Friday, April 30, 2010

Majdnem csodaszer - a fokhagyma

fokhagyma, gomba, rák, nátha

A fokhagyma nemcsak ételeinknek ad kellemes, pikáns ízt, de számos gyógyászati haszna is van. Az alábbiakban ezekből sorolunk fel néhányat, próbáljuk ki, mielőtt bizonyos panaszainkkal rögtön a gyógyszerek után nyúlnánk!

Húgyúti fertőzések

A legismertebb ellenszere az ilyen fertőzéseknek az áfonyalé, de a fokhagymában gazdag étrenddel – a fokhagyma gombaölő tulajdonságainak köszönhetően – sikeresen vehetjük fel a harcot egyes húgyúti fertőzések ellen is.



Rák

Ha legközelebb fokhagymával főzünk, kicsit korábban vágjuk fel a fokhagymát, és hagyjuk legalább tíz percig állni, mielőtt az ételbe tesszük. Amerikai rákkutatók szerint a fokhagyma ilyen módon egyharmadával többet őriz meg a rákellenes kénvegyületeiből, mint ha azonnal megfőzzük vagy megsütjük.

Lábgomba

A fokhagyma igen hatásos gombaölő. Főzzünk meg néhány gerezdet vízben, majd hűtsük le langyosra, és áztassuk ebben a lábunkat. Ne féljünk, a gerezdekben, felvágatlanul megfőtt fokhagyma semmilyen szagot nem hagy maga után.

Nátha

A nátha első jeleire próbáljuk ki a következő tippet: 2 gerezd hámozatlan fokhagymát tegyünk a mikróba 25 másodpercre, hagyjuk kihűlni, majd hámozzuk le és együk meg. A fokhagyma kénvegyületei erősítik az immunrendszert, és segítenek leküzdeni a fertőzéseket.

Egy hasznos tipp

Ha a rózsabokrok mellé fokhagymát ültetünk, a kártevők messzire elkerülik a virágzó bokrot.

Forrás: Informed

Tuesday, April 27, 2010

Amit az édesítőszerekről tudni kell

édesítőszer, cukor, táplálkozás
Számos betegségben, vagy a kialakulásukhoz vezető túlsúly elkerülése végett kell vagy érdemes kerülni a cukor fogyasztását. Az édes ízekről azonban szinte lehetetlen lemondani, ilyenkor az édesítőszerek használatával tehető az étrend változatosabbá. 
Nem árt azonban tudni egy-két dolgot róluk.

Szukralóz

Kémiailag a szacharózzal rokon, ám molekulájában néhány klóratom található, emiatt hívják klórcukornak vagy triklór-galakto-szaharóznak. A cukornál mintegy 600-szor édesebb. A szukralózt az emberi test nem hasznosítja, ezért nem biztosít energiát. Csak meghatározott élelmiszerekhez engedélyezett.
Taumatin
Különböző fehérjék keveréke, a nyugat-afrikai katemfecserje (Thaumatococcus daniellii) természetes alkotója. 2500-szor jobban édesít, mint a cukor. Késleltetve, de hosszú ideig hat. Édesgyökér-utóízű és ízfokozó hatással is bír. A szervezetben lebomolva ugyanannyi energiát biztosít, mint minden más fehérje (4 kcal/g). Meghatározott mennyiségben felhasználható bizonyos édességek és fagylaltok édesítésére.

Sztívia (Stevia rebaudiana Bertoni)

A sztívia a fészkesek családjába tartozó évelő, szubtrópusi, Paraguayban őshonos növény. A dél-amerikai őslakosok évszázadok óta ismerik és használják. A leveleiből készített főzet 40-szer, a szteviozid kb. 250–300-szor édesebb a cukornál. Hőstabil, ezért sütésre, főzésre használható.

