Magyarországon forgalomban lévő, elölt vírust tartalmazó, új influenza elleni vakcina hatékony védelmet alakít ki szervezetünkben és jelentősen csökkenti az influenzás megbetegedés kockázatát, ezáltal a lehetséges szövődmények számát is.
3. Az oltás kapcsán esetenként fellépő enyhe mellékhatásokat túlnyomó részben a vakcinában
jelenlévő segédanyagok okozzák, amelyek szükségesek a hatékony immunválasz kialakításához, és ezért nélkülözhetetlenek. Hangsúlyozzuk, hogy ezek a mellékhatások enyhék, nem súlyosabbak azoknál, amelyeket az évtizedek óta alkalmazott ‐ hasonló technológiával készült ‐ szezonális influenza elleni oltások során alakulnak ki.
4. A vitaminok önmagukban hatástalanok az influenzafertőzés ellen, azonban az egészséges életmód és helyes táplálkozás alapvető fontosságú a megfelelő ellenálló képesség kialakításában.
5. A súlyosbodó járványhelyzet miatt javasoljuk, hogy orvosukkal egyeztetve minél többen és minél hamarabb oltassák be magukat, tekintettel arra, hogy a védettség kialakulásához körülbelül két hét kell.
6. Az oltással nem csak saját magát, de a környezetében élőket is védi.
Kérem segítségét abban, hogy ez az információ minél szélesebb körben terjesztésre kerüljön!
Kérdéseivel kapcsolatban készséggel állunk rendelkezésre.
Szívélyes üdvözlettel,
Dr. Kacskovics Imre (+36‐30‐757‐7870)
a Magyar Tudományos Akadémia, Immunológiai Bizottság titkára
(egyetemi docens, ELTE Immunológiai Tanszék)
Wednesday, November 4, 2009
Megalakult a ViiV Healthcare

Új, HIV-re specializálódott vállalat, amely elkötelezett a HIV kezelés fejlődése mellett
A vezérigazgató ígéretet tett az új kezelési módszerek ’lankadatlan kutatására’
A mai napon a GlaxoSmithKline (GSK) és a Pfizer hivatalosan megalapította a ViiV Healthcare-t, egy új, HIV szakértő céget. Dr. Dominique Limet, a ViiV Healthcare vezérigazgatója vázolta a cég vízióját illetve prioritásait a HIV/AIDS fertőzéssel élő emberek egyre szélesebb körű és összetettebb szükségleteinek kezelése kapcsán.
„A fertőzöttek folyamatosan emelkedő aránya és az egyre összetettebb kezelések kapcsán felmerülő kérdések miatt a HIV kezelés területe egyre nagyobb kihívást jelent, és egyre nagyobb szükség van az innovatív kutatásokra és a betegek számára források jobb elérésére” - nyilatkozta Dr. Limet a HIV kezelés jelenlegi kihívásai és a ViiV Healthcare lehetőségei kapcsán.
Az anti-retrovirális kezelés felfedezése a HIV kezelésében ’nagy jelentőségű eredmény’ – mondta Dr. Limet -, mely az életveszélyes betegséget krónikus betegséggé változtatta. Azonban azt is hozzátette, hogy jelenleg azok is átlagosan 10 évvel rövidebb ideig élnek, akik hozzáférnek a megfelelő kezelésekhez, mint a nem HIV-fertőzött emberek. „Ez elfogadhatatlan, ezért folytatnunk kell az új gyógyszerek utáni lankadatlan kutatást” – fejtette ki Dr. Limet.
Dr. Limet elismerte, hogy a HIV területén végzett kutatás-fejlesztési tevékenység egyre nehezebb, és hatékony gyógyszerek előállításához új szemléletre van szükség. „Valójában az emberekhez kell közelebb kerülnünk, akik együtt élnek a vírussal. A korábbi törekvéseink nagy részének főszereplője maga a vírus volt - egyfajta tudományos üldözés zajlott. Ennek folytatódnia kell, de oda kell figyelnünk és jobban meg kell értenünk a vírussal élő emberek szükségleteit. Hiszek abban, hogy ha a két terület közötti egyensúlyt létre tudjuk hozni, akkor a ViiV Healthcare igazi áttörést tud elérni.”
A kutatás-fejlesztési tevékenység fokozására összepontosítanak
A ViiV Healthcare-nek jelenleg 10 gyógyszere elérhető. Az ezekből a készítményekből származó bevételek, melyek 2008-ban körülbelül 1.6 milliárd angol font értékű eladást jelentettek, biztosítják a ViiV Healthcare pénzügyi stabilitását és a kutatási fázisban lévő portfólió és programok folyamatos finanszírozását.
Limet kijelentette, hogy a ViiV „sokoldalú” stratégiát fog követni, hogy a jelenlegi üzleti működését továbbfejlessze, és újabb növekedési lehetőségeket tárjon fel, beleértve ebbe akár a földrajzi terjeszkedést, az új együttműködések megkötését, vagy különféle üzletfejlesztési tevékenységeket.
A cég kutatási fázisban lévő portfóliójában hét innovatív és célzott gyógyszer található, beleértve öt olyan molekulát, melyek a fejlesztés második fázisában vannak. A ViiV Healthcare portfoliójában összesen 17 molekula található, melyekből potenciális új HIV készítmények születhetnek.
„A célunk az, hogy a cégen belül és kivül is folytassunk kutatás-fejlesztési tevékenységet. A K+F törekvéseink, a stratégiai társulások és licensz lehetőségek mind olyan gyógyszerek kifejlesztését célozzák, melyek a rezisztencia és a dozírozás összetettségének kezelésében jelenthetnek előrelépést. Van néhány nagyon izgalmas molekula a kutatási portfóliónkban, beleértve a kései fázisban lévő integráz-gátlónk kutatási programját.”- nyilatkozta Dr Limet.
„A ViiV Healthcare kutatás-fejlesztési programja nem csak ’új’ gyógyszerek létrehozására koncentrál. Az összes jelenlegi molekulánk esetében megvizsgáljuk, lehetséges-e szélesebb körű használatuk, például új formulázással vagy kombinációs készítmények létrehozásával, melyek javítják a vírushoz való kapcsolódást, vagy a rezisztencia legyőzését segítik.”
„Aktívan keressük az együttműködési lehetőségeket, hogy megfelelően kezelhessük a fejlődő és feljett országokban a betegek eltérő szükségleteit,” - mondta Dr. Limet. „A célunk az, hogy a lehető legjobb technológiák alkalmazásával, szélesebb külső partneri kör közreműködésével, jobb kezelési lehetőségeket nyújthassunk.”
A ViiV Healthcare a GSK-val és a Pfizer-rel kutatási együttműködési megállapodást írt alá, melynek értelmében a ViiV befektet a két cég által HIV területen végzett kutatás-fejlesztési tevékenységbe. A GSK és a Pfizer egyben beleegyeztek, hogy bármely általuk kifejlesztett új HIV-vel kapcsolatos gyógyszer kapcsán a ViiV Heathcare elsőbbséget élvez.
Dr. Limet külön kiemelte a HIV-vel élő gyermekek számára elérhető kezelések fejlesztésének fontosságát., „A ViiV Healthcare fő célja az, hogy a gyermekgyógyászatban tapasztalt jelenlegi kezelési és formulációs hiányosságokra megoldásokat találjon. Az egyik első feladatunk az lesz, hogy partnereket találjunk, akik segítségével fix-adagos kombinációkat alakíthatunk ki, valamint 10 millió angol font indulótőkével támogatunk egy olyan kezdeményezést, amely a közszféra és a magántőke összefogásával jön létre, és amelynek célja hiánypótló klinikai vizsgálatok elvégzése a gyermekek kezelésére használt új HIV/AIDS gyógyszerekkel kapcsolatosan.
Gyógyszerekhez való hozzáférés
Dr. Limet megerősítette, hogy a ViiV Healthcare számára kulcsfontosságú prioritás a HIV gyógyszerekhez való hozzáférés javítása. Világossá tette, hogy a ViiV Healthcare elköteleződött amellett, hogy a jelenlegi gyógyszerei hozzáférését tovább szélesítse, hogy jövedelemre és földrajzi helyzetre való tekintet nélkül mindenki hozzájuthasson, akinek életmentő kezelésre van szüksége.
„Alapvetően fontos, hogy a HIV gyógyszerek hozzáférésének javítása terén a ViiV Healthcare építsen a GSK és a Pfizer korábbi elköteleződésére, és folytassa azt ”- mondta Dr. Limet. „Dolgozni fogunk azon, hogy megállapítsuk, hogyan tudjuk biztosítani gyógyszereink jobb elérhetőségét, legyen szó akár a fejlődő országokban profitot nem tartalmazó, preferált árazásról és licencek önkéntes felajánlásáról, vagy a fejlett országokban a rászorulóknak támogatás felajánlásáról.”
A ViiV Healthcare társadalmi programjainak alapja a régóta működő Positive Action program lesz, melyet a GSK indított útjára 1992-ben, és amelynek célja a HIV/AIDS által érintett helyi közösségek támogatása. Különös hangsúlyt fektetve a közösségi elköteleződésére, a ViiV Healthcare támogatni fogja a HIV megelőzésre, a megbélyegzés és diszkrimináció kezelésére, valamint a kezelések ismeretének javítására irányuló kezdeményezéseket.
A Positive Action program részeként a ViiV Healthcare elkötelezte magát egy nemrég bejelentett kezdeményezés-sorozat mellett, amely az új Positive Action a Gyermekekért Alap keretében zajlik. Ez egy 50 millió angol fontos, 10 éves program, melynek középpontjában az HIV vírus anyáról gyermekre való átterjedésének megelőzése, valamint a nők, árvák és kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekek egészsége és jóléte áll.
