A titkos fegyver - a sajt

menakinon, rák, K vitamin, sajt

Kemény, lágy, érett, csípős, penészes és kékes – ahányféle, annyi íz, állag, de vajon az egészség szempontjából mi tudható a sajtokról?

Egy német vizsgálat szerint a sajt rákellenes hatású. Még mielőtt azonban nekilátnánk kilószámra sajtot enni, nem árt tisztában lenni néhány dologgal.

A sajt gazdag menakinon-forrás. A menakinon a K-vitamin egyik fajtája, amely a ráksejteket kiütő géneket kapcsolja be. Amikor a német kutatók 10 éven át követték mintegy 24 ezer ember egészségi állapotát és étkezési szokásait, kiderült, hogy azoknál, akik a legtöbb sajtot fogyasztották, mintegy 28 százalékkal ritkábban fordult elő a rák, feltételezhetően a menakinonnak köszönhetően.

Van azonban egy dolog, amitől óvakodni kell: nem szabad a K-vitamin szükségletet egyedül sajtból fedezni, mert túl sok lesz az ereket szűkítő, kalóriadús telített zsírok bevitele is.

Mi hát a teendő? Többféle forrásból kell beszerezni a menakinont, ilyenek a tojássárga, a csirke, és a leveles zöldségek. A legtöbb embernek nagyobb szüksége lenne a K-vitamin csontbarát formájára, amely a spenótban, salátában, kelben és más hasonló zöldfélékben található meg.

Forrás: Informed

Európai Betegfórum szeminárium Budapesten

„A betegekkel kezdődik” – Az EPF a fiatal betegek érdekképviseletét erősítő, különleges regionális szeminárium szervezésével készíti elő Magyarország EU elnökségét

Brüsszel, Belgium, 2010. október 27. — Az Európai Betegfórum (European Patient's Forum EPF) a Magyar Osteoporosis Betegek Egyesületével (OBME) közösen tartotta meg éves, regionális, a betegek érdekképviseletével foglalkozó szemináriumát Budapesten, október 25-27.-én. A szemináriumon magyar, szlovák, bolgár, olasz, portugál, cseh és román betegszervezetek több mint 60 képviselője vett részt, hogy képet alkothasson arról, miként lehetséges hatékonyan együttműködni az EU intézményeivel és az EPF révén részt vállalni az egészségpolitika EU szintű formálásában.

A szeminárium a fiatal betegek bevonásának fontosságára helyezte a hangsúlyt, célul tűzve ki azt, hogy a fiatal betegek, a betegszervezeteken belül, tekintélyes betegjogi képviselőkké váljanak. A rendezvény a fiatal résztvevők kommunikációs és érdekérvényesítő készségeit kívánta fejleszteni, annak érdekében, hogy képesek legyenek hatni a saját és közösségeik életére egyaránt kiható egészségpolitikára. A betegcsoportokban lévő lehetőségek fejlesztése, a fiatal betegek bevonása a betegszervezetek munkájába a betegek olyan „felhatalmazásához” vezet, ami nem csak a betegek, hanem a társadalom egészének jólétét is szolgálja – sőt egyre hatékonyabban segíti, hogy a betegellátás unió szerte betegközpontúvá és méltányossá váljon.

„Mindenképpen elengedhetetlen, hogy a lehető legszorosabban működjünk együtt az EU különböző régióinak betegcsoportjaival, hogy megismerjük szükségleteiket és megtudjuk, miképpen tudnak segítséget nyújtani az EPF egészségpolitikai munkájának kialakításához” - fejtette ki az ülést megnyitó Timo Nerkko, az EPF kincstárnoka.

A szeminárium résztvevői műhelyfoglalkozásokon vehettek részt, melyek azt vizsgálták, hogyan tudnak a betegcsoportok partneri kapcsolatokat kiépíteni az EU intézményeivel, az egészségügyben érdekelt legfontosabb szereplőkkel, és ifjúsági szervezetekkel. A résztvevők áttekintést kaptak az ifjúság és az egészség európai helyzetéről, sőt a fiatal betegszervezeti képviselővé válás „jó gyakorlatának” módozatairól is.

A szemináriumon felszólaló Dr. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár Magyarország közelgő EU elnökségével összefüggésben kijelentette: „Olyan téma-címet kívántunk javasolni, amiben a beteg az első szó”. Ez világosan jelzi, hogy a betegközpontú és a betegek részvételével megvalósuló egészségügyi ellátás lényegi kérdés a magyar uniós elnökség egészségügyi stratégiájában.

Az EPF az elkövetkező hónapokban szorosan együttműködik a Magyar Elnökséggel, hogy továbbra is hathatósan érvényesítse a betegek érdekeit az Elnökség EU szintű egészségpolitikai prioritásaiban.

* * *

Az EPF-ről és a szemináriumról az EPF weblapján (www.eu-patient.eu) talál további tájékoztatást. Az EPF független, non-profit szervezet, mely átfogóan képviseli az Európa-szerte működő betegszervezeteket. Az Európai Unióban élő betegek érdekképviseletével a betegközpontú, méltányos egészségügyi ellátást, továbbá az európai egészségügy hozzáférhetőségét és magas színvonalát pártoljuk.