A szteviolglükozidok lebontás nélkül emésztődnek, ezért energiaértékük rendkívül kicsi. Az elfogyasztott szteviozid nem szívódik fel a bélfalon keresztül, az emésztőenzimek sem képesek lebontani. Előnye, hogy fenilketonuriások is biztonságosan fogyaszthatják. A cukorbetegek szempontjából is hasznos, mivel nem emeli a vércukorszintet, rendszeres fogyasztása 2-es típusú cukorbetegség esetén a vércukorszint szignifikáns csökkenését eredményezi, növeli a glükóztoleranciát, enyhíti az inzulindependenciát, szabályozza az inzulinszintet. Emellett vérnyomáscsökkentő és a hasnyálmirigy működését segítő hatással is bír. Gátolja sok káros baktérium és vírus szaporodását.

Az EU területén a növény és szárított levele édesítőszerként, élelmiszer vagy étrend-kiegészítő összetevőjeként jelenleg kereskedelmi forgalomba nem hozható, mivel ez idáig még kevés meggyőző tudományos adat gyűlt össze vele kapcsolatban.

képek: sxc.hu
Forrás és teljes cikk Informed

Friday, April 23, 2010

Hajápolási tanácsok

Számtalan hajápoló termék kapható a boltokban, a hajkiegyenesítőktől kezdve a különféle kondicionálókig. Az alábbiakban néhány jó tanácsot ad egy vezető brit szakember, illetve eloszlatja a legáltalánosabb tévhiteket.


Vékony szálú, fénytelen haj
Valóban segítenek a térfogatnövelő szerek, de vigyázzunk, csak minőségi terméket használjunk, mert az olcsó, szintetikus műanyaggal készült szerek csak rontanak a helyzeten.
A jó minőségű térfogatnövelők növényi fehérjéket, keratint és szójafehérjét tartalmaznak.






Töredezett hajvég és hajszálak
Ezt a problémát semmilyen hajápolóval nem lehet megoldani, el kell menni a fodrászhoz hajat vágatni. Rosszabb a helyzet azoknál, akik túl sok vegyszert használnak.

A minőségi kondicionálók használatával bizonyos mértékig meg lehet előzni a haj töredezését, de a legjobb, ha legalább hat hetente vágatjuk.

Forrás: Informed

Wednesday, April 21, 2010

A korral járó fájdalmak és enyhítésük

fájdalom, életkor
Mindenki életében eljön az az idő, amikor úgy érzi, hogy „már nem a régi”, kisebb-nagyobb fájdalmak keserítik meg az életét. Bár az életkor előrehaladtával jelentkezhetnek addig nem érzett fájdalmak, ebbe nem szabad beletörődni, hanem tenni kell ellene.

 alábbiakban felsoroljuk az egyes életkorokra jellemző fájdalomtípusokat, és azt is, mit lehet tenni a kellemtelenség enyhítésére. Négy aranyszabály:
A fájdalommal foglalkozni kell
Ne titkoljuk vagy tagadjuk le a fájdalmat, hanem keressük meg az okát, heveny fájdalommal pedig azonnal forduljunk orvoshoz, mert krónikussá válhat.
 

Ellenőriztessük a D-vitaminszintet
A D-vitamin segít a csontritkulással kapcsolatos ún. mikrotörések megelőzésében. Kerüljük a túlsúlyt, mert a többlet kilók megterhelik a szervezetet.
Aludjunk eleget
A kialvatlanság fokozhatja a fájdalmat, az izmok merevségét és a depressziót.
Tegyünk a depresszió ellen
A krónikus fájdalmat gyakran kíséri depresszió, amit nem mindig ismernek fel, a depresszió pedig fokozza a fájdalmat.

Forrás és teljes cikk: Informed.hu

ESzMEFUTTATÁS 2010-BEN IS


Immár második alkalommal szervez Társadalmi célú Sport és Családi Napot 2010. május 9-én az ESzME (Egyesület a Stroke Megelőzéséért). A rendezvény a Magyar Stroke Társaság támogatásával, a Nemzetközi Stroke Nap magyarországi rendezvényeihez csatlakozva valósul meg. Az eseményen futóversenyek, sport, családi és szórakoztató programok várják az érdeklődőket.