Befejezésül Dr. Limet kijelentette, hogy a ViiV Healthcare-nek megvan a lehetősége, hogy „új energiával töltse fel” a gyógyszeripar szerepvállalását a HIV területén. Kiemelte, hogy a ViiV Healthcare részvényesei, a GlaxoSmithKline és a Pfizer elkötelezettek az új cég mellett, és hozzátette, hogy építeni szeretne a két cég HIV készítmények kifejlesztésével és hozzáférésével kapcsolatos örökségére és sikereire.
„A ViiV Healthcare hosszú távú elkötelezettséget vállal arra, hogy elősegítse a HIV kezelés fejlődését. Azáltal, hogy kizárólag a HIV-re koncentrálunk, képessé válunk arra, hogy széleskörű és változatos lehetőségeket tárjunk fel ezen speciális területén – mondta Dr. Limet. „Ez a ViiV Healthcare-ben rejlő lehetőség, a mi célunk pedig az, hogy ezt minden HIV-vel elő ember számára biztosítsuk.”
A ViiV Healthcare-ről
A ViiV Heathcare központja Londonban, amerikai központja pedig az észak-karolinai Research Triangle Parkban lesz. Dr. Limet tagja lesz a ViiV Healthcare igazgatótanácsának, és ő vezeti a cég vezetőségét, melynek tagjai: Dr. John Pottage orvosigazgató; Subesh Williams pénzügyi igazgató, és Dr. Manuel Goncalves, kormányzati kapcsolatok, betegképviseleti, közösségi együttműködési és gyógyszerhozzáférésért felelős igazgató.A ViiV Healthcare tulajdonosai 85%-ban a GSK, 15%-ban pedig a Pfizer, a jelenleg forgalmazott termékeik piaci értékét tükröző arányban.
A céggel, a vezetőséggel, a termékportfólióval és a kutatási portfólióval kapcsolatos további információkért látogassanak el a www.viivhealthcare.com oldalra.
További információ: Szemán Adrienn GlaxoSmithKline Kft.
Forrás: GSK
Akar róla beszélni!
avagy a mentális betegségek és a szakma ismertsége, megítélése a magyar lakosság körében.
A Szinapszis Kft. a lélekbenotthon.hu internetes portál megbízásából, a Magyar Pszichiátriai Társaság támogatásával piackutatást kezdeményezett, amelynek célja annak feltárása, milyen szerepe van a lelki egészségnek az egészségi állapot szempontjából, mit tud a magyar lakosság a mentális betegségekről, és hova fordulnának, kiben bíznának krízis esetén. A kutatás eredményei rámutatnak, hogy jelenleg nagy az információigény a mentális betegségekkel kapcsolatban a lakosság körében.
Háttér
A kutatás során 2009 augusztusában 1000, véletlenszerűen kiválasztott embert kérdeztünk meg. A minta életkor, nem, régió és településtípus alapján reprezentálta a 18 év feletti magyar lakosságot. Közel minden második válaszadó legfeljebb havi nettó 90 ezer forintos jövedelemmel rendelkezik. A megkérdezettek 30 százaléka egyedülálló.
Következtetések
A mentális betegségekkel kapcsolatban jelenleg nagy az információhiány a lakosság körében. A tudatlanság legfőbb veszélye, hogy a tünetek, problémák ismeretének hiányában a felismerés, az egyén önbelátása is elmarad, amely – éppen ennél a betegségcsoportnál – a gyógyulás egyik kritikus feltétele lehet.
Ugyanakkor a mentális problémák ismertsége javítható. Kutatási tapasztalataink igazolják, hogy a lakosság körében nő az egészséggel kapcsolatos információk iránti igény, és – az eredmények alapján – e tekintetben a mentális egészség sem képez kivételt.
A mentális egészséggel, betegségekkel (tünetekkel) kapcsolatos tájékoztatók, edukációs programok sokat segíthetnek a tudatlanság javításában, a problémák korai felismerésében. Ennek része kell legyen az orvosok szerepével, a terápiás lehetőségekkel kapcsolatos felvilágosítás is, hiszen a szakemberek munkájának ismertetése, az irántuk érzett bizalom erősítése sokat segíthet abban, hogy a laikus tudja, hova fordulhat krízis esetén.
Az edukáció széleskörű, költséghatékony eszköze lehet az internet, hiszen segítségével széles célcsoport nagyon gyorsan érhető el. Az eredmények alapján látható, hogy a mentális problémákkal kapcsolatos tájékozódás tekintetében a lakosság már gyakorlottan alkalmazza ezt a csatornát, éppen ezért indokoltan mondhatjuk, hogy az internet felelőssége nagy a megfelelő információk továbbításának tekintetében. Ahhoz, hogy ezen a csatornán a felvilágosítás hiteles legyen, kiemelt szerepe van az orvosi (szakmai) ajánlásoknak, tanácsoknak, vagyis kritikus feltétel a szakmai támogatás biztosítása.
Részletes kutatási eredmények
Az eredmények alapján kijelenthetjük, hogy a lelki egészség legalább olyan fontos az embereknek, mint a testi egészség. A lelki egyensúly, egészség legfontosabb befolyásoló tényezőjeként a legtöbben (31 százalék) a nyugalmas, kiegyensúlyozott, stresszmentes életet jelölték meg, vagyis e tekintetben első helyen az egyén érdeke jelenik meg. Második helyen a lakosság 23 százaléka a családi harmóniát, harmadikként 15 százalékuk pedig az anyagi biztonságot emelte ki.
A demográfiai bontások alapján megfigyelhető, hogy a családi harmónia minden korcsoportban kiemelt tényező, viszont említése magasabb a családos, magasabb havi nettó jövedelemmel rendelkezők, illetve a megélhetési problémákkal nem küzdők körében. Az anyagi biztonság említése a megélhetési problémákkal küzdők körében jelentősebb. Az is megfigyelhető, hogy ezt a tényezőt inkább a közép- és időskorúak tartják fontosnak a lelki egyensúly szempontjából.
A mentális betegségek megítélése tekintetében általánosan megállapítható, hogy a lakosságnak vannak percepciói és nagyon alacsony volt azok aránya, akiknek nincs véleménye a témában. 10 lakosból 6 szerint a mentális problémák betegségnek tekintendőek, és ugyanennyien vélik úgy, hogy a mentális betegségek megoldása orvosi segítséget igényel. Ez utóbbiak aránya a végzettség emelkedésével jelentősen csökken.Összességében a lakosság 77 százaléka szerint a pszichiátriai kezelésben részesülteket hátrányos megkülönböztetés éri az élet különböző területein. Legtöbben, a lakosság 60 százaléka a munkahelyet jelölte meg ebből a szempontból. (Ez az említési arány mindenképpen magas, főként, ha figyelembe vesszük, hogy a további leggyakoribb említések aránya a 20 százalékot sem éri el!)
A munkahelyet említők aránya a végzettség emelkedésével jelentősen nő: az alapfokú végzettséggel rendelkezők esetében 39, míg a felsőfokúaknál 71 százalék. Foglalkozások tekintetében a közalkalmazotti, köztisztviselői munkakört betöltők körében volt kiemelkedően magas (75 százalék) a válasz említése.
A mentális betegségek ismertsége alacsony a magyar lakosság körében: ezt az eredmények és a lakosság visszajelzése is megerősítik. 10 lakosból 7 gondolja, hogy a mentális problémák ismertsége alacsony a magyar lakosság körében, és a végzettség emelkedésével jelentősen nő azok aránya, akik ezzel fokozottan értenek egyet.
Mentális betegséget a lakosság egyharmada egyáltalán nem tudott említeni, míg az ismert betegségek tekintetében elmondható, hogy az emberek gyakorlatilag csak egy problémát ismernek, a depressziót (43 százalék). Az egyéb, „ismertebb” problémák között találjuk a skizofréniát, pánikzavart és a szorongást (10 százalék körüli említés).
A demográfiai bontások közül életkor és végzettség tekintetében tapasztaltunk jelentős eltéréseket:
- A mentális problémát említeni nem tudók aránya 18-35 év között 20 százalék körül van, majd az életkor emelkedésével nő ez az arány, és 55 év felett 40 százalék vagy afeletti értéket mutat.
- Az egyetemi végzettséggel rendelkezők mindössze 12 százaléka nem tudott mentális betegséget említeni, míg az általános iskolát végzettek esetében ez az arány 53 százalék.
- A depresszió ismertsége a fiatalabbak körében lényegesen magasabb: 18-25 év között 64, 26-45 év között 55 százalék. A 65 év felettiek körében az említési arány mindössze 16 százalék.
10 lakosból 9 szerint a mentális problémákról többet kellene kommunikálni.
A lakosság háromnegyede véli úgy, hogy a pszichés, lelki egészséggel és betegségekkel kapcsolatos információk a társadalom egésze, míg 25 százalékuk szerint (ők jellemzően fiatalok) inkább az érintettek számára lehetnek fontosak. Az egyéni érdeklődés tekintetében elmondható, hogy mindössze a felnőtt populáció 8 százaléka mutat teljes közönyt a mentális problémákkal kapcsolatos információkkal szemben, míg 12 százalékuk magától is keresi, 31 százalékuk pedig alapvetően meghallgatja, és előfordul, hogy utána is néz azoknak.
Az információ forrását tekintve minden 2. lakos az interneten informálódik a lelki egészséggel kapcsolatban. Az információs lista második helyén az újságok, magazinok cikkeit, mellékleteit találjuk (24 százalék). Ugyanakkor a források hitelességét illetően meg kell jegyezni, hogy a legmegbízhatóbb információs forrásnak a szakmai csatornákat (kiemelten az orvosokat) tartják az emberek.