Európai Betegfórum, Rue Belliard 65,  B-1040 Brüsszel

Tel.: +32 (2) 280 23 34  Fax: +32 (2) 231 14 47 

E-mail: info@eu-patient.eu Web: www.eu-patient.eu

A betegek  Erőteljes hangjával az egészségesebb európáért

OSZTEOPORÓZIS VILÁGNAP 2010.

Ebben az évben (október 20-án) lélegzet elállítóan szép környezetben, a  Szépművészeti Múzeum Barokk Csarnokában tartottuk a Csontritkulásos Betegek Világnapját az Osteoporosis Betegek Magyarországi Egyesülete (OBME) és a Magyar Osteoporosis és Osteoarthologiai Társaság (MOOT) közös szervezésében.
A sikeres rendezvény fő szervezője és koordinátora Zalatnai Klári (az OBME elnöke) Az ő köszöntő beszédével indultak a Világnap előadásai, amelynek fő témája  az idén a csigolya-törés és a csigolyatörésekre utaló jelek voltak.

Prof. Dr. Horváth Csaba (a MOOT elnöke) 

Innovatív megoldások az oszteoporózis ellátásában és kezelésében című előadásában felhívta a figyelmet arra a sajnálatos tényre, hogy hazánkban egyre csökken a csont-ritkulásban szenvedő kezelt betegek száma, a csonttörések száma viszont az utóbbi években növekszik jelenleg mintegy évi 100 ezer törésről beszélhetünk. Döbbenetes szám!Az oszteoporózis nem „látszik”, és kezdetben nem is fáj; ezért is nevezik néma járványnak. Az igazi veszélyt a törések jelentik, amelyek, amellett, hogy nagyon fájdalmasak, ellátásuk igen költséges.  Magyarországon évente a  csípőtáji törések kezelése 15-16 milliárd  forintot vesz ki a társadalom-biztosítás kasszájából; ez az összeg rendszeres szűréssel, megelőzéssel tetemes arányban csökkenthető lenne.                                                                                         

Dr. Bálint Géza (a Csont és Ízület Évtizede Alapítvány elnöke) 

Bejelentette, hogy újabb 10 évvel hosszabbították meg az Alapítvány működését, rövidesen elkezdődik a Csont és Ízület Második Évtizede. Nézzük meg, hogy is következik be a csigolya-törés. Eltörhet váratlan feszítés, vagy hirtelen, nagy súly  emelésének következtében - de ezek csak a csigolya-törések 5-10 százalékát adják, sokkal gyakoribb, hogy összeroppan a csigolya. Ez sok esetben észrevétlen, de nagyon fájdalmas is lehet. Hazánkban a csigolya-törések száma évi 30 ezer! A csigolya-törések után az életminőség igen nagymértékben romlik.  Ne engedjük, hogy meggörbüljünk. Megtudtuk, hogy van egy megbízható és igen hatásos vizsgálati módszer, amelynek segítségével a beteg akár saját maga is értékelheti a törések lehetőségének a kockázatát. 

Ez a WHO által kifejlesztett FRAX® módszer. A kérdőívek mindenki számára elérhetőek az Interneten. 

A csonttörések száma világszerte nő. Örvendetes tény, hogy a szűrés és megelőzés következtében, nálunk 6 éven keresztül nem növekedett a csonttörések száma, de a kormányzati intézkedések következtében, 2008 óta, - az sajnos ez a trend megváltozott. A most kezdődő  Csont és Ízület  2. Évtizedének igen fontos célkitűzése és üzenete, a csontritkulás következtében kialakuló első törés megelőzése.

Prof. Dr. Marton István (az EÖTE tiszteletbeli elnöke) 

előadásában rámutatott arra, hogy Az öregedő társadalom a 21. század egyik legnagyobb kihívása.  Akik most 40 évesek, jó esélyük van arra, hogy 2050-ben 80 évesek legyenek, de akkor sajnos már nem lesz aki eltartsa őket. A hosszú élet titka nem csupán a szülőktől öröklött gén-állomány függvénye, mi magunk is sokat tehetünk a jó minőségű és hosszú életünkért. 

Mozogni kell! A mozgás nem korfüggő, ezért fontos, hogy a most 70 évesek is mozogjanak, és megfelelő életmóddal jó színvonalú - egészségben megélt életet éljenek. 

Bizony néha-napján nem árt megkérdezni magunktól, hogy én mit tettem azért, hogy egészségesen éljek?
Az előadásokat követő Meghajlott hát - összeroppant csigolyák beszélgetést Endrei Judit (az Egészséges Csontok Nagykövete) vezette. A rendezvényt kellemes, átmozgató közös gyógytornával zárta a mintegy 200 főnyi - az ország minden pontjáról megjelent beteg - klubok küldöttsége.