Immár második alkalommal ESzMEfuttatás névvel társadalmi célú Sport és Családi Napot szervez az ESzME (Egyesület a Stroke Megelőzéséért) 2010. május 9-én 10-15 óráig. A tavaly közel 2000 résztvevőt vonzó futóverseny és a rendezvény helyszíne a Csillebérc, Szabadidő- és Ifjúsági Központ (1121 Bp. Konkoly Thege Miklós u. 21. – a csillebérci táborban a sportpálya területén).

A futóverseny és családi nap célja, hogy felhívja a figyelmet a stroke betegséggel kapcsolatos megelőzés lehetőségeire és fontosságára, valamint hangsúlyozza az egészséges életmód, a rendszeres testmozgás jelentőségét, valamint ráirányítsák a figyelmet a betegség felismerésére és az ezzel kapcsolatos teendőkre. 

A 11 órakor rajtoló nyílt futóversenyre egyaránt várják profik és amatőrök nevezését, akik az 5 és 10 kilométeres távok között választhatnak. Minden résztvevő megkapja az esemény pólóját, a legjobbakat pedig összesen 800.000 forint értékű díjak és értékes nyeremények várják. A futóprogram különlegessége a pályában lévő szintkülönbség – a „hegyi jelleg” –, valamint a kifejezetten családok és iskolás csoportok részére kialakított 1000 méteres táv.

A futóverseny mellett számos más sport, családi és szórakoztató programmal várják az érdeklődőket. Az egészség jegyében számos hasznos témáról tájékozódhatnak, valamint egészségügyi szűrővizsgálatokon is részt vehetnek a látogatók. Mindezt a nagyszínpadon zajló szórakoztató műsorok, valamint gyermekprogramok, vetélkedők, versenyek egészítik majd ki.
A résztvevőket az ingyenes belépés mellett szintén térítés nélkül igénybe vehető parkolási, öltözési lehetőség várja majd a helyszínen.

Minden, a versennyel kapcsolatos információ, valamint futóversenyre történő nevezés részletei a www.eszmefuttatas.org weboldalon megtalálhatóak, a rendezők szeretettel várnak minden érdeklődőt a helyszínen, az esemény napján!

További információk kérhetőek a versennyel és a rendezvénnyel kapcsolatban az eszmefuttatas@vmkomm.hu e-mail címen, vagy a (1) 270-2822 telefonszámon is.

Monday, April 19, 2010

Valóban napi egy órát kell edzenem?

testmozgás, testsúly, edzés
Mostanában több hirdetésben olvasható, hogy soványak maradhatunk, ha napi egy órát edzünk. 
Vajon igaz ez?

A JAMA-ban, az amerikai orvosszövetség folyóiratában megjelent, több mint 34 ezer középkorú nő bevonásával végzett vizsgálat eredménye szerint azok, akik 13 éven keresztül tartani tudták a súlyukat, átlagosan napi 60 perc mérsékelt intenzitású testmozgást végeztek. Sokaknak a kedvét szegheti ez a mennyiség, azonban szerencsére a helyzet valamivel könnyebb. A vizsgálatban nem olyan „órát” vettek alapul, mint amire az átlag olvasó gondol, hanem az ún. MET-órát, (A MET a metabolikus ekvivalens.) Magyarán: egy MET az az energiamennyiség, amelyet a szervezet felhasznál, ha egy óra hosszát a kanapén heverészünk. Ha ugyanezt az órát mérsékelt tempójú sétával töltjük, akkor valamivel több, mint 3 MET az energiafelhasználás. Ha futunk, egy óra alatt már 10 MET az eredmény. Minél erőteljesebb az aktivitás, annál magasabb a MET értéke. Ugye, így már érthető?
A vizsgálat szerint azok, akik meg tudták őrizni a testsúlyukat, heti 21 MET-órányi energiát égettek el. Ez tehát napi egy órás sétával elérhető, ha azonban ennél aktívabbak vagyunk, időt takarítunk meg.
Az alábbiakban néhány ötletet adunk közre a heti edzésterv összeállításához, mely szerint napi egy óránál kevesebb mozgás is elég karcsúságunk megőrzéséhez.
Forrás: Informed