A kutatásból kiderül: minden 4. lakos (25 százalék) járt már valamilyen, mentális problémával foglalkozó szakembernél – többségük pszichológusnál (15 százalék) és/vagy pszichiáternél (9 százalék). A krízis esetén szakemberhez fordulók aránya és az érdeklődés szintje között szoros összefüggés mutatkozik: a tájékozottabbak körében ugyanis magasabb azok aránya, akik tudják, hogy probléma esetén kihez fordulhatnak.
A pszichológus, pszichiáter illetve pszichoterapeuta munkája csak nagyon kevéssé ismert a lakosság körében, a legtöbben általános válaszokat tudtak adni ebben a kérdésben (pl. lelki problémákkal foglalkozik, beszélget/meghallgat/kikérdez). Összességében legjobban a pszichológus, legkevésbé a pszichoterapeuta tevékenysége ismert.
Ugyanakkor nagyon fontos megjegyezni, hogy a szakma megítélése nagyon jó! A szakembernél már járt emberek döntő többsége pozitív tapasztalatokról számolt be!
Forrás
VM Kommunikációs és Tanácsadó Iroda
Tanácsok a sürgető vizelési inger megelőzésére
Nem csak idősebb korban fordul elő gyakori sürgető vizelési inger (hiperaktív hólyag), illetve a vizeletvisszatartás képtelensége, vizeletcsepegés, az inkontinencia.
![]() |
Túl sok folyadék
A túl sok folyadék fogyasztása fokozza a vizeletürítést, különösen hiperaktív hólyag esetén. Napi két liternél ne fogyasszunk többet, azt is inkább nap közben, ne este.
Túl kevés folyadék
A kevés folyadék bevitele csak látszólag segít, irritálja a hólyagot, ami fertőzés táptalaja lehet. Legalább napi egy liter folyadék elfogyasztása javasolt, ne feledjük, hogy az összes folyadékbevitel 20 százalékát az élelmiszerekben találjuk.
Alkohol
A sör, a bor és az égetett szeszes ital dehidrál, azaz kiszárít, mert növel a vizelet mennyiségét. Az alkohol a vizelettartást szabályzó agyi jeleket is megzavarhatja.
Koffein
A koffein serkentőleg hat a hólyagra, vízhajtó hatása van. Ajánlatos a kávé mennyiségét csökkenteni vagy koffeinmentes kávét inni. Koffeinforrás a csokoládé is.
Savas ételek és italok
A citrusfélék leve, a kávé, tea és a paradicsom savas kémhatása miatt ingerelheti a hólyagot, fogyasszunk ezekből minél kevesebbet.
Szénsavas italok
A szénsavas italok, ásványvizek, üdítők irritálják az érzékeny hólyagot, hiperaktív hólyag esetén kerülendők, hasonlóképpen a pezsgő, mely alkoholtartalma miatt kiszáradáshoz is vezethet.
Fűszeres ételek
Az egyébként ízletes fűszerek szintén nem tesznek jót a hólyagnak. Nem kell azonban teljesen lemondani róluk, az egyéni érzékenység miatt próbálkozzunk, míg eltaláljuk, miből mennyit fogyaszthatunk.
Édesítők
A cukor, a méz és a különféle mesterséges édesítők sem ajánlhatók hiperaktív hólyag esetén, itt szintén a kísérletezés segít.
Kiegyensúlyozottság
Nem lehet egyszerre leszokni kávéról, borról, fűszerekről, szódáról. Próbálkozzunk egyszerre mindig egyféle étel vagy ital elhagyásával, figyeljük meg, segített-e.
Gyógyszerek
Egyes gyógyszerek súlyosbíthatják a vizeletinkontinenciát, ilyenek a vérnyomáscsökkentők és vízhajtók, a kalciumcsatorna-blokkolók. Némelyik antidepresszáns megnehezíti a hólyag összehúzódását, az izomlazítók pedig a hólyag izmaira is hatnak. Az altatók éberségünket veszélyeztetik, nehezebben vesszük észre, ha tele van a hólyagunk. Beszéljük meg orvosunkkal a gyógyszerszedést.
Forrás: Dobos, L.; InforMed Hírek 7 InforMed
2009-11-02 11:41:12
Thursday, October 29, 2009
DIGITÁLIS EMLÉKEZET AZ INZULINTERÁPIÁBAN



A cukorbetegségben szenvedőknél különösen fontos a terápia megfelelő követése. A pontos és jól időzített inzulinadagolás elengedhetetlen előfeltétele a megfelelő vércukorszint elérésének. Eddig ebben mindenki csak saját magára hagyatkozhatott, azonban a modern technika itt is a betegek segítségére siet. A Memoir adagoló toll megjegyzi az utolsó 16 inzulindózis nagyságát és a beadás pontos idejét.
A cukorbetegség mintegy 246 millió embert érint világszerte, és ez a szám 7 millió fővel növekszik évente. Minden 10. másodpercben meghal valaki kifejezetten a cukorbetegséghez kacsolódó problémák, szövődmények miatt – ami a teljes világméretű összhalálozás megközelítőleg 6 százaléka. Vagyis nagyságrendileg ugyanannyi halálos áldozatért felelős a betegség, mint a „korunk pestisének” nevezett AIDS fertőzés.
A cukorbetegségnek két fő fajtáját különböztetjük meg. Az úgynevezett 1-es típusú cukorbetegség jellemzően fiatal korban, hirtelen alakul ki. A háttérben ilyenkor a szervezet immunrendszerének olyan téves működése áll, ami elpusztítja az inzulintermelő sejteket, ezért az érintett egész életében inzulinpótlásra szorul. Ez teszi ki az összes cukorbeteg mintegy 5 százalékát.
Az úgynevezett 2-es típusú cukorbetegség esetében a kór lassan, folyamatosan alakul ki. A háttérben a szervezet inzulin hasznosító képességének sérülése áll, amit a szervezet fokozott inzulintermeléssel próbálja ellensúlyozni. Ez azonban az inzulintermelés csökkenéséhez, megszűnéséhez vezet. Ezért lehetséges a cukorbetegség e formájának kezelését életmódváltással és tablettákkal kezdeni, de számos 2-es típusú cukorbeteg esetében is – az inzulintermelés fokozatos megszűnésével – szükségessé válik az inzulinterápia alkalmazása.
A Lilly 1923-ban bemutatta a világ első inzulinkészítményét, amelynek megjelenésével forradalmasította az addig halálos betegségként számon tartott cukorbetegség kezelését. A vállalat folyamatosan élen jár a diabétesz elleni küzdelemben, olyan újabb és újabb innovatív megoldásokkal, mint például a világ első biotechnológiai készítményének – a gyors hatású inzulinnak – előállításával. Természetesen, e mellett a Lilly olyan fecskendők fejlesztésén is folyamatosan dolgozik, melyek könnyebbé teszik a cukorbetegek mindennapjait.
50 évvel ezelőtt a diabéteszesek még otthon, lábosban főzték ki a fecskendőt és az injekciós tűket, amit aztán fokozatosan fölváltottak az egyszer használatos eszközök, majd ezek modern változata: az inzulin toll. Az inzulin toll egy kisméretű inzulinadagoló eszköz, ami egy nagyon vékony tű segítségével, a lehető legkisebb kellemetlenséget okozva juttatja a megfelelő inzulinmennyiséget a bőr alá. Alkalmazása nagyon kényelmes, mivel az érintettek gyakorlatilag bárhol, az otthonukon kívül is egyszerűen és diszkréten alkalmazhatják.
Így tehát a pontos és kényelmes adagolás eszköze megszületett, de talán pontosan ezért, az inzulinbeadás annyira a napi élet részévé válik, hogy előfordulhat, a beteg beadja a szükséges mennyiséget, majd egyszerűen el is feledkezik a dologról. A cukorbetegek jelentős része ugyanúgy aktív életet él, mint bárki más. Dolgozik, ellátja a család körüli teendőket, esetleg sportol, vagy más hobbijának hódol, így a napi teendők sora esetenként megnehezíti a módszeres terápiakövetést (pl.: napló vezetését a beadott inzulin adagokról), így bár a pontos adagolási szándék adott, előfordulhat, hogy ember időnként felejt és téveszt.
Ezért, a cukorbetegek egyik legrégebbi igényére válaszolva fejlesztette ki a Lilly a memóriával rendelkező inzulin tollat, a Memoir-t A Memoir megjegyzi a legutóbbi 16 inzulindózis nagyságát és a beadás pontos idejét, így a terápia egyetlen gombnyomással követhető és betartható lesz. A pontos adagolás és a korábbi adagok, valamint a beadás időpontjának nyomon követése segít megelőzni az esetleges inzulin túladagolást (ami a kialakuló kórosan alacsony vércukor szint következtében életveszélyessé is válhat), és kivédhető a szükséges dózisok kihagyása is. A cukorbetegek számára kritikus fontosságú, hogy a pontos, időben történő adagolással csökkentsék az étkezések utáni vércukorcsúcsok nagyságát, ezáltal javítsák átlagos vércukor értéküket is. A Memoir elsősorban az inzulint naponta négyszer, ötször adó betegeknek nyújt jelentős segítséget, akik az életmódjuktól, fizikai aktivitásuktól, étkezésüktől függően rendszeresen változtatják a beadásra kerülő gyors hatású inzulin adagját.
A pontos terápiakövetés, a megfelelő időpontban és mennyiségben beadott inzulin mellett valamennyi cukorbeteg számára kiemelten fontos az életmód és a testsúly kontroll. A terápia akkor lehet igazán hatásos, ha a betegségben érintettek kiemelten figyelnek az étkezésre, mozgásra. A megfelelő életmóddal és testsúly kontrollal jelentősen csökkenthető a szövődmények száma. A pontos inzulinadagolásra tehát már van megoldás, hiszen a Memoir pontosan emlékszik. Viszont a mozgásról és egészséges étkezésről sem szabad senkinek megfeledkezni.