A Szépművészeti Múzeum művészet-történésze remek előadást tartott a Barokk kor kiállított képeiről, a kellemes környezetet és finom, kalciumban gazdag megvendégelést a szponzorok a GSK és az AMGEN GSK cégek nagyvonalú támogatásának köszönhetjük.

Németh Kati HCH

D-vitaminnal az influenza ellen

D-vitamin, fertőzés, immunrendszer

Igen, a napozás által termelt vitaminról van szó, a D-vitamin fertőzést megelőző hatása kevésbé ismert, mint például a C-vitaminé.

Egy vizsgálat során megállapították, hogy azok között, akiknek magasabb a D-vitamin szintje a vérben, 50 %-kal ritkább az influenza – és más vírusos betegségek – előfordulása, mint akinél ez a szint alacsony, illetve ha már megbetegedtek, a betegség rövidebb ideig tartott és enyhébb lefolyású volt.

Természetesen az influenza elleni védekezés alapkövei még mindig a gyakori kézmosás és az egészséges életmód és hasznos, ha beoltatjuk magunkat. De jó tudni, hogy támogatást kaphatunk a D-vitamintól is.

A kutatók nem egészen biztosak abban, hogyan segít a D-vitamin a védekezésben, de minden bizonnyal gyulladásgátló hatása csökkenti a fertőzés veszélyét.

Forrás: Informed

Európai összehasonlító felmérés a lelki egészségről

 Magyarország: hiányzó lelki egészség - negatív lelki állapot 

Napjainkban látott napvilágot az Eurobarometer felmérés sorozatban elkészült, a mentális egészséggel foglalkozó legfrissebb kutatás. Az adatok és a hivatalos összefoglaló szerint „a magyar válaszadók érzelmi tapasztalatai negatívabbak, mint az átlag európaiaké, amit a feldolgozott adatok is sajnos jól mutatnak.

  

Az Eurobarométer az Európai Bizottság 1973 óta működő szolgálata. Feladata, hogy a tagállamokban és a tagjelölt országokban felmérje és elemezze a közvélemény alakulását, hogy a lakosság véleményével segítse a Bizottságot a jogszabálytervezetek elkészítésekor, döntéshozatalkor, illetve saját munkájának értékelésekor.

A most közzétett mentális egészséggel fogalakozó kutatás során összesen 26.800 interjú készült, a magyarországi minta 1040 fős volt. A kutatás három nagy területet – mentális egészségi állapot, gondozás és kezelés, mentális egészség és munka – vizsgált.

Mint ahogy arra hivatalos összefoglaló is rámutat: „a magyar válaszadók érzelmi tapasztalatai negatívabbak, mint az átlag európaiaké”, de nézzük bele a részletekbe is.

Rögtön szembetűnő különbség hogy a 

„Az elmúlt 4 hét során milyen gyakran érezte magát boldognak?” kérdésre adott válaszokban az „állandóan” és „az esetek többségében” kategóriát az európai válaszadók 61 százaléka jelölte meg, miközben magyar megkérdezettek körében ez 11 százalékkal kevesebb, 50%. Mindeközben a magyar „ritkán” és „soha” válaszok 22 százalékot, az uniós átlag (8%) közel tripláját mutatják.

Tanulságosak a 

„Az elmúlt 4 hét során milyen gyakran érzett kitörő életkedvet ?” kérdésre adott feleletek is, mivel állandóan vagy az esetek többségében az uniós polgárok 59 százaléka így érzi magát, miközben nálunk csak a megkérdezettek kevesebb mint negyede (24%) mondta ezt! 

Természetesen ezzel párhuzamosan a ritkán, vagy soha kitörő életkedvet (nem) érzők aránya Magyarországon 42%, szemben az uniós átlag 13 százalékkal.

A negatív érzelmeket vizsgáló kérdéseket tekintve elmondható, hogy a megkérdezett magyarok az öt negatív érzelem közül hármat – nyomott hangulatban”, „elgyötört”, „fáradt”– többször tapasztaltak, mint az európai átlag.

Kiugró különbség 

„Az elmúlt 4 hét során milyen gyakran érezte magát annyira boldogtalannak, hogy semmi sem tudta feldobni” kérdésnél látható, mivel az esetek többségében, vagy mindvégig választ adott a magyar megkérdezettek 35 százaléka, szemben az uniós átlag 24 százalékával

.

Szintén jól érzékelhető a különbség a 

„Az elmúlt 4 hét során milyen gyakran érezte magát kimerültnek” kérdésnél, mivel a mindvégig (!) válaszok uniós átlaga 17%, miközben nálunk a megkérdezettek majd egynegyede (24%) mondta ezt magáról!

Érdekes, és a többi adattal némiképpen ellentétes 

„Az elmúlt 4 hét során milyen gyakran érezte magát csüggedtnek és kimerültnek” érkezett ’soha’ válaszok, mivel itt az uniós átlag 35%, a magyar válaszadóké viszont 44%.

A fizikai és lelki teljesítőképességet két kérdéssel 

„kevesebbet teljesített mint szeretett volna fizikai vagy egészségügyi problémája miatt”, illetve a „kevesebbet teljesített mint szeretett volna érzelmi problémája miatt (mint pl.: lehangoltság vagy aggodalom miatt)” vizsgálták a kérdőív szerkesztői.

