A Hiperbár Oxigén terápia a cukorbetegláb-szindróma kezelésében

A nem baleset okán végzett lábamputációk 70 százaléka cukorbetegség eredetű és évente négyezer lábat kell amputálni Magyarországon a diabétesz szövődményei miatt, pedig egy speciális terápiával minden harmadik amputáció elkerülhető lenne.

A hiperbár oxigenizációs (HBO) terápia során a páciensek 100%-os orvosi tisztaságú oxigént lélegeznek be egy speciálisan kialakított, megnövelt nyomású környezetben (ún. keszon kamrában). A kamratérben a meghatározott terápiás túlnyomást kompresszor segítségével hozzák létre. A terápiás nyomás elérése után a betegek jól illeszkedő maszkon át (zárt rendszerben) orvosi tisztaságú O2-t lélegeznek nemzetközi standard terápiás sémákban meghatározott nyomáson és ideig. A kamrában szakápoló, vagy orvos felügyel a kezeltekre a terápia ideje alatt. A terápia lefolyása többoldalúan dokumentált (EKG, RR, pulzusszám, transzkután PO2; illetve a technikai paraméterek).

A magasnyomású oxigénterápia során az atmoszférikus nyomásnál magasabb értékeken jut 100 %-s oxigén a szervezetbe. A magasabb nyomás hatására telítődik oxigénnel a hemoglobin és a Henry-törvény értelmében nagyságrenddel nő a fizikailag oldódott oxigén mennyisége a plazmában. Így az eljárás segítségével a szövetekhez eljutó oxigén mennyisége többszörösére növelhető. Patológiás állapotokban, ahol primer, vagy szekunder keringési zavar következtében az adott terület vérkeringése károsodik, a normálishoz közelítő, vagy azt meghaladó oxigénellátottság érhető el. Az intermittáló kezelés hatására javul az infekció kontrol és a mikrocirkuláció, gyorsul a lézió granulációja.

A HBO-terápia hatásmechanizmusa

1.) A Henry-féle gáztörvény kimondja, hogy a gázok folyadékban való oldhatósága nyomásfüggő, így a folyadékba oldódó gáz mennyisége arányos a folyadék felett mért gáz parciális nyomásával. A megnövekedett környezeti nyomás következtében több oxigén kerül be a tüdőalveolusokba, megnő az oxigéngrádiens és több oxigén oldódik a vér folyadék fázisába, a vérplazmába. Minél több oxigén van a vérben, annál nagyobb a szövetek és a kapillárisok közötti grádiens, így mélyebben tud a szövetekbe, szervekbe diffundálni az oxigén– akár négyszer nagyobb távolságra is, mint normál körülmények közt (lásd Fick-törvénye, 2. pont). A vérplazmába fizikálisan (azaz a haemoglobin O2-szállító helyeinek számától, állapotától függetlenül) beoldódott oxigén mennyisége a hiperbár oxigénterápiával a normális körülmények közt szállított O2-összmennyiségnek akár a 20-szorosára is növelhető.

2.) Fick első diffúziós törvényének értelmében a külső gázcsere a tüdő és a kapillárisok között a belélegzett levegő és a vérben oldódott gáz parciális nyomásának arányától függ. Így amikor 100% a belélegzett gáz oxigéntartalma, nő a vér oxigéntartalma is. A barometrikus nyomás és a vénás teljes gáznyomás különbsége az ún. oxigén-ablak. Ez a különbség magyarázza, hogy normális körülmények között miért nincs a szervezetbe zárt gázmennyiség. A belélegzett, illetve alveoláris gáz és a vénás összgáznyomás különbsége miatt a gázok a szövetekbe diffundálnak a teljes reabszorpcióig. Amikor 100%-s oxigént nagyobb környezeti nyomáson lélegeznek be, megnő az arteriális oxigénnyomás, ezzel együtt megnő a fizikailag oldódott oxigén felhasználása a kapillárisokból, így növekszik az arteriovenózus oxigénnyomás különbség, megnő az oxigénablak, tehát még több oxigén oldódik be.