Forrás
VM.komm Kft.
Tuesday, October 20, 2009
Oszteoporózis világnap - 900 ezer ember szenved csontritkulásban


Budapest, 2009. október 20., kedd (MTI) -
A népesség tizede, becslések szerint mintegy 900 ezer ember szenved csontritkulásban Magyarországon - hangzott el az Oszteoporózis világnap alkalmából Budapesten rendezett sajtóbeszélgetésen.
A csontritkulásos betegek kétharmada nem szorul azonnali kezelésre, egyharmada azonban 5-10 éven belül csonttörést szenved. A betegség számlájára évi 100 ezer csonttörés írható, tehát összességében 300 ezer embert szükséges kezelni - hangoztatta Horváth Csaba, a Magyar Osteporosis és Osteoarthrologiai Társaság (MOOT) elnöke. Elmondása szerint "lejtmenet" kezdődött, mert tavaly már csak 80 ezer, idén augusztusig pedig csupán 68 ezer csontritkulásban szenvedőt tudtak kezelni a korábbi 150 ezer helyett. Kiemelte: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kialakított FRAX (Fracture Risk Assessment Tool) módszer bevezetésével a magas kockázatú betegek könnyen kiválaszthatók és azonosíthatóak.
A világnapon a csontritkulás (oszteoporózis) megelőzése mellett a szakemberek a döntéshozók és a politikusok figyelmét kívánják felhívni arra, hogy mennyire súlyos ez a betegség - mondta Zalatnai Klára, az Osteoporosis Betegek Magyarországi Egyesülete (OBME) elnöke. Hozzátette: a Nemzetközi Oszteoporózis Alapítvány Állj ki a csontjaidért programja a csontritkulásos betegek ellátásának jobbítását célzó törekvéseket kívánja erősíteni, hangsúlyt helyezve egyebek mellett az orvos és beteg közötti kommunikációra, valamint a betegek informálására.
Az OBME elnöke emlékeztetett: a csontritkulás világnapját 1999 óta tartják október 20-án az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO indítványára, Magyarországon 1996-ban rendezték meg először.
A "néma járvány" sokáig nem jár tünetekkel, ám később egy rossz mozdulatnak is törés lehet a következménye. Világszerte évente 9 millió combnyaktörés írható a gyengülő csontsűrűség számlájára. Ma már korszerű gyógyszerek állnak rendelkezésre: van olyan, amelyből elegendő havonta egy szemet bevenni, de olyan szert is előállítottak már, amelyből évente két adagot kell csak beinjekciózni.
Magyarországon évente közel 14 ezer combnyaktörés, 27 ezer csukló-, mintegy 30 ezer csigolyatörés s további 30 ezer egyéb csonttörés fordul elő osteoporosis miatt, az ezt elszenvedők 15-20 százaléka a leggondosabb ellátás ellenére is fél éven belül meghal a szövődmények következtében. A felvilágosítás hiányossága miatt a rászorulóknak mindössze egyhatoda kerül ellátásra.
Az 1995-ben indult Nemzeti Osteoporosis Program irányelvei szerint többszintű, az egész ország területét behálózó ellátó rendszer jött létre, minden rászoruló számára biztosítva a szűrés, a diagnosztikus és terápiás tevékenység hozzáférhetőségét
Lejtmenetben vagyunk!

300 ezer ember él ma hazánkban a csonttörés kockázatával és azoknak csak egyötödét kezelik.
Az OEP honlapján megjelent az új finanszírozási protokoll, amely november 1-én lép érvénybe és 2013-ig van érvényben!
A csontritkulás komoly betegség, nekünk is komolyan kellene vennünk - kezdte beszédét Dr Horváth Csaba professzor úr a mai sajtótájékoztatón.
Úgy gondolom, hogy több mint aktuális a professzor úr ez év februárjában megjelent írása, amelyet itt idézek:
Törött csípő, Te drága!
Modern korunkat számos élethosszig tartó betegség sújtja, amelyek kiemelten fontosak a nemzetgazdaságnak, mert e kórképek okozzák a halálozás többségét és felemésztik az egészségügyi költségek zömét. Ilyen betegség pl. – a teljesség igénye nélkül - a cukorbaj, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a daganatok, a látásromlás vagy a depresszió.
E körbe tartozik a csontritkulás (oszteoporózis) is, ami főleg a középkorú és idősebb nők és férfiak betegsége. Az ilyen betegnek fogy a csontszövete és sérül a csontszerkezete, ezért olyan kisebb erőhatás is csonttörést okoz, ami egészséges fiataloknak még nem veszélyes. A csontritkulás önmagában fájdalmatlan betegség, viszont kezelés nélkül folyamatosan romló csontállapotot eredményez, amelyben egyre nő a törési kockázat. E betegség fontosságát a csonttörések jelentik, a betegnek és a társadalomnak egyaránt. Ha gondolunk rá, a csontritkulás korai stádiumban felismerhető és kezelhető, így a törések nagy része megelőzhető. A szép, tiszta kép azonban elég homályosan tükröződik a mindennapok gyakorlatában.
A tízmilliós magyar lakosság körében évente 100 ezer csonttörést okoz az oszteoporózis. Leggyakrabban a gerinc csigolyái törnek, továbbá a csípőtáji csontok és egyes végtagcsontok. Cikkünk a csípőtáji törés példáján mutatja be az oszteoporózis ellátás gazdasági és társadalmi vetületeit. Ezt a törést a laikus közönség combnyaktörésként ismeri, de más csípőtáji csontok törése is ide tartozik.
Hazánkban évente 14 ezer ember - 9500 nő és 3500 férfi - szenved csípőtáji törést egyszerű elesés kapcsán. Kétségkívül ez a legveszélyesebb törésfajta, gyógyítása azonnali műtétet igényel. A ma már igen fejlett baleseti sebészet az operációt szinte mindig sikerrel végzi el, a gyógyulás azonban elhúzódó és gyakoriak a szövődmények (pl. tüdőgyulladás, trombózis, tüdőembólia, stb), amelyek újabb kórházi kezelést kívánnak, s még így is sok beteg halálát okozhatják. Nem hungarikum, hanem e súlyos betegségre Európa-szerte jellemző adat, hogy a csípőtáji törött betegek egyötöde a törés után egy évvel már nem él! Az önálló mozgás képessége azonban a túlélők esetében is csak lassan és korlátozottan tér vissza. A legjobb eséllyel azok gyógyulnak, akik műtétét jól szervezett rehabilitáció követi, ez azonban a betegek többségénél elmarad: legfeljebb 30%-ban kerül sor valamilyen mozgásterápiára, a valódi segítséget jelentő rehabilitációs osztályokra pedig csak a betegek 10-20 %-a jut el. Mindennek az a következménye, hogy a csípőtáji törött emberek közül 5-ből csupán 1 nyeri vissza eredeti mozgásképességét, 1 meghal, 3 pedig élete végéig csak eszközös és személyi segítséggel tud mozogni.
Nézzük mindezt a számok nyelvén!
A csípőtáji törés évente 2800 beteg korai halálát okozza és minden évben közel 8000 újabb mozgássérülttel „gazdagítja” társadalmunkat: ilyen számban jelentkezik tehát a családoknak a tragikus kimenetel vagy a tartós nehézséggel járó ápolási kötelezettség. E kimenetelek financiális következményeit az orvos-szerző még megbecsülni sem tudja, néhány más adatot azonban ismer. Ilyen pl. a csípőtáji törés műtétének a költsége, amely – a műtéti megoldástól függően – 500 ezer és 1.5 millió forint között mozog. Némi nagyvonalúsággal átlagosan 1 millióra becsülve, a 14 ezer csípőtáji törés műtéti ellátásának a költsége évente 14 milliárd forint kiadás a társadalombiztosításnak.
Európai felmérésekből tudjuk, hogy a csípőtörés műtét utáni kezelése és rehabilitációja a műtét költségének további 70 %-át teszi ki az első évben. Ez hazánkban további 10 milliárd forint kiadás lenne, azonban az elszomorítóan csekély rehabilitációs arány miatt a valóságban nem több 2-3 milliárd forintnál – ez azonban nem megtakarítás, hiszen helyette többezer mozgássérült marad vissza, akik ellátása ugyancsak sokba kerül.
Cikkünk nem terjed ki a többi csonttörés egyéni és költség-következményeire: e törések veszélye ugyan kisebb és ellátása olcsóbb, számuk viszont többszöröse a csípőtáji törésnek, tehát e területről is riasztó számokat nyerhetnénk.
Bontogassuk inkább tovább a csípőtáji törésellátás részleteit. Olyan törésről beszélünk, amely nem nagy baleset miatt jön létre, hanem egyszerű megcsúszás és elesés következménye, mert a háttérben a már meglévő oszteoporózis áll. Ebből egyenesen következik, hogy – ha korábban még nem történt volna meg - az ilyen betegeket a törés után hamarosan csontritkulás vizsgálatra kellene küldeni, és többségüknél a lelet alapján megkezdeni a csontvédő gyógykezelést. Ezzel szemben a csípőtörött betegeknek legfeljebb 15 %-ában, azaz minden hetedik betegnél kerül sor a csontmérésre és a csontritkulás kezelésére. Ez az adat sem hungarikum, kontinensünk számos országa panaszkodik hasonlóra. Az ok főleg a szemléletben keresendő, ami azonban nem szubjektív tényező: az egyes orvosi szakterületek közötti kapcsolatokat nagyrészt a szervezett betegutak determinálják, amelyeket ellátási és finanszírozási szabályok rögzítenek. Így pl. a hazai gyakorlatban nem utalhat csontsűrűség mérésre beteget a háziorvos, pedig a csípőtöröttek többsége nem kerül szervezett rehabilitációra, hanem a háziorvostól kap ellátást. Másik példa: a traumatológus kollégák nem jogosultak az oszteoporózis elleni gyógyszerek tb-támogatású felírására. Ez azért baj, mert a legújabb kutatások szerint a csípőtáji törés után egy-két hónapon belül megkezdett antiporózisos gyógykezelés számottevően javítja a betegek sorsát, sőt közel harmadával csökkenti halálozásukat! További akadályt jelent a csontsűrűség mérésének 2007-ben bevezetett finanszírozási korlátozása (csak kétévente mérhető, csak a gerincen vagy csak a csípőn, de mindkettőn nem, végtagcsonton sem), amely miatt a korábban másfélszáz csontvizsgáló laboratórium harmada 2008-ban már nem működött.