A kapott válaszok alapján bátran kijelenthető, hogy magyar honfitársaink az uniós átlagot jóval meghaladó mértékben szembesülnek e gondokkal. Azok aránya, akik soha nem szembesülnek ilyen problémákkal jóval magasabb az unióban mint nálunk: fizikai gond esetén 29% vs. 41%, érzelmi problémáknál 37% vs. 53%. Ijesztő, hogy míg az unió polgárainak csak alig több mint egyharmada (38%) szembesül néha vagy ritkán érzelmi problémamiatti teljesítmény csökkenéssel, addig magyarok több mint fele (52%) szembesül időnként e gonddal.

GONDOZÁS ÉS KEZELÉS

Miközben az eredmények tanulsága szerint hazánkban, többen és gyakrabban szembesülnek lelki problémákkal, addig a segítségkérésében le vagyunk maradva az uniós átlagtól, ugyanis 4 százalékkal többen mondták azt, hogy nem kérték szakember segítségét lelki vagy érzelmi probléma miatt (az elmúlt 12 hónapban). 

A segítségért fordulók leggyakrabban – az összeurópai trendnek megfelelően – a háziorvosukhoz fordulnak a problémájukkal. Kinek a segítségét kéri kérdéskörben érdemes még kiemelni a pszichiátereket, mivel ezen egyetlen olyan kategória ahol magasabb a magyar átlag mint a nemzetközi (miközben a segítségkérők aránya összességében alacsonyabb mint az európai átlag).

Meg kell sajnos említeni azt is, hogy a segítségnyújtó lehetőségek közül a magyar mintában a szociális munkás és pszichoterapeuta említése mérhetetlen volt, ami feltehetőleg a magyar valóság sajátosságainak is köszönhető.

A felmérés szerint hazánkban és az unióban átlagosan a lakosság ugyanakkora része, 7 százaléka szedett valamilyen antidepresszánst az elmúlt 12 hónap alatt. 

A jelek szerint a magyar gyógyszerszedés azonban sokkal inkább „szakmai” avagy diagnózisfüggő. 

A gyógyszerszedés okai között ugyanis a depresszió azonos arányban szerepel (51%), azonban szorongásra (52 vs 47%) és krónikus fájdalomra (18 vs. 16%) többször, míg teljesítménynövelésre lényegesen kevesebbszer (8 vs 3%) alkalmazták e készítményeket, illetve sokkal ritkább a spontán gyógyszerezés (8 vs 3%) is.

MENTÁLIS EGÉSZSÉG ÉS MUNKA

A munkahelyi hiányzásokat firtató kérdésre az uniós 77 százalékkal szemben a magyar válaszadók 82 százaléka válaszolta azt, hogy az elmúlt 4 hétben nem hiányzott munkahelyéről (az ünnepeket leszámítva), amit érdekes lehet azzal összevetni, hogy többen és gyakrabban tapasztalnak teljesítménycsökkenést okozó problémákat.

Nagyon fontos intő jel azonban az, hogy míg az áltagos európaiak csak egynegyede (25%) nyilatkozott úgy hogy munkahelyének biztonságát veszély fenyegeti, addig a magyar válaszadók több mint egyharmada (35%) állította ezt.

Szintén nem túl hízelgő az sem, hogy míg az európai munkavállalók több mint háromnegyede mondta, hogy munkahelyén „az erőfeszítése és teljesítménye szerint megérdemelt módon tisztelik és elismerik”, addig magyarországi válaszadók alig több mint kétharmada (68%) állította ezt.

  

Összességében tehát elmondható, hogy a magyarok érzelmi tapasztalatai negatívabbak, Magyarországon többször és arányaiban többen szembesülnek lelki és fizikai okok miatt bekövetkező teljesítménycsökkenéssel, miközben kevesebben fordulnak e problémákkal szakértőhöz. A munkahelyi kényelem szempontjából a magyar válaszadók elégedetlenebbek, különösen sokan félnek a munkahelyük elvesztése miatt.

  

Forrás:

VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda

"Nap mint nap" mozgással a gyermekek egészségéért

Minden nyolcadik gyermek súlyproblémával küzd Magyarországon. A már serdülőkorban jelentkező elhízás nem csupán az életminőséget befolyásolja hátrányosan, hanem jelentősen hozzájárulhat a cukorbetegség kialakulásához is. Pedig éppen ebben,  a 10-14 év közötti korosztályban  már azzal jelentősen csökkenne a betegség rizikója, sőt kiegyensúlyozottabbnak és elégedettebbnek is éreznék magukat, ha  a gyermekek „Nap mint nap” mozognának és figyelnének arra, miből, mennyit esznek.  Ebben segít nekik a Magyar Cukorbetegek Országos Szövetsége és a Lilly gyógyszergyártó vállalat együttműködésével ma induló Nap mint nap program.   

