Hagyó Miklós üzenete a Diabetesz Világnapra 2008. november 13.

Hölgyeim és Uraim!

Nagyon szerettem volna ott lenni Önök között a mai sajtóeseményen, amelyet egy valóban rendkívül fontos ügyre igyekszik felhívni a figyelmet. Az egyre nagyobb tért nyerő cukorbetegség visszaszorítása érdekében elengedhetetlen társadalmi és személyes odafigyelésre. A diabétesszel együtt élők esélyeinek növelésére, a hatékony megelőzésre. Ezért is vállaltam el örömmel az esemény fővédnöki feladatait. A mostani sajtóeseménnyel egy időben zajlik azonban a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülése, amelyen főpolgármester-helyettesként mindenképpen jelen kell lennem.

A Diabetesz lassan általános népbetegséggé válik. Barátaim, munkatársaim között többen is vannak, akik kénytelenek a betegséggel együtt élni. Édesapám és a 9 éves kislányom is cukorbeteg! Hálás vagyok a szervezőknek, hogy lehetővé tették a következő néhány gondolatom felolvasását, s külön köszönöm annak, aki felolvassa a levelemet.
Kérem, nézzék el a távolmaradásom!

Hölgyeim és Uraim!

Az egyik első – ha nem a legelső – magyarországi egészségügyi plakát 1919-ben már megfogalmazta azt az alapigazságot, amely azóta is változatlan (még ha gyakran hajlamosak is vagyunk megfeledkezni róla.) „Könnyebb a bajt megelőzni, mint gyógyítani!” – volt olvasható ezen a bizonyos falragaszon.

Annak szemléltetésére, hogy mekkora jelentősége lehet a megelőzésnek, a távolból is egy kis segítségüket kérem. Számoljanak lassan magukban ötig! 1…, 2…, 3…, 4…, 5…

Ameddig – nagyjából öt másodpercig – számoltunk, a Cukorbetegek Nemzetközi Szövetsége (IDF) által tavaly közzétett egészségügyi jelentése szerint, egy újabb ember lett cukorbeteg valahol a nagyvilágban. Percenként tehát 12, óránként 720, naponta 17.280 az új diabeteszes. (A betegségben és szövődményeiben meghaltak számát talán most nem is kell emlegetni.)

A betegségtől az IDF Jelentése szerint mintegy 250 millió ember szenved világszerte. A nagyvilág ma élő cukorbetegei tízmilliókkal többen vannak, mint Oroszország teljes lakosságának kétszerese.

Döbbenetes adatok ezek! Különösen, ha hozzátesszük –a jelenlegi tendenciák folytatódása esetén: 2025-ig mintegy 380 millió embert fenyeget a betegség.

A cukorbetegség ma – reprezentatív felmérések alapján becsült adatok szerint – Magyarország lakosságának 8-10 százalékát érinti, bár a betegek körülbelül felének egyáltalán nincs tudomása a problémájáról.

Ez is döbbenetesen magas arány! Olyan adatok ezek, amelyek külön-külön és együttesen, cselekvésért kiáltanak!

A cukorbetegség krónikus, egész életen át tartó betegség, ami nem megfelelő gondoskodás esetén olyan súlyos szövődményekhez vezethet, mint a szívinfarktus, vakság vagy végtag amputáció. Ezért az érintett betegek hosszú távú életkilátásait döntően befolyásolja, hogy a kezelésük, illetve az önellátásuk megfelelő minőségű legyen, hogy a betegségre a lehető leghamarabb fény derüljön.

A korán felismert vércukor-anyagcsere zavar megfelelő kezelésével nemcsak a betegek életminőségén lehet javítani, hanem a szövődmények kockázata is csökkenthető, illetve megelőzhető. Ma már Magyarországon is könnyen elérhetők azok a korszerű eszközök, amellyel a lakásokból ki sem mozdulva, odahaza is rendszeresen ellenőrizhető a teljes család vércukorszintje. Rendelkezésre állnak a gyógyszerek is, amelyekkel hatásosan lehet kezelni a cukorbetegséget.

Egy adatra azonban érdemes visszatérni. Az érintettek csaknem 50%-ának fogalma sincs arról, hogy cukorbeteg. A betegség által „csak” veszélyeztetettek között ez az arány nyilvánvalóan ennél is nagyobb. Nagyon is szükséges tehát, hogy minél többször, minél látványosabban felhívják a figyelmüket erre.

Holnap, az inzulin felfedezője, Frederick Banting születésnapján – a Diabetesz Világnapon – a Magyar Cukorbetegek Országos Szövetsége a sötétedéstől kék fénnyel világítja meg Budapest jelképét, a gellérthegyi Szabadság-szobrot. Mivel ez különleges és szokatlan világítás a főváros legtöbb pontjáról szabad szemmel is látható lesz, csakugyan elmondható, hogy az akcióval igen látványosan hívják fel a figyelmet a cukorbetegekre, és a cukorbetegségre.

Földünk 500 helyszínén világítanak majd hasonló fények, így Budapest a világméretű figyelmeztetésből is kiveszi a részét. Az egész akció sikere azonban a sajtón, a médián is múlik. Meggyőződésem szerint a főváros és az ország lakóinak is értesülniük kell az eseménynél. Tudniuk kell, hogy miért kúsznak a kék fény-nyalábok a citadella szomszédságában álló kőszobor kezében tartott olajágra, ami nemcsak a béke, hanem a reménység szimbóluma is.

Nagyon nagy tisztelettel kérem a hazai újságíró-társadalmat – ne csak most, az év egyetlen napján, hanem folyamatosan segítsenek felkelteni és fenntartani a cukorbetegség kapcsán nagyon is indokolt közfigyelmet.
Budapest városvezetése és lakossága nevében is köszönöm.

Forrás: VM Kommunikációs Iroda