ÉRVEK AZ ÉRV PROGRAM MELLETT

A tünetmentes perifériás érbetegség felderítésére, valamint a szív- és érrendszeri halálozási arány csökkentésére létrejött EReink Védelmében (ÉRV) Program, illetve ennek kiterjesztéseként, létrehozott ÉRV Regiszter Program együttesen immár közel 40.000 bevont páciensnél tart, akik közül átlagosan 17 százaléknál diagnosztizálták a perifériás érbetegséget!

A Magyar Hypertonia Társaság az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. támogatásával létrehozott EReink Védelmében (ÉRV) program deklarált célja a tünetmentes perifériás érbetegek felderítése és a körükben tapasztalható kiemelkedően magas szív- és érrendszeri halálozási arány csökkentése.
Az Ereink Védelmében Programba történő beteg bevonás 2007. április 1. és 2008. szeptember 30. között történt, amiben összesen 55 centrum vett részt, és 21.892 beteg került be a programba, az átlagéletkoruk 61,45 év volt.
A legfontosabb eredmény, hogy bevont betegek 14 százalékánál egyértelműen kimutatható volt a már kialakult perifériás érbetegség, illetve további 15,6 százalékuknál volt megfigyelhető az érszűkület kialakulásának markáns lehetősége.

Most, három év eltelte után a szakemberek elsősorban arra keresték a választ, hogy mi történt az említett kétes esetekkel, hogyan változtak a határértéket mutató boka/kar index értékek. Az egy éves vizit során a korábban boka/kar index a határértéket (0,91-0,99) mutatók felének (51,4%) ugyan nem változott érdemben az eredménye, azonban ezen érintettek 12,2 százalékánál immár beigazolódott a perifériás érbetegség. A vizsgálati eredmények tehát egyértelműen arra utalnak, hogy a folyamatos kontrollvizsgálatok, a rendszeres boka/kar index mérés révén a továbbiakban is kiszűrhető és kezelhető a már kialakult, vagy nagy eséllyel kialakuló érbetegség.

Az úgynevezett kontroll vizitek (a vizsgálatba került betegek bevonását követő első év végén ismételt felkeresésük és adataik rögzítése) kapcsán a szakemberek a páciensek vérnyomás, koleszterinszint, vércukorszint és húgysavszint értékeiben bekövetkező változásokat is vizsgálják. Ez alapján megállapítható, hogy a határértéket mutató betegek esetében, illetve ahol a perifériás érbetegség már diagnosztizálható volt (így kezelésre került az érintett), jelentős vérnyomás, vércukor és koleszterin érték javulás mutatkozott, azaz a betegek gondozása kézzelfogható eredményre vezet.
Az 1. vizithez képest a bevont betegek vérnyomásértéke átlagosan 5 Hgmm-el, koleszterin- és vércukor értéke pedig 0,2 mmol/l-el csökkent. Így tehát minden csoportban – még az egészséges mérési értéket mutatók csoportjában is – javultak e kockázati tényezők, nem véletlen tehát, hogy a határértéket mutató érintettek több mint negyedének (28,3%) normalizálódott a bok/kar indexe!
Egyébként a betegre történő tudatos odafigyelés jótékony hatását talán a mért vércukorértékek mutatják a legjobban, ugyanis míg a normális értékű – tehát külön nem figyelt – betegek körében a vércukorértékek az utolsó két vizit között nem változtak, addig a kezelésbe került pácienseknél egy markáns és tartós csökkenés következett be e területen.

Az Ereink Védelmében Program kiterjesztéseként a Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság együttműködésében, az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. támogatásával létrejött az „ÉRV Regiszter” program, melynek célja, hogy a szakértők valós képet kapjanak a Magyarországon lévő perifériás érbetegek számáról, arányáról, és valódi egészségi állapotáról.