Egyre több serdülőnél alakul ki 2-es típusú cukorbetegség.  A gyerekek egyre kevesebbet mozgnak és egyre több cukros és szénhidrátban gazdag ételt, üdítőt fogyasztanak, ennek következtében pedig folyamatosan nő a túlsúlyos serdülők száma, amely  magában hordozza a már fiatal korban kialakuló, kettestípusú cukorbetegség kockázatát. Egy korábbi hazai, 660 serdülő bevonásával végzett vizsgálatból kiderült, hogy a fiatalok majdnem felénél, - összesen 285 esetben -  magas a cukorbetegség kialakulásának kockázata. Egy másik, szintén az adott témát kutató felmérés eredménye szerint a megkérdezett 100 gyerekből 37-nél metabolikus szindrómát állapítottak meg az orvosok. Magyarországon minden nyolcadik gyermeknek magasabb a súlya az ideálisnál.

A "Nap mint nap" programot a MACOSZ és a Lilly gyógyszergyártó vállalat diabetológus  szakorvosok, népegészségügyi és testnevelési szakemberek, valamint ismert sportolók bevonásával indította el azzal a céllal, hogy nap mint nap mozgásra ösztönözze a  10-14 év közötti gyermekeket és mérhető eredményt érjen el a serdülőkorúak cukorbetegséghez kötődő rizikó csökkentésében. A kezdeményezés első szakaszában az idei tanév első két hetében az ország négy városának egy-egy általános iskolájában mérték fel egy kiválasztott, ötödikes osztály tanulóinak fizikai állóképességét, valamint táplálkozási és sportolási szokásait. A négy kiválasztott iskola mellett egy sportiskola hasonló korú diákjai is részt vettek a felmérésben, azzal a céllal, hogy pontosan megállapítható legyen, jobbak-e, és ha igen, mennyivel azoknak a serdülőknek az eredményei, akik szinte a hét valamennyi napján mozognak és kiemelten figyelnek táplálkozásukra.  

A több mint 100 hazai diák bevonásával készült felmérésből számos fontos és érdekes eredmény született. Kiderült például, hogy a lányok 25, a fiúk 23 százaléka egyáltalán nem végez testmozgást az iskolai testnevelés órákon kívül és a többiek között is nagyon kevesen vannak azok, akik nap mint nap mozognak.  A gyermekek harmada hetente több mint négy alkalommal eszik chipset, édességet és sokan azok közül, akik kevesebbet mozognak, több édességet és kalóriadús ételt esznek, mint aktívabb társaik.

A négy iskola diákjai között nem volt jelentős különbség a fizikai felmérések eredményében, ugyanakkor a rendszeresen mozgó sportiskolások a felmérés valamennyi feladatában átlagosan 17 százalékkal  jobban teljesítettek, sokkal edzettebbek voltak és minimális volt a kockázatuk a túlsúlyhoz kötődő betegségekre. A felmérés során nem csak a rizikó tényezőket, hanem az úgynevezett életminőség indexet is megállapították a szervezők. Ebből kiderült,  hogy az aktívan élő és egészségesen étkező gyerekek sokkal jobban érzik magukat, elégedettebbek teljesítményükkel és önmagukkal. Amíg egy rendszeresen mozgó, egészségesen élő diák indexe 81 százalék volt, addig egy túlsúllyal küzdő, mozgásszegényen élő társáé mindössze 58 százalék. De van olyan, naponta és aktívan sportoló résztvevője  is a programnak, akinél ez a szám kiemelkedően  magas, 98 százalék!

A program alapfilozófiájának megfelelően valamennyi résztvevőnek lehetősége van javítani eredményein. Ennek érdekében az iskolák között olyan versenyt hirdettek, melynek lényege, hogy kinek milyen mértékben sikerül legyőznie - a másik helyett - önmagát.  A "Nap mint Nap" Versenyen annak az iskolának a diákjai nyernek, akik a következő fizikai felmérés idejére legtöbbet javítanak állóképességükön, több egészséges ételt fogyasztanak. A  Program honlapján arra kérik a szervezők a 4 résztvevő iskola  diákjait, hogy  október 1-31. között nap mint nap mozogjanak és az ezt igazoló fénykép, vagy videó felvételt töltsék fel a honlap csak számukra elérhető részére. Az iskolák és a diákok itt is értékes pontokat gyűjthetnek, mert valamennyi feltöltés beleszámít az iskolák közötti versenybe.   Végül, a program lezárásaként egy különleges sporteseményen mérhetik össze tudásukat, erejüket a program résztvevői, akiket a verseny során híres olimpikon sportolók is segítenek majd. 

A szervezők célja, hogy a Program eredményeinek értékelése után annak módszertanát országos szinten is elérhetővé tegyék, és arra ösztönözzék az ország minél több iskoláját, hogy aktívan működjenek közre abban, hogy a 10-14 éves korosztály valóban Nap mint nap tegyen egészségének megőrzéséért.