3.) A transzkapilláris oxigéndiffúzió jól modellezhető az ún. Krough-cilinderrel. A Krough-cilinder nem más, mint egy kapilláris által oxigénnel ellátott henger-alakú térfogat. A modell alapján a szöveti oxigenizáció kulcsfontosságú változója a kapillárisok közötti távolság és a vér tranzitideje az arteriolák és venulák között. A parciális oxigénnyomás folyamatosan csökken a tranzit alatt a kapillárisban és a környező szövetben is. Normobár körülmények között az arteriola parciális oxigénnyomása 100Hgmm, míg a venuláé 34 Hgmm, a diffúzió távolsága átlag 100 mm az előbbi, és 36 mm az utóbbi oldalon. Ezzel szemben HBO-kezelés 3ATA nyomáson 2000 Hgmm-s arterioláris, és 100 Hgmm venulás oxigénnyomást eredményez, 247 mm és 64 mm diffúziós távolságokkal, ami több mint tízszeres oxigén-diffúziós térfogatot jelent. Így a HBO-kezelés során az elégtelen vérellátottságú (krónikus sebek, stroke, AMI) és megnövekedett kapilláris távolsággal jellemzett területek (ödéma, regeneráció, sebgyógyulás) szöveti oxigénellátottsága is nő.

A diabéteszes láb szindróma

A cukorbetegség komplex etiológiájú késői szövődménye az ún. cukorbetegláb szindróma. Férfi betegekben, és 60 év felett jellemzőbb. A diabétesz az amputációk leggyakoribb oka mind Európában, mind a tengerentúlon. Az állapot egészségügyi költségvonzata az Amerikai Egyesült Államokban meghaladja az évi egy milliárd dollárt.

A folyamat patogenezise jól ismert: neuropátia, a vaszkuláris rendszer és keringés károsodása, kiegészítve az izületi mobilitás csökkenésével, következményes mechanikai stresszel egyaránt szerepet játszik az állapotban. A fekélyes elváltozások kialakulásában a mikro-, és makrocirkuláció zavarai meghatározó tényezők. A krónikus, nem gyógyuló diabetikus sebek változó mértékben hipoxiásak. Az oxigénhiány fokát nagymértékben befolyásolja a nagy erek szűkülete, a regionális perfúzió és az esetleges infekciók jelenléte. A hipoxiás léziók lényegesen védtelenebbek a fertőzésekkel szemben, mivel a makrofágok aktivitása elégtelen az alacsony szöveti oxigéntenzió mellett.

A cukorbeteg láb fekélyes elváltozásainak kezelése multidiszciplináris feladat. A terápiás megközelítések magukban foglalják a revaszkularizációra irányuló törekvéseket, megfelelő antibiotikum-terápiát, a metabolizmus szigorú kontrollját, lábápolási és sebészi kezelést, illetve adekvát lábbeli viselését is. A kezelési menedzsment függ a fekély kiterjedésétől, mélységétől, az esetleges csont-érintettségtől, az ischémia és infekció jellegétől.

A szöveti oxigéntenzió korrekciója magasnyomású oxigén-kezelés segítségével jótékony hatású a fertőzések és a fekély gyógyulása szempontjából. Több - a sebgyógyulás szempontjából lényeges- folyamat oxigén-dependens, így a HBO-kezeléssel elősegíthető a terület gyógyulása, illetve a kóros folyamat demarkálódása.

A magas szöveti oxigén-koncentráció hatására:

* Nő a fibroblasztok által termelt kollagén szekréciója és polimerizációja
* Nő a kollagénen belüli keresztkötések száma
* Nő a területen a sejtproliferációs ráta
* Javul a makrofágok fagocita funkciója
* Indukálódik az angiogenezis: az erek képződéséhez legalább 30-40 Hgmm-s szöveti oxigénnyomás szükséges, minél nagyobb a szöveti oxigén tenzió, annál kifejezettebb az erek újdonképződése a területen
* Csökken a szöveti ödéma, javul a terület mikrocirkulációja

A fekély súlyosságának és progressziójának megítélésében kiváló diagnosztikai eszköz a transzkután oxigéntenzió meghatározása (tcpO2). A 40 Hgmm-s tcpO2 igen rossz prognózist jelent, míg a 100%-os oxigén belélegzésére növekedő szöveti oxigénszint jól korrelál a HBO-kezeléssel várható gyógyhajlammal. Így a szöveti oxigéntenzió nem invazív mérése egyszerű és megbízható szelekciós eszköz arra, hogy mely betegek kerülhetnek HBO-terápiára, illetve milyen mértékű gyógyulás várható

A kezelés hosszú távú hatásokat fejt ki. Három éves utánkövetéssel vizsgáltak súlyos lábszárfekélyben szenvedő cukorbetegeket. A vizsgálati periódus végén a konvencionális és HBO-terápiával is kezelt betegek 76%-ánál teljes gyógyulás volt tapasztalható, újabb elváltozás nem keletkezett, 12% esetében volt szükség amputációra. A HBO-csoport amputáltjai esetén az ép szövet jobb demarkálódását tapasztalták. A csak konvencionális kezelésben részesült betegek esetében a gyógyulási ráta 48% volt, míg 33%-uk lábát amputálni kellett. Az ampultáltak száma kevesebb, a gyógyultak száma nagyobb volt a HBO csoportban, a gyógyulási időben a két csoport között nem volt szignifikáns különbség, az átlagos gyógyulási idő 15 hónap körül volt.