Az orvosi kutatások nemcsak méregdrága új eszközökkel és gyógyszerekkel gazdagítják az egészségügyet, hanem sokszor pénzbe nem kerülő, hasznos ismeretekkel is. Ilyen volt pl az a felismerés, hogy ha az oszteoporózisos betegnek valóban eltörik egy csontja, akkor megsokszorozódik az újabb csonttörés kockázata. A csonttörés utáni első évben a korábbi kockázat 10-szerese áll fenn az újabb csonttörésre, öt évvel később még mindig 2-szeres a rizikó, s csak egy évtized után áll vissza az eredetileg sem kicsi törési kockázat. Ez az ismeret még hangsúlyosabban húzza alá a csípőtáji töröttek oszteoporózis vizsgálatának és kezelésének szükségességét, amellyel a hazai és az európai orvosi gyakorlat egyaránt adós. E tekintetben példaként állhat előttünk az amerikai ellátórendszer, amelyben a kis sérüléstől bekövetkezett csípőtáji törés a csontritkulás elleni gyógykezelés első helyen említett javallata, akár csontsűrűség mérés nélkül is.Ez utóbbi talán túlzott automatizmus, de legalább ilyen problémás a jelenlegi hazai helyzet, amelyben a csípőtáji törötteknek csak igen kis hányada jut el az oszteoporózis felismeréséhez és kezeléséhez, miközben a törést követő években különösen nagy a kockázata az újabb csonttörésnek. Ez a nézet nem puszta feltevés: a Magyar Osteoporosis Társaság a Corvinus Egyetem egészséggazdasági szakembereivel és az OEP-pel közösen végzett felmérésében többek között azt találta, hogy az oszteoporózis miatt törést szenvedett hazai betegek 23 %-ának nem egy, hanem több csontja is törött egy 5 éves vizsgálati periódus közben.
Gondolatainkat összefoglalva úgy látjuk, hogy a csípőtáji törés jól reprezentálja az oszteoporózis jelentőségét a magyar társadalom számára. Igen sok beteget érint ez a törésfajta, amelynek kimenetele gyakran fatális, máskor egy életre megnyomorító, de mindegyik esetben rendkívül költséges. Ugyanakkor még ezek, a legsúlyosabb oszteoporózisos töréstől szenvedő betegek is csak szerény hányadban érik el a csontritkulás ellátórendszerét, pedig körükben különösen nagy a veszélye a további csontok eltörésének. Mindeközben rendelkezésre állnak a baj hátterében meghúzódó betegség felismerésére és kezelésére szolgáló, hatékony orvosi eszközök. A csípőtáji törés kapcsán teendő erőfeszítések bizonyosan meghozzák a várt társadalmi és gazdasági eredményt, de nem azonnal. Ha ma
áldozunk erre, az egyfajta befektetés, amelynek a hozadéka 2-3 éven belül már megmutatkozik - enélkül viszont a fentebb ismertetett, riasztó adatok további romlása várható.
Budapest, 2009. február 8.
Dr. Horváth Csaba
az MTA Doktora
a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság elnöke
Állj ki csontjaidért!



A csontritkulás (oszteoporózis) az egyik leggyakoribb és az életet leginkább megnyomorító betegség. Eredménye a csontok porózussá, törékennyé válása és a csonttörések következtében kialakuló fájdalom, a mozgás beszűkülése, a legelemibb napi feladatok elvégzésének nehezítettsége, mely elesettséget, magárahagyatottságot és a függetlenség elvesztését, vonja maga után, és sok esetben - főleg a csípőtáji törések következtében - a halálos kimenetel.
Magyarországon ma 900.000 ember szenved oszteoporózisban. Emiatt évente 100.000 csonttörés keletkezik, amelyek sürgősségi ellátása 16 milliárd forintba kerül, majd még ennek 70 %-ába a törés utáni első évben. A legsúlyosabb az évi 14.000 csípőtáji törés, mert ezek 20%-a egy éven belül halált okoz, önellátó képességét csak a túlélők egyötöde nyeri vissza.
Az Oszteoporózis Világnap kapcsán megtartott rendezvényeknek célja évek óta, szerte a világon, hogy fontos információkat juttasson el laikusoknak, politikusoknak és döntéshozóknak a csontritkulásról, és felhívja a figyelmet a megelőzés fontosságára.
A Nemzetközi Oszteoporózis Alapítvány (IOF) 2009. évben meghirdetett „Állj ki a csontjaidért!” programja célul tűzte ki – bevonni szándékozva az adófizetők, szavazók és a csontritkulás miatt aggódó embertársaink millióit - hogy a kormányzati egészségügyi, társadalombiztosítási és más egészségügyi ellátó hálózatokon belül hangot adjon a csontritkulásos betegek ellátásának jobbítását célzó törekvéseknek.
1.Egyik, ezek közül a törekvések közül, a FRAX® módszer bevezetése, amely az egészségügyi források jobb allokációját teszi lehetővé. (WHO Fracture Risk Assessment Tool – törési kockázatot megbecsülő eszköz; segítségével a magas kockázatú betegek azonosíthatók, kiválaszthatók),
2.A másik, az OSTEOLINK közösségi hálózatépítő program beindítása, amelyről az IOF (Nemzetközi Osteoporosis Alapítvány) az orvos táraságokat 2009. szeptember 13.-án Denverben, a betegtársaságokat pedig 2009. szeptember 23.-án Pekingben az Osteoporosis Betegtársaságok Világkonferenciáján tájékoztatta.
http://www.iofbonehealth.org/about-iof/iof-programs/outreach-education/osteolink.html.
A program bevezetését megelőző felmérésben Magyarország is részt vett, és az – online és személyes - rendszer használatában is részt kíván majd venni.
A közösségi hálózat (social network) segítségével jobb kommunikáció, párbeszéd kialakulását remélik betegek és orvosok között szerte Európában és Ausztráliában.
Forrás
OBME
Betegegyesület nemzetközi kitüntetése
Az Osteoporosis Betegek Magyarországi Egyesülete (OBME), a betegszervezetek Pekingben tartott nemzetközi találkozóján (2009. szeptember 22.-25.) elnyerte a Nemzetközi Oszteoporózis Alapítvány (IOF) és az Amgen gyógyszergyártó cég közös díját. Az elismerő oklevél és a kitüntetéssel járó 10 ezer dollár az OBME azon pályamunkájának szólt, amely a betegtájékoztatásnak egy újszerű - játékosan tanító, felvilágosító - formáját kívánja megvalósítani, mondta el az MTI-nek Zalatnai Klára, az OBME elnöke.
A világon 200 millióra tehető a csontritkulásban szenvedők száma. A 60-70 évesek korcsoportjának mintegy harmada érintett (főként a nők), míg a 80 felettiek kétharmadát sújtja ez a „néma járvány”. A kór veszélye abban is rejlik, hogy sokáig nem jár tünetekkel. Előrehaladottabb állapotban viszont már egy rossz mozdulatnak, jelentéktelennek látszó esésnek is az lehet a következménye, hogy eltörik a csont – elsősorban is a csigolya, a csukló, illetve a csípő tájékán.
Hazánkban a népesség csaknem tíz százalékát érinti a csontritkulás (a mintegy 900 ezer ember kétharmada nő, egyharmada férfi). Számlájára évenként csaknem százezer törés írható, aminek sürgősségi ellátása megközelíti a 16 milliárd forintos költséget. Csaknem ehhez foghatóan nagy összeget emészt fel a törést követő első évben a betegeknek nyújtott ellátás. A legsúlyosabbak a csípőtáji törések (évi 14 ezer), ugyanis ilyenkor - az esetek húsz százalékában - egy éven belül halált okozó szövődmény alakul ki. A túlélők közül pedig csak minden ötödik beteg nyeri vissza önellátó képességét.
Minderre tekintettel különös jelentőségű lehet az a felvilágosító program, amelynek megvalósításához most a betegszervezetek világtalálkozóján, Pekingben, jelentős támogatást kapott a hazai betegegyesület.
(fabet)
Friday, October 16, 2009
Arthritis Világnap 2009



A reumás megbetegedéseket különböző csoportokba oszthatjuk.
Míg az ízületi porcot érintő kopásos (arthrosis), a csontrendszeri (pl. csontritkulás) és a lágy részekben zajló kórfolyamatok elsősorban az idősebb egyénekben alakulnak ki, addig a főleg az ízületi belhártya elváltozását okozó gyulladásos természetű betegségek (ízületi gyulladások, vagy arthritisek) a középkorú és a fiatal korosztályt, számos esetben a gyermekeket veszélyeztetik.
Meg kell tehát szabadulnunk attól a tévhittől, hogy a „reuma” az öregkor betegsége, hiszen intézetünkben az ORFI-ban, egy külön gyermekreumatológiai részlegen folyamatosan nagyon sok iskoláskorú vagy még fiatalabb gyermeket kezelünk ízületi gyulladással.