Forrás:

VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda

Lelki Egészség Világnap 2010

Magyar Pszichiátriai Társaság

A Magyar Pszichiátriai Társaság, a Védőháló a Lelki Egészségért Alapítvány, valamint a Magyar Vöröskereszt, csatlakozva a Mentális Egészség Világszövetségének (World Federation for Mental Health) 150 országban zajló kampányához, 2010. október 10-én a Mentális Egészség Világnapján a krónikus betegségek (szívbetegségek, cukorbetegség, aszthma, mozgásszervi betegségek) és a lelki zavarok kapcsolatára hívja fel a társadalom figyelmét.

 „Nincs egészség lelki egészség nélkül”, írta 2007-ben Martin Prince, a neves népegészségtan professzor a legtekintélyesebb orvosi lapban, a Lancet-ben megjelenő híres cikkében. Ma már tudjuk, hogy a lelki egészség nemcsak a mindennapi jól-létünkhöz, karrierünk, családi, baráti kapcsolataink működtetéséhez szükséges: a lelki egészség hiánya a gyakori testi betegségek, elsősorban a szív-érrendszeri betegségek egyik legfontosabb rizikófaktora. Nem véletlen tehát, hogy a WHO és az EU népegészségügyi programjának is egyik legfontosabb területe a lelki egészség fejlesztése, és a pszichológiai, pszichiátriai zavarok megelőzése.

A mentális beteség napjaink egyik legkomolyabb egészségügyi és társadalmi kihívása. Becslések szerint jelenleg kb. 50 millió ember – a népesség mintegy 11 százaléka – küzd mentális zavarokkal.

Ma a depresszió jelenti a leggyakoribb egészségi problémát több EU tagállamban, mivel 18,4 millió 18 és 65 év közötti ember szenved súlyos depresszióban. Az EU-ban, minden 9. percben öngyilkossággal ér véget egy élet, azaz évente 58.000 uniós polgár (az esetek háromnegyed részét férfiak követik el) vet véget életének önszántából. A becslések szerint az öngyilkossági kísérletek száma ennek tízszerese.

A mentális zavarok kb. fele serdülőkorban jelentkezik először. Mindemellett a fiatalok körében 10-20 százalékra tehető a lelki zavarban szenvedők aránya, ami még magasabb lehet a hátrányosabb helyzetű népességi csoportokban.

A mentális betegségek óriási gazdasági költséget is jelentenek: egyes becslések szerint ez az EU GDP-jének 3-4 százalékát is eléri. A neuropszichiátriai zavarok felelősek a fogyatékosságok egyharmadáért, a kórházi ellátási költségek 15 százalékáért, a gyógyszerköltségek közel egynegyedéért, a szociális munkások terhelésének feléért, és egyedül Nagy-Britanniában minden évben 90 millió munkanap kiesést jelentenek.

Az alábbi öt prioritási területen hívjuk fel a figyelmet a cselekvésre:

1. A lelki betegségek megelőzésének és kezelésének kiemelt prioritássá tétele, csakúgy mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Unió népegészségügyi programjában is.

2. Azonnali lépések megtétele a súlyos pszichiáter szakorvoshiány csökkentésére, és a mentális egészség területén dolgozó összes szakember (családorvos, pszichiáter, pszichológus, szakápoló, szociális munkás, gyógypedagógus és civil önkéntes) hatékony együttműködésének segítésére.

3. A depresszió és az öngyilkosság megelőzése érdekében a lakosság ismereteinek növelése (országos felvilágosító kampány elindításával).

4. Széles körű szakmai és civil összefogás a lelki egészség megőrzése érdekében.

5. A mentális betegséggel élők megbélyegzése és társadalmi kirekesztése elleni harc.

A fenti területeken történő mielőbbi előrelépés érdekében várunk minden olyan szakmai és civil együttműködő partnert, akiknek célja a lelki betegségek gyakoriságának csökkentése, kezelésük elősegítése, és a lelki zavarokkal élők minél teljesebb integrációja a társadalomba.

Forrás

VM Kommunikációs és Tanácsaadó Iroda

Amit a fejtetűről feltétlenül tudni kell

tetű, tetvesség, zoonózisok

Elég egy apró fehér szöszt találni gyermekünk hajában ahhoz, hogy kitörjön a pánik. Kétségtelen, hogy a fejtetű ellenszenves élőlény, de ritkán veszélyes. Lássuk, mit kell tudni ahhoz, hogy kézben tarthassuk a fejtetű-fertőzést.

A fejtetű egy apró hatlábú rovar, ami a fejbőrön és a nyakon megkapaszkodva vérrel táplálkozik. Egy fejtetű körülbelül akkora, mint egy szezámmag, és nagyon nehéz észrevenni. A tojásaik, amiket serkének nevezünk, a fejbőr közepén kapaszkodnak a hajszálakba, és még nehezebb észrevenni őket.
A fejtetvesség az óvodába vagy iskolába járó kisgyermekeknél a leggyakoribb. Ebben a korban sokat játszanak együtt a gyermekek, és sokszor használnak közös fésűt, kalapot, hajcsatot vagy hasonló kelléket. Azok a felnőttek, akik együtt élnek ekkora gyermekekkel, ugyancsak jobban ki vannak téve a fertőződés veszélyének.