A modern hiperbár orvostudomány fejlődése az 1950-es évekre tehető, az amszterdami egyetemen ekkor végeztek először szívműtétet hiperbár kamra segítségével. A hiperbár oxigén terápia manapság már számos országban elismert és használt gyógymód, Európában közel 200 hiperbár kamra működik és jelentős azon országok száma, ahol a társadalombiztosító a teljes kezelési ciklust finanszírozza. Az egyes országok hiperbár- és búvárorvosi társaságai kontinensenként és régiónként szerveződve valósítják meg a HBO-terápiás centrumok „minőség-biztosítását”, szakmai, tudományos és továbbképzési felügyeletét; illetve koordinálják azok együttműködését. A HBO-ra vonatkozó jelenleg érvényes terápiás javallatok szakmai-szervezeti alapját az Undersea and Hyperbaric Medical Society 1992-ben foglalta össze és az European Consensus Conference on Hyperbaric Medicine 2004-ben módosította.

A lentebb közölt lista már a XXXI. International Conference of Hiperbar Medicine, 2005 ajánlásaival kiegészített javallatokat tartalmazza – a European Committee for Hyperbaric Medicine (ECHM) és a European Underwater and Baromedical Society (EUBS) egyetértő javaslatai szerint, szakirodalmi adatokkal-eredményekkel alátámasztottan. Ezek szerint a hiperbár oxigénterápia az alábbi kórállapotok esetében javallott:

1. „Strongly Recommended” (Nyomatékosan ajánlott) indikációk listája:
1. Lég-/gázembólia
2. Dekompressziós baleset
3. Szénmonoxid-/széndioxid-mérgezés
4. Gázgangréna és egyéb nekrotizáló lágyrész-infekciók (pl. fascitis necrotisans)
5. Kiterjedt és/vagy mélyreterjedő lágyrész-károsodások (kompartment-syndroma, crush-injury)
6. Terápia-rezisztens sebek szöveti hipoxiával („problem wounds”, cukorbetegláb szindróma)
7. Veszélyeztetett bőr- és/vagy izom-csontrendszeri transzplantátum
8. Égés/Égésbetegség
9. Szöveti sugárkárosodás megelőzése és terápiája (pl. osteo-radionecrosis)
10. Terápia-rezisztens csontgyulladások, valamint akut koponya- illetve szegycsont-gyulladás
11. Akut cochleáris hipoxiás funkciózavarok

2. Recommended/optional/investigational (javasolt, választható és kutatási) indikációk listája: nemzetközi multicenter-kutatási protokollok szerint (COST B14 lista):
1. Akut zajtrauma: hallásvesztés, tinnitus
2. Krónikus szén-monoxid mérgezés
3. Terápia rezisztens, sipolyozó Crohn-betegség
4. Magzati hypoxiás állapotok rehabilitációja
5. Központ idegrendszeri iscaémiás kórképek rehabilitációja
6. Traumás központi idegrendszeri állapotok rehabilitációja

Hazánkban az 1980-as évekig több mint 15.000 páciens részesült hiperbár oxigénterápiában, de az SZTK megszűnésével e kezelési módszer 2005-ig feledésbe merült.
Magyarországon jelenleg egyetlen Hiperbár Centrum működik, mely Budapesten az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (Budapest, XII. kerület, Szanatórium u. 19.) területén található. A Hiperbár Centrum négy éves fennállása alatt több ezer kezeléssel több száz, különböző betegségben szenvedő páciens gyógyulását segítette elő.

További információk a www.baromedical.hu oldalon találhatóak.

Forrás: VM.komm Kommunikációs Iroda

ANTIBIOTIKUM-TERÁPIÁS KONSZENZUS NYILATKOZAT

A konszenzusnyilatkozat az Országos Háziorvos Napok 2009. május 23-i konszenzus kerekasztala kapcsán született.

