Mi a demencia?

Sokan gondolják úgy – köztük orvosok is –, hogy a feledékenyebbé válás az öregedés szükségszerű velejár ója. A memóriazavar nem normális jelenség egyetlen életkorban sem. Feltétlenül szükséges kivizsgáltatni! Bár a memória, a szellemi teljesítmény az életkor előrehaladtával nyilvánvalóan csökken, de ez általában még nem okoz zavart a mindennapi életben.
A memória fokozódó zavara lehet a szellemi hanyatlás (demencia) legáltalánosabb korai tünete, vagy más betegség állhat mögötte. Amikor a csökkenő szellemi teljesítmény már a mindennapi életet is megnehezíti, eljött az ideje segítséget kérni.

Hogyan ismerjük fel a demencia tüneteit?
Mi a demencia?
A demencia folyamatos leépülést okozó kóros agyi tünetcsoport, amely kihat a memóriára, a gondolkodásra, a viselkedésre és az érzelmekre. A demencia nem ismer társadalmi, gazdasági, etnikai vagy földrajzi határokat. A demencia legtöbb előidéző okára nincs gyógymód, de sokféle segítség vehető igénybe, és léteznek bizonyos kezelések is.

Mi okoz demenciát? A leggyakoribb okok:
* az Alzheimer-kór, ami az esetek 60-70%-áért felelős, és az agyszövet kóros elváltozása okozza.
a vaszkuláris demencia a második leggyakoribb ok, amely vérkeringési agyi kórfolyamat következménye.
a Lewy-testes demencia az agy körülírt területén az agyi idegsejtekben
kórosan felszaporodó fehérjékkel kapcsolható össze.
a fronto-temporális demencia (más néven Pick-betegség) az agy homloklebenyében végbemenő agyszövet károsodás miatt alakul ki.

A demencia legáltalánosabb tünetei:
1. Memóriazavar: A hanyatló memória, különösképpen a rövidtávú memória zavara a demencia leggyakoribb korai tünete. Aki egyszerűen csak feledékeny, emlékszik az elfelejtett dologgal kapcsolatos egyéb tényekre. Például hirtelen nem jut eszébe a szomszédja neve, de azt viszont tudja, hogy az akivel beszélget, az a szomszédja. A demens beteg nemcsak a szomszédja nevét felejti el, hanem a vele összefüggő körülményeket is.
2. Nehézségek a mindennapi tevékenységekben: A demens beteg gyakran nehezen tudja ellátni a mindennapi, általában gondolkodást nem igénylő rutin feladatokat. Pl. nem tudja, hogy milyen sorrendben vegye fel a ruháit, vagy hogyan készítsen el egy ételt.
3. A nyelvi kifejezőkészség zavarai: Mindenkivel előfordul néha, hogy nem találja a megfelelő szót. A demens beteg azonban gyakran egyszerű szavakat is elfelejt, vagy egész más szavakat használ helyettük, emiatt az írása és a beszéde nehezen érthetővé válik.
4. Időbeli és térbeli tájékozódási zavar: Valamennyien elfelejtjük néha, hogy milyen nap is van ma, vagy hogy éppen hova is indultunk. Ám a demens beteg ismerős környéken is eltévedhet, pl. még abban az utcában is, amelyikben lakik. Elfelejtheti, hogy éppen hol is van, hogy került oda és hogyan juthat haza. Megeshet az is, hogy a demens beteg az éjszakát is felcseréli a nappallal.
5. Hibás vagy csökkent ítélőképesség: Előfordulhat, hogy a demes beteg nem megfelelően öltözik - meleg napon több réteget is magára vesz, míg hideg időben csak nagyon kevés ruhadarabot ölt fel.
6. A figyelem hanyatlása: A demens betegnek gondot okozhat egy beszélgetés követése, vagy elfelejti, hogy a számláit be kell fizetni.
7. Tárgyak rossz helyre tétele: Bárkivel előfordul, hogy rossz helyre teszi a pénztárcáját vagy a kulcsát. A demens beteg szokatlan helyekre rakja a tárgyakat, mint pl. a vasalót a hűtőszekrénybe, a karórát pedig a cukortartóba teszi.
8. Hangulati vagy viselkedésbeli változás: Mindenkivel megesik, hogy időnként szomorú vagy rossz hangulatú. A demens beteg hangulata azonban hirtelen válhat ingadozóvá minden ok nélkül. Szokatlanul érzelmessé vagy éppen ellenkezőleg, minden érzelmet nélkülözővé válhat váratlanul.
9. Személyiségváltozás: A demens beteg megszokott korábbi önmagához képest is másnak tünhet. Gyanakvóvá, ingerlékennyé, depresszióssá, közömbössé, szorongóvá és izgatottá válhat, különösen olyan helyzetekben, amikor még a memóriazavar is nehezíti a helyzetét.
10. A kezdeményezőkészség elvesztése: Mindenki belefáradhat a házimunkába, az üzleti ügyekbe vagy a társasági kötelezettségekbe. A demens beteg rendkívül passzívvá válhat. Gyakran órákon át csak ül a televízió előtt, többet alszik, mint szokott, vagy teljesen elveszti az érdeklődését korábbi hobbija iránt.