A fejtetű sokszor közvetlenül, fej-fej érintkezés során terjed, amikor az élősködők átmászhatnak az egyik személy hajából a másikéba. A tetvek azonban rövid ideig túlélhetnek textíliákon vagy személyes tárgyakon, így például egy közös hajkefe is segíthet a terjedésben. A tetű nem ugrik, és nem repül át egyik fejről a másikra.

A tetvek és a serkék nagyon aprók, de szabad szemmel észre lehet venni őket. A fejtetű fehér, barna vagy sötétszürke. Gyakran van a tarkón vagy a fül mögött. A serkék kerek vagy ovális szöszök, és erősen hozzá vannak ragadva a hajszálak fejbőrhöz közeli részéhez. Ha megpróbáljuk leszedni a serkéket, nem fog sikerülni. A legújabb kutatások szerint a vizes hajban a legkönnyebb észrevenni a serkéket.

Forrás: Informed (teljes cikk a honlapon)

Az ÉRV program hazai és nemzetközi sikere

A perifériás érbetegség

A perifériás érbetegség, közismert nevén az érszűkület, az általános érelmeszesedés egyik megjelenési formája. E betegségben az erek beszűkülése leginkább az alsó végtag verőereiben lép fel. Felismerését nehezíti, hogy sokáig tünetmentes maradhat.

A romló alsóvégtagi keringés leggyakoribb, már érezhető tünete a járáskor a vádliban vagy a combban fellépő görcs, fáradtság- vagy nehézségérzet, fájdalom, ami pihenéskor rövid idő alatt megszűnik. Ilyenkor azonban az erek károsodása már szinte biztosan megindult.

Magyarországon az érszűkület mintegy 400 ezer embert érint. Fokozottan veszélyeztetettek, akik dohányoznak, magas a koleszterinszintjük, cukor- vagy magasvérnyomás-betegségben szenvednek, illetve, mint a legtöbb szív- és érrendszeri betegségnél, itt is nagyobb a baj kialakulásának esélye, ha a családban gyakran fordul elő érbetegség.

A perifériás érbetegség több szempontból is veszélyes. Túl azon, hogy a láb keringésének romlása akadályozhatja mindennapi tevékenységünket, késői felismerése akár a végtag amputációjához is vezethet. Mindazonáltal az igazi veszélyt az jelenti, hogy a normál, tünetmentes társaikhoz hasonlítva, az érszűkületes betegeknek kétszer nagyobb az esélye a szívinfarktus vagy szélütés bekövetkezésére, felismerés és kezelés nélkül a betegek közel egyharmada 5 éven belül meghal.

A Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság együttműködésében, az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. támogatásával létrehozott EReink Védelmében és ÉRV Regiszter Programban leszűrt betegek száma tavasz óta közel megduplázódott! A „mennyiségen” túl a munka minősége is hangsúlyt kapott, komoly nemzetközi elismerés formájában, illetve a program legaktívabb ÉRV Pontjainak versenye révén.

A Magyar Hypertonia Társaság az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. támogatásával létrehozott EReink Védelmében (ÉRV) program deklarált célja a tünetmentes perifériás érbetegek felderítése és a körükben tapasztalható kiemelkedően magas szív- és érrendszeri halálozási arány csökkentése.

A program legfontosabb eddigi eredménye, hogy bevont betegek 14 százalékánál egyértelműen kimutatható volt a már kialakult perifériás érbetegség, illetve további 15,6 százalékuknál volt megfigyelhető az érszűkület kialakulásának markáns lehetősége.

Az 5 évesre tervezett Program komoly nemzetközi szakmai sikere, hogy idén szeptemberben a Nemzetközi Angiológiai Unió Európai Kongresszusán Párizsban, a hivatalos program részeként, szóbeli előadás keretében mutathatták be a vizsgálati eredményeket.

Az Ereink Védelmében Program kiterjesztéseként a Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság együttműködésében, az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. támogatásával létrejött az „ÉRV Regiszter” program, melynek célja, hogy a szakértők valós képet kapjanak a Magyarországon lévő perifériás érbetegek számáról, arányáról, és valódi egészségi állapotáról.

2010 szeptemberére az ÉRV Regiszter programhoz már több mint 35 000 páciens csatlakozott, így a regiszterbe került betegek száma tavasz óta közel megduplázódott! Jelenleg országszerte már több mint 200 családorvosi praxisban lehet a Regiszter Programba bekerülni és ez a szám hétről-hétre nő.

A regiszter programban elsősorban a perifériás érbetegség szempontjából veszélyeztetett egyének szűrését javasoltuk. Az ÉRV programhoz hasonlóan, a bevont személyek közel 60 százaléka nő, átlagéletkoruk 60 év. A perifériás érbetegség a megvizsgáltak 17,3 százalékánál egyértelműen diagnosztizálható volt, 20 százalékuknál pedig határértéken lévő eredmények születtek, így 1 év múlva kontroll vizsgálatuk javasolt.  