Az antibiotikum használattal kapcsolatos gondolkodás megváltozott az elmúlt években. Megemelkedett a multirezisztens kórokozók száma, eltolódás történt a kórokozók spektrumában, kiszélesedett a potenciális kórokozók köre. Az infekciók gyakran atípusosan jelentkeznek. Megváltoztak az infekcióra hajlamosító tényezők, hiszen folyamatosan növekszik például az idős beteg populáció, az intenzív terápia fejlődésével egyre több a súlyos betegségből gyógyult páciens, és megnövekedett az invazív diagnosztikus és terápiás beavatkozások száma is. A nyilatkozat célja, hogy a legfontosabb és leggyakoribb lehetőségek és veszélyek figyelembe vételével segítse a korszerű antibiotikum-terápiás gyakorlatot.
1. Helyes antibiotikum választás bakteriális fertőzés esetén
A háziorvos szemszögéből nézve elmondható, hogy a légúti- és a húgyúti fertőzés a leggyakoribb infekció az alapellátásban, és a légúti infekciók gyakorlati diagnózisában kulcsszerepe van a vírusos és a bakteriális fertőzés elkülönítésének. A kezelés megválasztásakor fontos figyelembe venni a beteg korát, a szóba jövő kórokozókat, azok aktuális rezisztenciáját, a fertőzésre hajlamosító tényezőket (pl. tápláltság), az infekciót súlyosbító egyéb betegségeket (anaemia, diabetes, keringési zavar, immunszuppresszió). Amikor infekcióban gondolkodunk, csak úgy tudunk helyesen antibiotikumot választani, ha végiggondoljuk, hogy melyik baktérium okozhatta az adott infekciót.

Felső légúti betegségek</span>
Az emberi szervezet infekciói közül a felső légúti fertőzések a leggyakoribbak. Ennek megfelelően a legtöbb antibiotikum felírás e kórképek esetében történik. Tekintettel arra, hogy a légúti betegségeket jelentős részben vírusok okozzák, a túlzott antibiotikum használat jórészt indokolatlan. E gyakorlat káros következménye az emelkedő bakteriális rezisztencia, mely már a területi betegellátásban is jelentős gondot okoz. A gyógyulás elhúzódása, szövődmények kialakulása, valamint eredménytelen kezelés lehet a rezisztens kórokozó által okozott fertőzés következménye. Vírusos fertőzés esetén tehát szánjunk rá időt, hogy felvilágosítsuk a betegeket: a fertőzést vírus okozta, amelyre hatástalan az antibiotikum, ráadásul a túlzott antibiotikum-használat veszélyeket rejthet magában.

Mindazonáltal bizonyos kórképek kialakulásában különböző baktériumok is szerepet játszhatnak, melyek megfelelő diagnózis megállapítása után antibiotikum kezelést is igényelnek. Az 1. számú mellékletben összefoglaljuk a felső légúti infekciós kórképeket – nátha, streptococcus pharyngitis, otitis media acuta, acut rhinosinusitis – és az elsődlegesen választandó kezelésüket. A felső légúti infekciók esetén összefoglalásul elmondható, hogy törekedni kell a pontos diagnózis megállapítására, és ha lehet, a kórokozó kimutatására. Az ajánlások elsőként a lehetséges kórokozók ellen leghatékonyabb és egyben legszűkebb spektrumú készítményeket javasolják. A marginális hatású készítmények használata nem javasolható.

Alsó légúti infekciók: a krónikus obstruktív tüdőbetegség akut exacerbatioja
Ma már nem lehet vitatkozni azon, hogy az idült obstruktív pulmonalis megbetegedés, a COPD népbetegség. A COPD mögött messze leggyakrabban krónikus bronchitis és csak jóval ritkábban emphysema pulmonum mutatható ki. Az is közismert, hogy a COPD-t heveny kiújulásos epizódok (akut exacerbatiok) jellemzik, ill. súlyosbítják. Az eddigi vizsgálatok azt mutatták, hogy az akut exacerbatiok több, mint fele bakteriális eredetű, kb. 30%-ban vírusok az etiológiai ágensek.
Az antibiotikum terápia célja a COPD akut exacerbatiojának kezelésében: az akut infekció minél gyorsabb gyógyítása, a gyulladásos válasz elnyomása, a beteg további szövődményeinek megakadályozása. A heveny kiújulások kezelése leggyakrabban empírikus antibiotikum terápiával történik; figyelembe véve a szóba jöhető kórokozókat és azok rezisztenciáját, valamint a stabil COPD súlyosságát.
Az antibiotikum kezelés igazán akkor hatásos, ha mind a 3 tünet és panasz kimutatható (fokozódó nehézlégzés, a köpet mennyiségének és gennytartalmának növekedése). Kettő jelenléte esetén már csak jóval kevésbé effektusos az antibakteriális kezelés. Amennyiben csak 1 jellegzetesség található, nem érdemes antibiotikumot adni. Az elmúlt években tisztázódott, hogy a rövid – 5 napos – terápia ugyanolyan hatásos, mint a 7-10 napos kezelés. Néhány antibiotikum csoportról összehasonlító vizsgálatokkal pedig kiderült, hogy lényegesen megnyújtják a két exacerbatio fellépte közötti időt. A 2. számú mellékletben az AECOPD antibiotikum-kezelésnek szabályait foglaltuk össze.