Nemzetközi statisztikai adatokból kiindulva egyes szakértők szerint Magyarországon 200-250 ezer demens ember él.
* A 70 éven felüli életkortól a betegségek között vezet a demencia.
* A demencia az élet végéig gondoskodást igényel.
* A 70 év felett aktív kórházi ellátásba kerülők 2%-a demens.
* A járóbeteg és szakrendeléseken megjelent idősek 15%-ánál volt kimutatható a mentális hanyatlás, viselkedészavar. Ezek az arányok nem túl magasak,
valószínűsíthető, hogy sokan vannak, akik nem jutnak el az egészségügyi szolgáltatások igénybe vételéig.
* Felmérés nincs, a demencia korai felismerésében még csak a kezdeteknél tartunk.
* Demensek nappali ellátása megoldatlan. Hiányoznak a demenciában szenvedő idősek számára a nappali ellátást biztosító szociális intézmények (országosan 10 alatt van a számuk), annak ellenére, hogy a szükséges jogszabályi és finanszírozási keretek 2007-től már rendelkezésre állnak. A szociális ellátórendszer szolgáltatási kínálatából teljességgel hiányoznak a családtagjuk ápolását és gondozását végző hozzátartozóknak, családtagoknak kínált szolgáltatások.
* A demencia és Alzheimer típusú megbetegedések növekvő aránya miatt a meglévő szociális szolgáltatási struktúra hiányokkal küzd. A bentlakásos szociális intézmények sem eszközökkel, sem szakképzett személyzettel nincsenek felkészülve és finanszírozásuk sem megoldott. Mindez rendkívüli fizikai és pszichikai terheléshez vezet az ápoló személyzet körében.
* A gondozókat – akár idős hozzátartozóról, akár szakemberről van szó – a demens-gondozás különösen megviseli, nem egyszer megbetegíti.
* Hiányzik az idős hozzátartozót gondozók nem anyagi jellegű segítése, mentális támogatása.
* Intézményi bentlakásos demens ellátásban részesülők: 2007-ben: 6.767 fő, 2008-ban: 7.000 fő.
* Hátrányos az idősek számára, hogy a jelenlegi szabályozás alapján ápolási díjat csak hozzátartozó kaphat, pedig szükség lenne a hozzátartozókon kívüli körre is kiszélesíteni ezt az ellátási formát.