Ez az arány egyértelműen mutatja, hogy a perifériás érbetegség korai, még tünetmentes állapotban történő kiszűrése nagyban hozzájárulhat a későbbi súlyos szív- és érrendszeri események megelőzéséhez.

A vizsgálati eredmények kapcsán fontos kiemelni, hogy a 75 év feletti férfiak esetében a perifériás érbetegség előfordulása több mint 30 százalék, nők esetében pedig 23 százalék. Ez persze nem jelenti azt, hogy a fiatalabb korcsoport ne lenne veszélyben, hiszen már a kiszűrt 50 év alatti betegek esetében is közel 10 százalék volt a betegség előfordulása.

A Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság kezdeményezésében 2010 tavaszán ÉRV Regiszter Versenyt hirdettek a már bevont és újonnan csatlakozó ÉRV Regiszter Pontok körében. A verseny célja, a perifériás érbetegség minél szélesebb körű kiszűrése, a boka/kar index mérés fontosságának hangsúlyozása. A szervezők ezzel kívánták felhívni a figyelmet arra, hogy a perifériás érbetegség már tünetmentes állapotban is diagnosztizálható egy egyszerű és fájdalommentes vizsgálattal. A megmérettetés során a legmodernebb doppler mérőkészülékekkel is segítette a Társaság az első öt legtöbb beteget kiszűrt ellátóhely munkáját. A vetélkedés győztesei immár a legmodernebb doppler mérőfejjel végezhetik munkájukat.

A verseny keretében a legtöbb boka/kar index mérést elvégzett ÉRV Regiszter Pontok:

• Dr. Czipott Gabriella, Kecskemét
• Dr. Metz Edit, Budapest
• Dr. Hérincs István, Nagykáta

A Társaság továbbra is minél több háziorvosi praxis csatlakozását várja a Programhoz annak érdekében, hogy minél szélesebb körben elvégezhető legyen ez az egyszerű és fájdalommentes vizsgálat, ami igazoltan nagyon jól (előre)jelzi a Magyarországon vezető halálozási oknak számító szív- és érrendszeri betegségeket.

Az érdeklődők minden, a perifériás érbetegséggel, a boka/kar index méréssel, vagy az ÉRV Regiszterrel kapcsolatos tudnivalót megtalálhatnak a megújult www.ervprogram.hu címen elérhető honlapon, vagy az ország bármely részéből helyi tarifával hívható (06) 40/918-020 számon. Az érintettek és az érdeklődők ismereteinek bővítése céljából bevezetett újdonság, hogy a weboldalon immár szakértő is válaszol az írásban feltett kérdésekre.

Forrás: VM Kommunikációs Tanácsadó Iroda

A mentális betegséggel élők megbélyegzésének visszautasítása

A Magyar Pszichiátriai Társaság Elnökségének Sajtóközleménye 

2010. szeptember 30.

A Magyar Televízió M1-es csatornáján futó Kékfény című műsor 2010. szeptember 27-i adásában – többek között – egy feltehetően mentális betegséggel élő személy esetével is foglalkozott. Az adott szituáció kapcsán, az adásban a konkrét tények és történések összefoglalása során, olyan megközelítésben mutatták be az egyedi esetet, ami messzemenően alkalmas volt a mentális betegséggel élők megbélyegzésére, kirekesztésük fokozására, illetve a velük kapcsolatos félelemkeltésre.

Mind az adás hangneme, mind az ott elhangzott esetenként valótlan állítások, továbbá az adásban használt pontatlan és szakszerűtlen megfogalmazások és nyelvhasználat távol állnak mind a modern pszichiátriai, mind az adott esetben szükséges modern igazságügyi megközelítéstől.

A Magyar Pszichiátriai Társaság a leghatározottabban visszautasít minden olyan a magyar médiában megjelenő közlést, ami alkalmas a mentális betegséggel élők megbélyegzésére, a velük kapcsolatos előítéletek fokozására.

Különösen sajnálatos, hogy mindez érzékeny területen, a mentális betegséggel élők társadalmi beilleszkedési nehézségeivel, természetes környezetben történő létükkel kapcsolatos témában történt. Véleményünk szerint, a magas színvonalú közszolgálati adón futó igényes közéleti műsortól elvárható, hogy egy ilyen kényes kérdést az elvárható maximális szakmai körültekintéssel, a tények feltárásának igényével mutasson be.

Nem célunk, hogy a mentális betegséggel élők társadalmi beilleszkedési nehézségeiből adódó problémákat a legkisebb mértékben is elfedjük. Azonban az érdekeiket nehezen képviselő pácienseink nevében is elvárjuk, hogy az ezekről történő kommunikáció a modern pszichiátria, – és ha ez a jelenleg hatályos jogszabályok alapján indokolt – a megfelelő jogszabályok elveinek, gyakorlatának, és fogalomrendszerének megfelelően történjen.

Hangsúlyozzuk, minden megváltozott képességű, fogyatékkal vagy mentális betegséggel élő ember elfogadása és társadalmi beilleszkedésének segítése nem szakfeladat, hanem az egész társadalom közös felelőssége.

Forrás VM Kommunikációs Iroda