Húgyúti infekciók
A húgyúti infekciók gyakorisága életkortól, nemtől és alapbetegségektől egyaránt függ. Fiatal nőkben a gyakorisága 1-3%, és a nők 10-25%-ának legalább egyszer van húgyúti fertőzése élete során. Férfiakban a húgyúti infekció az időskorig ritka, 1% alatt van, akkor azonban gyakoribbá válik (10%). Urológiai alapbetegségek, diabetes mellitus, terhesség esetén, katéterezések után a húgyúti infekciók incidenciája magasabb. Könnyű mikrobiológiai diagnózishoz jutni, hiszen a vizelettenyésztés már könnyebben elérhető a családorvosi praxisban. Probléma azonban, hogy a tenyésztés eredménye csak 7-10 nap múlva érkezik meg. Az esetek döntő többségét E. coli okozza, gyakoriak még a Proteus és Klebsiella törzsek. A komplikált UTI-ban megjelenik a Ps. aeruginosa, Enterobacter spp., Providentia spp. A Gram-pozitívok közül, főleg fiatal nőkben, a Sta. saprophyticus okozhat alsó

UTI-infekciót, és nem ritka az enterococcus sem. A 3. számú mellékletben a húgyúti infekciók – akut cystitis, rekurráló cystitis, akut nem szövődményes pyelonephritis nőkben, és az ún. komplikált UTI – korszerű antibiotikum-kezelését foglaltuk össze.

Bőr-lágyrész infekciók: erysipelas

Klinikai tünete a hidegrázás, majd magas láz után az érintett területen fájdalom jelentkezik, a bőr éles széllel hiperémiássá, ödémássá válik és a folyamat lángnyelvszerű terjedést mutat. A betegség gyakran az alsó végtagon lép fel, ilyenkor a behatolási kapu általában a mycosis következtében kialakult interdigitális erózió, máskor mechanikus sérülés, vagy ulcus cruris. Sokszor az arcon, a testnyílások körül jelenik meg. A kórokozó az esetek legnagyobb részében Str. pyogenes, ritkán Sta. aureus. Elsőként választandó szer a penicillin. Ha néhány nap alatt javulás nem következik be, vagy penicillinallergia esetén, makrolid antibiotikum adása szükséges. Helyileg gyulladáscsökkentő borogatás és kenőcs, fontos a behatolási kapu gyógyítása a recidiva megelőzése céljából.

2. A beteg felvilágosítása antibiotikum-kezelés során

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az antibiotikum-rezisztencia terjedésének leggyakoribb oka a helytelen antibiotikum használat. Ebbe beletartozik az is, hogy a betegek nem a megfelelő adagban és nem megfelelő ideig szedik az előírt terápiát. A betegek közül ugyanis többen úgy gondolják, hogy ha már jól vannak, akkor szükségtelen végigszedni a teljes gyógyszermennyiséget. Lényeges ezért, hogy az antibiotikum felírásakor hangsúlyozzuk a betegünknek, hogy az előírt adagolást tartsa be és a teljes mennyiséget szedje be, akkor is, ha időközben jobban érzi magát!
3. Antibiotikum és probiotikum együtt
Az antibiotikumok nemcsak a kórokozó baktériumokra, hanem a velünk együtt élő jótékony baktériumokra is hatással vannak: alkalmazásuk során gyengül az intesztinális baktériumflóra is, ami a betegség utáni lábadozás elhúzódásához vezet. A bélflóra károsodás legsúlyosabb tünete az antibiotikus kezelés mellett kialakuló hasmenés (antibiotic-associated diarrhoea - AAD), amiről akkor beszélünk, ha a hasmenést az antibiotikum adása okozza. A kórképnek nagy jelentősége van, hiszen az AAD előfordulási gyakorisága 5-30 százalék között mozog az antibiotikum terápiában részesülő felnőttek és 11-40 százalék a gyermekek esetében, a hasmenések nagyobbik részében kórokozó nem mutatható ki, kisebb részében a Clostridium difficile okozza a tüneteket.