Kormányzati tervek a demens ellátás fejlesztendő területeiről

* Szükséges megszervezni a demens és Alzheimer betegek nappali és szakosított ellátását és a hozzátartozók támogatását.
* Fejleszteni szükséges az ellátórendszert, hogy alkalmas legyen a gondozás-ápolás iránti egyre növekvő igények kielégítésére. A biztonság és a jogvédelem a mentális hanyatlással és a demenciával küzdők számára is kiemelten fontos.
* Komoly erőfeszítésekre van szükség, hogy garantálni tudjuk a mentális betegségekben szenvedő idős emberek hozzáférését megfelelő kezeléshez és gondozáshoz. Ennek érdekében programot kell indítani a demencia korai felismerésére és kezelésére, a demens betegek gondozására és betegeket gondozó családok terheinek csökkentésére.
* Azonnali intézkedések 2009-ben: Demenciával (szellemi hanyatlás) küzdő idősek számára a már jelenleg is szabályozott és normatív hozzájárulással támogatott ellátási forma – demens nappali ellátás - szakmai központja létrehozásának előkészítése.

* További kiemelt intézkedések 2010-ben: Demenciával (szellemi hanyatlás) küzdő idősek számára nappali intézmény szakmai központjának létrehozása, működtetése az országos szükségletekhez igazodó további intézmények fejlesztése és kiépítése céljával.
* Az Idősügyi Nemzeti Stratégiában foglaltak gyakorlati végrehajtását 2010-től lehet megkezdeni, rövidebb időintervallumban megfogalmazott, a Kormány által elfogadandó cselekvési tervek kidolgozásával, melyek tartalmazzák az intézkedések végrehajtásának módját, sorrendjét, felelőseit.

OEP vélemény az Alzheimer-kór diagnosztikájáról és terápiájának finanszírozásáról

* A becsült betegszámok és a valójában diagnosztizált betegek száma alapján a kórkép vélhetően nagy mértékben alul-diagnosztizált.
* Általában elmondható, hogy számos indikátor figyelembe vételével, (diagnosztizált betegek száma, kezelésben részesülő betegek aránya, bizonytalan diagnózisok aránya) nemzetközi összehasonlításban az Alzheimer-kór gyógyszeres terápiájának jelenlegi támogatási rendszerének működése nem tekinthető optimálisnak.
* Nemzetközi összehasonlításban a specifikus terápiában részesülő betegek aránya a többi tagállamhoz viszonyítva alacsony mértékű.
Az EU-ban Magyarországon a legalacsonyabb a kezelt betegek aránya, csupán a betegek 3,7%-a. A korszerű terápiákhoz 2008-ban csak 4613 beteg jutott hozzá.

* A betegek és hozzátartozóik terheinek csökkentésére, állapotának és életminőségének javítására elérhető modern készítmények bár évek óta forgalomban vannak, jelenleg is problémás ezen készítmények hozzáférhetősége, rendelhetőségének bonyolultsága.
* A specifikus készítmények nem hozzáférhetőek sok beteg számára azok magas térítési díja miatt (~havi 11.000 Ft).
* A Demencia Központok jelenlegi rendszere nem tudja optimálisan ellátni feladatát, működésük jogi háttere nem tekinthető kellően szabályozottnak (minimumfeltételek, jogosultságok, kötelezettségek nem tisztázottak stb.), jelenlegi szerepük formális.

OEP által tervezett fejlesztendő területek

* A specifikus gyógyszeres terápia hozzáférhetőségének javítása. Az acetilkolinszteráz-gátló készítmények jelenlegi Eü50%-os támogatásának Eü70%-ra emelésével a terápiában bevonható betegek száma növekedhet.
* A jelenleg a kezelésbe bevont betegek arányát fokozatosan az nyugat-európai átlagnak megfelelő 30%-ra kell növelni.
* Kijelölt Demencia Központok kapacitásainak optimálisabb felhasználása. Ez részben neurológus/pszichiáter szakorvosi szintre helyezésével.
*************************************************************************
Forrás VM Kommunikációs és Tanácsadó Iroda