Az arthritisek hátterében elsősorban lokális vagy szisztémás immunológiai kór okok állnak, de azok lehetnek döntően gerincet érintő gyulladások, baktériumok vagy vírusok által kiváltott ízületi gyulladások illetve a kicsapódott húgysavkristályok által előidézett köszvény is.
Az ízületi gyulladások világszerte kiemelkedő és egyre növekvő népegészségügyi problémát jelentenek, ami komoly terhet ró az egyénre, a családra és a társadalomra egyaránt.
Ennek oka nemcsak a betegségek magas számában, hanem az általuk okozott tartós életminőség-romlásban, rokkantságban és keresőképtelenségben, valamint az extrém költségekben is keresendő. Nem árt leszögezni azt sem, hogy a közfelfogással ellentétben egyes mozgásszervi kórképek magasabb halálozással járnak, gondoljunk csak például a szisztémás autoimmun betegségekhez, illetve a sokízületi gyulladáshoz (rheumatoid arthritis, RA) társuló magas mortalitásra.
Az RA-s betegek átlagos élettartama tíz évvel rövidebb, mint az átlag népességé, és a kifejezetten sok ízületet érintő RA-ban a betegek halálozása nem jobb, mint azoké, akik három koszorúsér-elzáródásban,
vagy a nyirokrendszeri daganat egy súlyos típusát jelentő Hodgkin-kór IV. stádiumában
szenvednek.
Mindig szakorvosnak és speciális laboratóriumi, röntgen és más szakirányú vizsgálatnak kell eldöntenie, hogy a kéz kisízületek, vagy a nagyízületek arthritise mögött milyen kórfolyamat húzódik meg. Mivel a diagnózis korai felállítása a terápia időben történő megkezdése, és ezáltal annak eredményessége szempontjából meghatározó, hazánkban is kiépítettük az arthritis centrumok országos hálózatát, mely ma már több, mint húsz, szakemberekkel és diagnosztikai lehetőségekkel
jól ellátott szakambulanciát jelent. Ide várjuk a háziorvosok, a reumatológusok és más szakorvosok által beküldött, ízületi gyulladásra gyanús betegeket.
A reumatológiai kórképek alapfolyamatainak megismerését napjainkban rendkívül gyorsan
követi az ezeket előnyösen befolyásolni tudó, bizonyítékokon alapuló gyógyszermolekulák kifejlesztése, és azok széleskörű alkalmazása. Közülük is kiemelkedő jelentőségűek az un. biológiai terápiás készítmények, melyek az ízületi gyulladások kezelésében valóban forradalmi áttörést hoztak. Ezek olyan innovatív gyógyszeres kezelést jelentenek, melyek a szervezet kóros gyulladásos folyamatába egyes aktivált sejtekre vagy sejttermékekre gyakorolt nem-kémiai, hanem biológiai hatásával a kórfolyamat egy adott pontján célzottan avatkoznak be. A biológiai
gyógyszermolekulák biotechnológiai úton előállított fehérjetermészetű anyagok, legtöbbször ellenanyagok.
A reumatológiában a biológiai gyógyszereket elsősorban olyan ízületi gyulladások kezelésére használjuk, ahol a háttérben immunológiai természetű elváltozások állnak. Ezek közül a legfontosabb a krónikus, progresszív sokízületi gyulladás, a rheumatoid arthritis, mely elpusztítva az ízületi porcot és csontot súlyos deformitást, mozgáskorlátozottságot, belszervi szövődményeket idézhet elő, és a betegek fizikai, pszichés és anyagi elnyomorodásához vezethet.
A betegség gyermekkori változata ezeken túlmenően a gyermekek élettani növekedését és fejlődését is gátolja, ezért a fiatalkori arthritisben szenvedő gyermekek testileg visszamaradottak lesznek.
A pikkelysömörhöz társuló arthritis vagy a gerinc elmerevedésével járó Bechterew-kór szintén súlyos mozgáskorlátozottságot okozhat.
Mára már a biológiai gyógyszereket világszerte több millió gyulladásos reumatológiai betegen használják nagy sikerrel. Az injekcióban és infúzióban adott készítmények nemcsak az igen fájdalmas tüneteket csökkentik, minden korábbi szernél hatékonyabban, hanem meggátolják a betegség előremenetelét és így megóvják a beteget az elnyomorodástól, a különböző szövődményektől és élettartamuk megrövidülésétől.
Az arthritises gyermekek számára a biológiai terápia megnyitja a teljes élet lehetőségét testileg, lelkileg és szociálisan egyaránt. Természetesen ezen költséges beavatkozásokat csak más gyógyszerek hatástalansága esetén rendeljük, és a gondos
kivizsgálást követő szoros beteggondozás során mindig figyelemmel kell lennünk a potenciális mellékhatásokra is.
Magyarországon a reumatológia területén eddig több, mint háromezer ízületi gyulladásban szenvedő felnőtt és fiatal betegen alkalmaztunk eddig biológiai készítményt, nagy többségükben kiváló eredménnyel.
Prof. Dr. Poór Gyula
egyetemi tanár,
a Magyar Reumatológusok Egyesülete
elnöke, az ORFI főigazgatója
Forrás: VM Kommunikációs és Tanácsadó Iroda
BIPOLÁRIS FOGALOMTÁR

Az úgy nevezett hangulati vagy affektív zavarok számos formáját ismeri és különbözteti meg a pszichiátria.
Ezen betegségek egyik közös jellegzetessége, hogy lefolyásuk során a beteg (hangulati) állapota nem egyenletes, kóros hangulati eltérésekkel (zavarokkal) járó időszakok fordulnak elő.
Ezen időszakokat hívják „epizódnak”, ami az adott időszakra jellemző elváltozások szerint lehet sokféle (például depressziós epizód, mániás epizód stb.). További fontos tudnivaló, hogy egy adott epizódot a tünetek súlyossága szerint is megkülönböztetjük: súlyos – major, vagy kevésbé súlyos – minor epizódot is.
Egy hangulati zavart ha csak egyféle hangulati állapot jellemez akkor az unipoláris (egypólusú), ha kétféle hangulati állapot is jellemző rá akkor bipoláris (kétpólusú) a betegség.
A továbbiakban látható pontos betegségbemutatások forrása a Magyar Pszichiátriai társaság Terápiás Irányelvei. Ezen szövegek változtatás nélkül kerültek közlésre.
A depresszió a hangulati élet tartós, negatív irányú megváltozásával járó betegség, amelynek klinikai képét a pszichológiai, kognitív, vegetatív ill. szomatikus tünetek esetenként igen változatos kombinációja alkotja. A depresszió orvosi értelemben vett betegség és nem azonos a nemkívánatos külső környezeti tényezők által okozott rossz egyéni és társadalmi közérzettel. A depresszió diagnózisának felállításához meghatározott számú tünetnek meghatározott ideig kell fennállni.
Az unipoláris depresszió súlyosságát illetően megkülönböztetünk major, ill. minor depressziót; ha utóbbi krónikus lefolyást mutat, és legalább két éve fennáll, disztímiás betegségről beszélünk.
A bipoláris betegségre a különböző súlyosságú depressziós és mániás epizódok váltakozása jellemző, hosszabb-rövidebb tünetmentes periódusok közbeiktatódásával.
A betegséget a mániás állapotok súlyossága alapján két klinikai megjelenési formába soroljuk: 1. a depressziós és mániás állapotok váltakozásával járó bipoláris I, 2. a depressziós és hipomániás epizódok formájában megnyilvánuló bipoláris II csoportba.
A mániás epizód diagnózisa akkor állítható fel, ha a legalább 1 hétig tartó abnormálisan emelkedett vagy ingerlékeny hangulat mellett az alábbi 7 tünetből legalább 3 (ha a hangulat ingerlékeny akkor legalább négy) fennáll: 1. fokozott önértékelés, 2. csökkent alvásigény, 3. fokozott beszédkésztetés, 4. gondolatrohanás, 5. szórt figyelem, 6. szokatlanul felfokozott aktivitás, nyugtalanság, 7. kritikátlan, meggondolatlan cselekedetek (anyagi és szexuális téren egyaránt). A kórisme felállításához szükséges még az is, hogy az állapot elég súlyos legyen ahhoz, hogy észrevehető károsodást okozzon a munkaképességben és szociális tevékenységekben, és hogy a tünetek nem kémiai anyag vagy ismert testi betegség (pl. hipertierózis) következményei.
A hipomániás szindróma a mániával szemben enyhébb állapot: a diagnosztikai kritériumok a mániáétól abban különböznek, hogy 1. a minimális időtartam-kritérium négy nap, és 2. az állapot nem okoz lényeges károsodást a munkaképességben és szociális alkalmazkodásban, ill. nem vezet hospitalizációhoz.
A mániás és hipomániás epizódon kívül a következő klinikai manifesztáció a kevert affektív epizód, amikor a beteg egy időben meríti ki mind a mániás, mind a major depressziós epizód kritériumait. A mániás és depressziós tünetek ugyanakkor az esetek jelentős hányadában, úgy jelennek meg, hogy a beteg teljes mértékben kimeríti vagy a mánia vagy a major depresszió kritériumait, de emellett az adott epizód során az ellenkező előjelű szindrómából csak néhány – a diagnózis felállításához elégtelen számú – tünet észlelhető.
Az igen enyhe (szubklinikus) depressziós és hipomániás állapotok váltakozásával jellemzett ciklotímia a bipoláris betegség mínor krónikus formájának felel meg, kezelést többnyire csak akkor igényel ha szociális károsodást vagy kifejezett egyéni szenvedést okoz, jelentősége abban áll, hogy talaján gyakran alakul ki bipoláris I, de főleg bipoláris II betegség.