Az AAD megelőzésében a legfontosabb, hogy az antibiotikumokat csak indokolt esetben alkalmazzuk, hiszen azok értelmetlen adása semmiféle terápiás haszonnal nem jár, de sokszor AAD kialakulásához vezethet. Azokban az esetekben, amikor az antibiotikus kezelés elkerülhetetlen, akkor mindenképpen indokolt a megfelelő probiotikumok alkalmazása. A probiotikum-kezelés megvédi a normális bélflórát attól, hogy annak egyensúlya az antibiotikus kezelés során megbomoljon, s így növeli a kolonizációs rezisztenciát. Egy legutóbbi metaanalízis szerint probiotikumok adásával az AAD gyakorisága 52%-akkal csökkenthető.
Az antibiotikus kezelés ideje alatt, valamint az utána egy hétig alkalmazott megfelelő probiotikum csökkenti az antibiotikum használathoz társuló hasmenés incidenciáját. Rutinszerűen alkalmazva csökkenthető lenne a morbiditás, a mortalitás és az egészségügyi kiadások. A 4. számú melléklet az AAD megelőzésében hatásos probiotikumokat sorolja fel a hatásossághoz szükséges dózis megjelölésével.

TUDATOS TÖRŐDÉS A MAGASVÉRNYOMÁS KEZELÉSÉBEN

„Tudatos Törődés” címmel folytatódik a Magyar Hypertonia Társaság és a Novartis Hungária Kft. közös, „Éljen 140/90 alatt!” nevű programja a Magyar Stroke Társaság támogató együttműködésével. A kezdeményezés immár ötödik éve küzd folyamatosan a magasvérnyomás-betegség ellen, újabb és újabb eszközöket bevetve a hipertónia és szövődményeinek megelőzéséért, a szív- és érrendszeri betegségekben érintettek megfelelő kezelésért. A 2009 őszi program középpontjában a magasvérnyomás-betegség egyik leggyakoribb szövődménye, a stroke (szélütés, agyvérzés) megelőzése áll.

A 2005-ben indított, mára mozgalommá alakult, „Éljen 140/90 alatt!” nevű program idén a stroke (agyvérzés, agyi érkatasztrófa) megelőzésére, valamint a magas vérnyomásos beteggel való tudatos törődésre hívja fel a szakma és a lakosság figyelmét. A 2009 tavaszi, „Törődés Napja” elnevezésű felmérésből ugyanis kiderült, hogy a megvizsgált páciensek közel harmada kettő vagy több társbetegségben is szenved a hipertónia mellett, így kezelésük fokozott figyelmet igényel.

Az agy az egyetlen olyan szervünk, amelynek sejtjei szinte egyáltalán nem képesek regenerálódni, miközben a magas vérnyomás egyik legjellemzőbb szövődménye az agyi erek károsodása.
Hazánkban évente közel 18 ezren halnak meg agyvérzésben, az új megbetegedések száma pedig 50.000.
A kezeletlen magasvérnyomás-betegség csaknem négyszeresére emeli az agyi érkatasztrófa vagy a stroke kialakulásának veszélyét, másfelől viszont az összes agyi érkatasztrófa közel 70 százaléka megelőzhető lenne a vérnyomás normalizálásával.
Ezeket az adatokat figyelembe véve döntött úgy a Magyar Hypertonia Társaság, hogy 2009 őszén a stroke megelőzését helyezi a figyelemfelkeltő program középpontjába.

A kezdeményezők továbbra is fontosnak tartják a háziorvosok szakmai képzését, ezért – a Hipertónia Centrumokkal és Decentrumokkal együttműködve – 20-25 helyszínt érintő képzési sorozatot szervez a Társaság, ahol a hipertónia kezelésének gyakorlati ismeretei mellett, a stroke megelőzésére, felismerésére, valamint a hipertóniás beteggel való tudatos törődésre helyezik majd a hangsúlyt.

A képzéseken a már megszokott tudományos előadások, tapasztalatcserék mellett egy újszerű eszközzel, egy storke-on átesett beteg riportjával irányítják rá a figyelmet a tudatos kezelés és törődés jelentőségére.
A mai felgyorsult és elszemélytelenedő világban egyre kevesebb idő jut a „klasszikus törődésre”, ezért a képzésen részt vevő orvosok egy konkrét emberi sorson keresztül érezhetik át munkájuk felelősségét és fontosságát. A riportfilmben szereplő beteg története mindenkit emlékeztet az egyes „esetek” mögött meghúzódó emberi sorsokra, a család szerepére, és az orvosi törődés fontosságára.