2010. márciusára az ÉRV Regiszter programhoz már több, mint 20.000 páciens csatlakozott, így  a regiszterbe került betegek száma fél év alatt megduplázódott! Jelenleg országszerte már 150 családorvosi praxisban lehet a regiszter programba bekerülni és ez a szám hétről-hétre nő.

Az ÉRV Regiszter egyik legfontosabb eredménye, hogy a regiszterbe került betegek 18,3 százalékánál egyértelműen kimutatható volt a már kialakult perifériás érbetegség. Ez még magasabb arány, mint az ÉRV Programban (15,6%) tapasztalt, ami avval magyarázható, hogy míg az említett programba válogatás nélkül kerültek be a magasvérnyomás-betegségben szenvedők, addig az ÉRV Regiszterben a szervezők azt tanácsolták, hogy elsősorban a veszélyeztetett betegcsoportokat szűrjék.
A tünetmentesség és az egyszerű vizsgálhatóság jelentőségét húzza alá, hogy az adatok szerint – a veszélyeztetettek vizsgálata során – 27,2 százalékban diagnosztizáltak perifériás érbetegséget azoknál, akiknél alsóvégtagi fájdalom jelentkezett, és 58,2 (!) százalékban azoknál, ahol a pulzus nem volt tapintható (ez utóbbi nem feltétlenül járt együtt fájdalom érzésével). Az alsó végtagi pulzus kitapintása az általános orvosi vizsgálat része, nem mondható sem bonyolult, sem hosszadalmas „vizsgálati módszernek”, a pulzus hiánya esetén feltétlenül szükséges a boka/kar index mérés elvégzése.

A vizsgálati eredmények azt is igazolták, hogy az életkor előrehaladtával folyamatosan nő a perifériás érbetegség kialakulásának veszélye, mindamellett több kockázati tényező is – dohányzás, kontrollálatlan magasvérnyomás, cukorbetegség, alkoholfogyasztás –megkétszerezheti a betegség kialakulásának lehetőségét.
Az érdeklődők minden, a perifériás érbetegséggel, a boka/kar index méréssel, vagy az ÉRV Regiszterrel kapcsolatos tudnivalót megtalálhatnak a megújult www.ervprogram.hu címen elérhető honlapon, vagy az ország bármely részéből helyi tarifával hívható (06) 40/918-020 számon. Az érintettek és az érdeklődők ismereteinek bővítése céljából a weboldalon immár szakértő is válaszol az írásban feltett kérdésekre.

A perifériás érbetegségről

A perifériás érbetegség, közismert nevén az érszűkület, az általános érelmeszesedés egyik megjelenési formája. E betegségben az erek beszűkülése leginkább az alsó végtag verőereiben lép fel. Felismerését nehezíti, hogy sokáig tünetmentes maradhat.
A romló alsó végtagi keringés leggyakoribb, már érezhető tünete a járáskor a vádliban vagy a combban fellépő görcs, fáradtság- vagy nehézségérzet, fájdalom, ami pihenéskor rövid idő alatt megszűnik. Ilyenkor azonban az erek károsodása már szinte biztosan megindult.
Magyarországon az érszűkület mintegy 400 ezer embert érint. Fokozottan veszélyeztetettek, akik dohányoznak, magas a koleszterinszintjük, cukor- vagy magasvérnyomás-betegségben szenvednek, illetve, mint a legtöbb szív- és érrendszeri betegségnél, itt is nagyobb a baj kialakulásának esélye, ha a családban gyakran fordul elő érbetegség.
A perifériás érbetegség több szempontból is veszélyes. Túl azon, hogy a láb keringésének romlása akadályozhatja mindennapi tevékenységünket, késői felismerése akár a végtag amputációjához is vezethet. Mindazonáltal az igazi veszélyt az jelenti, hogy a normál, tünetmentes társaikhoz hasonlítva, az érszűkületes betegeknek kétszer nagyobb az esélye a szívinfarktus vagy szélütés bekövetkezésére, felismerés és kezelés nélkül a betegek közel egyharmada 5 éven belül meghal.
 Forrás:
VM Kommunikációs Iroda