Forrás: VM Kommunikációs és Tanácsadó Iroda
KREATIVITÁS és KRIMINALITÁS

A bipoláris betegség napos és árnyoldalai
A művészek és a pszichiátriai betegek osztoznak azon adottságban, hogy másképp látják a világot, így a mindennapi történések, események, számukra mást jelentenek, belőlük mást váltanak ki. Nem új gondolat tehát, hogy a művészi hajlam és a mentális betegség egymással szoros kapcsolatban állhat, de ennek az összefüggésnek mélyebb részleteit, a kapcsolat valódi jellegét csak az utóbbi évtizedekben végzett célzott kutatások révén kezdjük megismerni.
Korábban úgy képzelték, hogy számos kreatív és tehetséges emberre jellemző a melankólia és/vagy a felfokozott hangulati állapot. Már a Kr. előtti 4. században Arisztotelész is írt erről: „Mi lehet annak az oka, hogy minden olyan ember, aki kimagaslóan teljesít akár a filozófia vagy a költészet terén, melankóliára hajlamos természetű?”. Ez az elképzelés még sokáig tartotta magát. A 18. században Robert Burton anglikán lelkész (képünkön) volt az első, aki híres könyvében, a Melankólia Anatómiájában (The Anatomy of Melancholy, Burton, 1792) részletes leírást adott közzé a mániás depresszióval kapcsolatban, melyben, a tehetség és az elmebetegség kapcsolatáról szólva kissé általánosítva úgy fogalmazott, hogy „minden költő őrült”. A XX. század első felében a szkizofréniával kapcsolatban végzett kutatások eredményének köszönhetően számos pszichiáter arra a következtetésre jutott, hogy a kreativitás fő oka a szkizofrénia.
A század második felében azonban a mentális betegségek klasszifikációjának (a tünetek alapján kategóriákba történő besorolás) fejlődése következtében már nem csupán megfigyelések, de bizonyítékokon alapuló kutatások is segítették a kreativitás és a pszichiátriai betegségek közötti összefüggések alaposabb megértését. Napjainkra egyre inkább úgy tűnik, hogy a fokozott művészi hajlam és alkotóképesség a bipoláris betegséggel (mániás depresszióval) jár elsősorban együtt.
A kreativitás és a pszichiátriai betegségek közötti összefüggés feltárására végzett első empirikus kutatás eredményeit Andreasen adta közre 1987-ben. Ebben a vizsgálatban 30 kreatív írót és (megfelelően kiválasztott) 30 kontroll személyt vizsgáltak, az írók és kontrollcsoport tagjainak jelenlegi és múltbeli pszichiátriai diagnózisait rögzítve. A vizsgálat eredménye szerint az írók 80%-a, míg a kontrollcsoport tagjainak csupán 30 százaléka szenvedett mániás depresszióban. Az írók 37%, a többiek 14 százaléka esetében volt jelen alkoholizmus vagy droghasználat. Viszont szkizofréniát sem az íróknál, sem a kontroll személyeknél nem észleltek.
A következő évben, 1988-ban Akiskal vizsgálata szintjén alátámasztotta a művészi kreativitás és a bipoláris zavar közti szoros kapcsolatot. 750 pszichiátriai beteg esetében, a művészi kreativitás és a kriminális viselkedés vizsgálata során azt találták, hogy a szkizofrén és bipoláris I zavarban szenvedő betegeknél fokozott kriminalitási hajlam, a bipoláris II betegek esetében fokozott művészi kreativitási hajlam figyelhető meg, míg az unipoláris depresszióban szenvedő betegek esetében egyik sem jellemző.
Az eddigi egyik legátfogóbb kutatást a témában 1994-ben Post végezte. A korábbi vizsgálatokkal ellentétben, melyek során a pszichiátriai diagnózisokat személyes vizsgálat segítségével határozták meg, a szerző 291, kiemelkedő 19-20. századi személyiség életrajzát tanulmányozta retrospektív módon.
Alanyait hat kategóriába sorolta (tudósok, zeneszerzők, politikusok, művészek, gondolkodók, – pontosabban filozófusok – és írók) mivel elmélete szerint a lelki betegségek gyakorisága eltérő a különböző szakmák esetében. Eredményei szerint a társadalmi osztálytól és eredettől függetlenül a vizsgálatában résztvevők mintegy fele esetében volt a közeli rokonok között átlagon felüli teljesítmény valamelyik vizsgált területen. A szerző a vizsgálat fő eredményeképpen azt emeli ki, hogy a vizsgált híres emberek 60 százalékának volt élete során jelentős vagy súlyos, a hivatalos diagnosztika kritériumait is kimerítő pszichopatológiája. A pszichiátriai zavarok a legkisebb arányban (44,5%) a tudósok közt fordultak elő, míg a legnagyobb arányban (88,0%) írók esetében. A teljes mintában a leggyakrabban előforduló pszichiátriai zavar a depresszió / mániás depresszió (43%), a szorongásos zavar (15%) és az alkoholizmus (12%) volt.
A kérdés témakörét vizsgáló legújabb tanulmányok szerint az affektív betegségek (hangulati zavarok) esetében a kreativitás nem (elsősorban) az affektív (hipomániás, mániás vagy depressziós) epizódokhoz kötődik, sőt major depresszió vagy mániás epizód alatt még a kreatív alkotók produktivitása is csökken, illetve a színvonal romlik.
A 2005-ben publikált friss eredmények alapján a hangulati zavaroknál észlelhető művészi és társadalmi kreativitás elsősorban (az egyébként a bipoláris betegségre hajlamosító) ciklotím és hipertím (és ritkábban depresszív) temperamentummal függ össze. Képzőművészekre és építészekre, valamint az újságírókra elsősorban a ciklotím, menedzserekre és vállalkozókra a hipertím, orvosokra és ügyvédekre pedig a depresszív temperamentum jellemző.
Míg a legtöbb mentális problémával élő beteg nem erőszakos, az erőszak valóban gyakoribb a súlyos mentális betegséggel küzdők között. Ez kiváltképpen igaz a kezeletlen szkizofréniában vagy súlyos hangulatzavarokban szenvedő betegekre, közülük is leginkább a társult személyiségzavarokkal, vagy alkohol/drog problémákkal is küzdőkre.
A kórházi kezelésre kerülő páciensek mintegy 10 százaléka mutat erőszakos viselkedést a kórházba kerülés előtt, mindazonáltal a mentális betegségek és az erőszakos viselkedés közötti kapcsolat még mindig nem teljesen tisztázott. Néhány mániás* beteg például csak akkor válik erőszakossá, amikor úgy érzik, hogy a környezetük korlátozni próbálja őket.
Egy nagy, átfogó vizsgálat (National Epidemiologic Survey on Alcohol and Related Conditions) azt mutatta, hogy a szociodemográfiai különbségek és a társult betegségek kiküszöbölése után, az erőszakos viselkedés esélye szignifikánsan magasabb az unipoláris major depresszióban szenvedőknél, és különösen kiemelkedő a bipoláris betegségben szenvedőknél. Ez az átfogó társadalmi vizsgálat azt is megmutatta, hogy a társult betegségek – elsősorban az alkohol és drog problémák –, az aktuális életkörülmények – munkanélküliség, válás –, valamint a szülők múltja volt a leginkább fellelhető tényező az erőszakos viselkedés mögött. A pszichiátriai páciensek erőszakos cselekedetei leggyakrabban a családtagokat érik, és leginkább az otthon falai között fordulnak elő, ami kiváltképpen igaz az olyan gyilkossági esetekre, melyek végén a tettes öngyilkosságot követ el.
A bipoláris I. betegeknél az erőszakos viselkedés a mániás epizóddal (tipikusan felfokozott izgalmi állapottal, impulzivitással, hiányos belátási és döntéshozatali képességgel járó állapot) függ össze szorosan.
Kreativitás vagy kriminalitás?
Mindkettő előfordulhat a bipoláris betegségben, de tény, hogy a bipoláris művészek, gondolkodók sokkal több csodálatos alkotást adtak a világnak, mint amennyi problémát bipoláris betegek esetleges kriminalizálódása okozott. Azonban akár a kreativitásról, akár a kriminalitásról van szó, alapvető fontosságú a betegek megfelelő kezelése, az egyes relapszusok megelőzése, hiszen így kerülhető el, hogy csökkenjen az alkotó kreativitása, vagy megelőzhető az erőszakos cselekedet.
Forrás VM KOmmunikációs és Tanácsadó Iroda
Közeledik az Oszteoporózis (Csontritkulásos betegek) betegek VILÁG NAPJA 2009 (Koratalan Pillanatok ) .


A lányok fontosnak tartják édesanyjuk életminőségét, de figyelmen kívül hagyják a csontritkulás (osteoporosis) hatását, amely számos idősebb nő számára komoly egészségügyi fenyegetést jelent
* Az új Kortalan Pillanatok (Timeless Moments) elnevezésű felmérés során azt találták, hogy az anyák és lányaik mindössze 7%-a beszél a csontritkulásról, mely betegség világszerte 200 millió embert érint1Az eredmények alátámasztják a 2008-ban indult Kortalan Nők (Timeless Women) elnevezésű kampány céljait: felhívni a figyelmet a csontritkulásra és annak következményeire Kortalan Pillanatok elnevezésű internetes kezdeményezés a közösségi médiák segítségével igyekszik bevonni a fiatalabb nőket a csontritkulás elleni küzdelembe
2009. október 16., Berlin – A kutatások szerint sok lánygyermek attól fél a legjobban, hogy édesanyja nem lesz képes ellátni önmagát – mégis a legtöbben elmulasztanak beszélni a csontritkulásról, erről a csontokat gyengítő betegségről, amely az idősebb nők körében a rokkantság és az önellátó képesség elvesztésének legfőbb oka.