A Magyar Hypertonia Társaság a képzés mellett szakmai pályázaton díjazza majd azon háziorvosok munkásságát, akik évek óta tudatosan odafigyelnek a hipertóniás pácienseik kezelésére, illetve a praxisukban kiemelkedő tevékenységet végeznek a hipertónia és szövődményeinek megelőzése érdekében.
A „Tudatos Törődés Pályázat” során az orvosoknak lehetősége nyílik arra, hogy a praxisukban megvalósítandó, a „Tudatos Törődés” kezdeményezés céljaihoz illeszkedő, felvilágosító, a betegség megelőzését elősegítő tevékenységek megvalósításához kérjenek segítséget.
A fentieken túl a folyamatos visszajelzés, a hazai szív- és érrendszeri helyzet monitorozása továbbra is a Társaság kiemelt feladata.
Ennek érdekében indítják el a „Tudatos Törődés Felmérést” a háziorvosok körében, mely a magasvérnyomás-betegség kombinációs kezelésének hazai gyakorlatát, összetettségét hivatott vizsgálni.

Természetesen a betegek felvilágosítása is folytatódik, ez esetben célzottan a kezelőorvosokon keresztül. Az érintettek így közvetlenül háziorvosuktól hallhatják azokat a fontos információkat, tanácsokat, amelyekkel megelőzhetik a magasvérnyomás-betegség, illetve szövődményeinek kialakulását. Nem mellesleg ez a megoldás hatékonyan segíti a sikeres kezeléshez nélkülözhetetlen orvos-beteg kommunikációt is.

A több éves, tudatos odafigyelés és kezelés segítségével kívánja a Társaság a hazai szív- és érrendszeri halálozás mértékét csökkenteni. A „Törődés Napja” felmérés szerint a hipertónia mellett egyéb társbetegségben is szenvedő páciensek esetében a kezelőorvos az esetek több mint felében jelöli meg a szigorúbb, 130/80 Hgmm-es célértéket, ami bizakodásra ad okot és alátámasztja, hogy az orvos és a beteg tudatos együttműködése, illetve a fokozott törődés hatására a Magyar Hypertonia Társaság és a hozzájuk csatlakozó háziorvosok kitartó munkája megvalósítja a kitűzött célt.
Forrás: VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda

Mi a demencia?

Sokan gondolják úgy – köztük orvosok is –, hogy a feledékenyebbé válás az öregedés szükségszerű velejár ója. A memóriazavar nem normális jelenség egyetlen életkorban sem. Feltétlenül szükséges kivizsgáltatni! Bár a memória, a szellemi teljesítmény az életkor előrehaladtával nyilvánvalóan csökken, de ez általában még nem okoz zavart a mindennapi életben.
A memória fokozódó zavara lehet a szellemi hanyatlás (demencia) legáltalánosabb korai tünete, vagy más betegség állhat mögötte. Amikor a csökkenő szellemi teljesítmény már a mindennapi életet is megnehezíti, eljött az ideje segítséget kérni.

Hogyan ismerjük fel a demencia tüneteit?
Mi a demencia?
A demencia folyamatos leépülést okozó kóros agyi tünetcsoport, amely kihat a memóriára, a gondolkodásra, a viselkedésre és az érzelmekre. A demencia nem ismer társadalmi, gazdasági, etnikai vagy földrajzi határokat. A demencia legtöbb előidéző okára nincs gyógymód, de sokféle segítség vehető igénybe, és léteznek bizonyos kezelések is.

Mi okoz demenciát? A leggyakoribb okok:
* az Alzheimer-kór, ami az esetek 60-70%-áért felelős, és az agyszövet kóros elváltozása okozza.
a vaszkuláris demencia a második leggyakoribb ok, amely vérkeringési agyi kórfolyamat következménye.
a Lewy-testes demencia az agy körülírt területén az agyi idegsejtekben
kórosan felszaporodó fehérjékkel kapcsolható össze.
a fronto-temporális demencia (más néven Pick-betegség) az agy homloklebenyében végbemenő agyszövet károsodás miatt alakul ki.