A Kortalan Pillanatok felmérés, amelyben 5 országból több mint 1400 lánygyermek vett részt, azt mutatta ki, hogy a lányoknak mindössze 7%-a beszél a csontritkulásról az édesanyjával, és a legtöbbjük inkább azért aggódik, hogy édesanyjuk valamilyen más betegségben fog szenvedni, például szívbetegségben, mellrákban vagy Alzheimer-kórban.
„A csontritkulás világszerte több mint 200 millió embert érint, és háromból egy 50 év feletti nő szenved törést ennek eredményeként” – nyilatkozta Judy Stenmark, a Nemzetközi Osteoporosis Alapítvány (International Osteoporosis Foundation), nemzetközi közhasznú, civil szervezet vezető tisztviselője és a Kortalan Nők kampány egyik partnere. „A felmérés eredményei alátámasztják egyik fő célunkat, nevezetesen, hogy bármilyen életkorban legyen is, minden nőt tájékoztassunk a csontritkulásról, és ösztönözzünk a széleskörű párbeszédet e kórállapot megelőzésének és kezelésének lehetőségeiről.”
A felmérés eredményei - amelyeket a Csontritkulás Világnapja alkalmából ma hoztak nyilvánosságra - azt jelzik, hogy a lánygyermekek általában alábecsülik a csontritkulás komolyságát, és nem tekintik sürgősen kezelendő egészségügyi problémának, annak ellenére, hogy milyen pusztító következményei lehetnek a nők életére.
A felmérés azt igazolta, hogy a lányok 90%-a számára az egészség az a téma, amelyet a leggyakrabban megbeszélnek édesanyjukkal. A lányok elmondása szerint a legjobban attól félnek, hogy édesanyjuk kora előrehaladtával nem lesz képes ellátni magát (43%), csökken az életminősége (40%) és nem tud majd aktív életet élni (40%)2.
Ugyanakkor csak nagyon kevés anya és lánya beszél a csontritkulásról (7%), annak ellenére, hogy a csonttörések és azok potenciálisan életveszélyes következményei a rokkantság és az önellátó képesség elvesztésének fő okai a csontritkulásos betegeknél. Még akkor is, ha tisztában voltak a csontritkulás lehetséges hatásával, a lányoknak kevesebb, mint a fele (42%) mondta csak, hogy gondoskodna arról, hogy az édesanyjuk azonnal konzultáljon kezelőorvosával erről2.
A csontritkulással kapcsolatos nyílt párbeszéd ösztönözése a célja a 2008-ban a Csontritkulás Világnapján elindult Kortalan Nők kampánynak, melynek támogatója a James Bond filmek népszerű sztárja, Ursula Andress.
A kampány rácáfol a csontritkulásban szenvedő nőkkel kapcsolatban elterjedt elképzelésről, mely szerint “gyengék és törékenyek”, és arra ösztönzi a nőket, hogy tudjanak meg többet a csontritkulásról és a kezelés szükségességéről, és így előre készítsék fel magukat arra, hogy aktív és független életet élhessenek3.
“A csontritkulást más néven “néma járványnak” is nevezzük, mivel nincsenek látható tünetei5, de úgy tűnik, mintha ez a “némaság” a csontritkulással kapcsolatos párbeszédek hiányára is utalna” – mondta el Shelley Ross, a felmérést ugyancsak támogató Medical Women’s International Association főtitkára.
“A lánygyermekeknek kulcsszerepük lehet abban, hogy édesanyjuknál diagnosztizálják és kezeljék a betegséget, különösen mivel a tavalyi kutatás szerint 10 nő közül hét elfelejti bevenni a gyógyszerét. Ahhoz azonban, hogy a csontritkulás kezelése maximális védelmet nyújtson a törésekkel szemben, teljes mértékben be kell tartani a kezelésben előírtakat.”
Szerencsére az idei Kortalan Pillanatok felmérés szerint van lehetőség a konstruktív párbeszédre. A megkérdezettek majdnem egyharmada (28%) megkérné édesanyját, hogy egészségügyi kivizsgálása során a csontritkulást is ellenőriztesse, ha tisztában lenne a betegség valódi hatásával, és azzal, hogyan befolyásolhatja az édesanyja életminőségét és önellátó képességét.
Az anyák és lányaik közötti, csontritkulással kapcsolatos további kommunikáció elősegítése érdekében idén a Kortalan Nők kampány keretében egy új, Kortalan Pillanatok elnevezésű internetes kezdeményezés indult. Ez arra bátorítja az anyákat és lányaikat, hogy őrizzék meg az együtt töltött különleges pillanatokat és osszák meg őket a többi Kortalan Nővel ezen a honlapon. Bárki feltölthet fotókat, videókat vagy leírásokat az édesanyjával, lányával töltött legértékesebb pillanatokról. További információkért látogasson el a www.fortimelesswomen.com honlapra.
Mindkét Kortalan Nők felmérés igazolta mennyire fontos az életminőség és a függetlenség a csontritkulásban szenvedő nők számára. Azok számára, akik nem szeretnék, hogy csontritkulásuk akadályozza aktív életmódjukat, most többféle kezelési lehetőség is rendelkezésére áll, amelyet megbeszélhetnek kezelőorvosukkal, hogy megtalálják a megfelelő terápiát.
A felmérésről
A felmérést 2009. augusztusban végezte egy független piackutató cég, a Double Helix, Kanadában, Kínában, Franciaországban, Németországban és Svájcban. Minden országban több mint 100, 25 és 45 év közötti lánygyermekkel végezték el a felmérést, Kínát kivéve, ahol több mint ezren adtak választ. A felmérésben összesen 1444-en vettek részt és annak érdekében, hogy mindegyik ország egyenlő arányban képviseltesse magát a jelentésben szereplő nemzetközi adatok között, az adatok súlyozott értékek, ezzel megelőzve a túlzott reprezentációt a nemzetközi adatállományban. A válaszadókat az Interneten keresztül toborozták, és az átlag lakosságot reprezentálják. A kampányt a Novartis Pharma AG adománya támogatta.
A Kortalan Nők kampányról
A Kortalan Nők: Kampány az erősebb csontokért kezdeményezés 2008. októberében indult el Brüsszelben, hogy felhívja a figyelmet a csontritkulásra. A szakértők és szervezetek, valamint a csontritkulásban szenvedő nők együtt osztják meg tapasztalataikat, és adnak bepillantást ebbe a "néma járványba". A Kortalan Nők: Kampány az erősebb csontokért kezdeményezést először a Nemzetközi Osteoporosis Alapítvány (IOF) és a Medical Women's International Association (MWIA) egymással együttműködve indította el a Novartis Pharma AG anyagi támogatásával. E kampány célja, hogy felvilágosítsa a nőket a csontritkulásról, és lehetővé tegye számukra, hogy a legteljesebb életet élhessék.
Az IOF
Az IOF egy Svájcban működő kampány- és kutatószervezet, mely világméretű szövetségként funkcionál betegek, orvosi és kutatótársaságok, tudósok, egészségügyi szakemberek, valamint a csontok egészségi állapotával foglalkozó nemzetközi vállalatok számára. Ez a világ legnagyobb nem kormányzati szervezete (non-governmental organization, NGO), melynek célja a csontritkulás megelőzése, diagnosztizálása és kezelése. Az IOF célja a csontritkulás tudatosításának és megértésének növelése, az emberek cselekedeteinek motiválása a csontritkulás megelőzése, diagnosztizálása és kezelése érdekében, valamint az országos csontritkulás-ellenes társaságok támogatása hatékonyságuk maximalizálása céljából.
A MWIA
A MWIA egy nemzetközi nem kormányzati szervezet, mely női orvosokat képvisel mind az öt kontinensről. Az MWIA céljai közé a következők tartoznak: az egészségügyben dolgozó nők együttműködésének támogatása a különböző országokban, baráti kötelék és megértés kialakítása e nők között világszerte, az egészségügy területén lévő, nemhez kapcsolódó egyenlőtlenségek aktív ellenzése a női és férfi orvosok között, beleértve a szakmai lehetőségeket és a gazdasági szempontokat is, továbbá találkozási lehetőségek felajánlása az egészségügyben dolgozó nők számára azzal a céllal, hogy megvitassák az emberiség egészségével és jólétével kapcsolatos kérdéseiket.
Forrás:
Novartis Hungary Healthcare
Hivatkozások
1. The International Osteoporosis Foundation. Epidemiology. Elérhető: www.iofbonehealth.org/health-professionals/about-osteoporosis/epidemiology.html. Last accessed October 2009.
2. Timeless Moments Survey 2009.
3. Burlet N, et al. IOF/MWIA Multinational Osteoporosis Survey (N=1500): Differing Perceptions Between Patients and Doctors and Implications for Treatment Adherence. Poster presented at: Ninth European Congress on Clinical and Economic Aspects of Osteoporosis and Osteoarthritis (ECCEO), March 18-21 2009, Athens, Greece.
4. Osteoporosis in the European Union: Action Plan. Elérhető: http://ec.europa.eu/health/ph_projects/2002/promotion/fp_promotion_2002_a1_04_en.pdf. Last accessed October 2009.
5. Siris SE et al. Adherence to Bisphosphonate Therapy and Fracture Rates in Osteoporotic Women: Relationship to Vertebral and Nonvertebral Fractures, Mayo Clin Proc. August 2006;81(8):1013-1022.
6. International Osteoporosis Foundation. What is osteoporosis? Elérhető: www.iofbonehealth.org/patients-public/about-osteoporosis/what-is-osteoporosis.html. Last accessed October 2009.