A demencia legáltalánosabb tünetei:
1. Memóriazavar: A hanyatló memória, különösképpen a rövidtávú memória zavara a demencia leggyakoribb korai tünete. Aki egyszerűen csak feledékeny, emlékszik az elfelejtett dologgal kapcsolatos egyéb tényekre. Például hirtelen nem jut eszébe a szomszédja neve, de azt viszont tudja, hogy az akivel beszélget, az a szomszédja. A demens beteg nemcsak a szomszédja nevét felejti el, hanem a vele összefüggő körülményeket is.
2. Nehézségek a mindennapi tevékenységekben: A demens beteg gyakran nehezen tudja ellátni a mindennapi, általában gondolkodást nem igénylő rutin feladatokat. Pl. nem tudja, hogy milyen sorrendben vegye fel a ruháit, vagy hogyan készítsen el egy ételt.
3. A nyelvi kifejezőkészség zavarai: Mindenkivel előfordul néha, hogy nem találja a megfelelő szót. A demens beteg azonban gyakran egyszerű szavakat is elfelejt, vagy egész más szavakat használ helyettük, emiatt az írása és a beszéde nehezen érthetővé válik.
4. Időbeli és térbeli tájékozódási zavar: Valamennyien elfelejtjük néha, hogy milyen nap is van ma, vagy hogy éppen hova is indultunk. Ám a demens beteg ismerős környéken is eltévedhet, pl. még abban az utcában is, amelyikben lakik. Elfelejtheti, hogy éppen hol is van, hogy került oda és hogyan juthat haza. Megeshet az is, hogy a demens beteg az éjszakát is felcseréli a nappallal.
5. Hibás vagy csökkent ítélőképesség: Előfordulhat, hogy a demes beteg nem megfelelően öltözik - meleg napon több réteget is magára vesz, míg hideg időben csak nagyon kevés ruhadarabot ölt fel.
6. A figyelem hanyatlása: A demens betegnek gondot okozhat egy beszélgetés követése, vagy elfelejti, hogy a számláit be kell fizetni.
7. Tárgyak rossz helyre tétele: Bárkivel előfordul, hogy rossz helyre teszi a pénztárcáját vagy a kulcsát. A demens beteg szokatlan helyekre rakja a tárgyakat, mint pl. a vasalót a hűtőszekrénybe, a karórát pedig a cukortartóba teszi.
8. Hangulati vagy viselkedésbeli változás: Mindenkivel megesik, hogy időnként szomorú vagy rossz hangulatú. A demens beteg hangulata azonban hirtelen válhat ingadozóvá minden ok nélkül. Szokatlanul érzelmessé vagy éppen ellenkezőleg, minden érzelmet nélkülözővé válhat váratlanul.
9. Személyiségváltozás: A demens beteg megszokott korábbi önmagához képest is másnak tünhet. Gyanakvóvá, ingerlékennyé, depresszióssá, közömbössé, szorongóvá és izgatottá válhat, különösen olyan helyzetekben, amikor még a memóriazavar is nehezíti a helyzetét.
10. A kezdeményezőkészség elvesztése: Mindenki belefáradhat a házimunkába, az üzleti ügyekbe vagy a társasági kötelezettségekbe. A demens beteg rendkívül passzívvá válhat. Gyakran órákon át csak ül a televízió előtt, többet alszik, mint szokott, vagy teljesen elveszti az érdeklődését korábbi hobbija iránt.

Nemzetközi statisztikai adatokból kiindulva egyes szakértők szerint Magyarországon 200-250 ezer demens ember él.
* A 70 éven felüli életkortól a betegségek között vezet a demencia.
* A demencia az élet végéig gondoskodást igényel.
* A 70 év felett aktív kórházi ellátásba kerülők 2%-a demens.
* A járóbeteg és szakrendeléseken megjelent idősek 15%-ánál volt kimutatható a mentális hanyatlás, viselkedészavar. Ezek az arányok nem túl magasak,
valószínűsíthető, hogy sokan vannak, akik nem jutnak el az egészségügyi szolgáltatások igénybe vételéig.
* Felmérés nincs, a demencia korai felismerésében még csak a kezdeteknél tartunk.
* Demensek nappali ellátása megoldatlan. Hiányoznak a demenciában szenvedő idősek számára a nappali ellátást biztosító szociális intézmények (országosan 10 alatt van a számuk), annak ellenére, hogy a szükséges jogszabályi és finanszírozási keretek 2007-től már rendelkezésre állnak. A szociális ellátórendszer szolgáltatási kínálatából teljességgel hiányoznak a családtagjuk ápolását és gondozását végző hozzátartozóknak, családtagoknak kínált szolgáltatások.
* A demencia és Alzheimer típusú megbetegedések növekvő aránya miatt a meglévő szociális szolgáltatási struktúra hiányokkal küzd. A bentlakásos szociális intézmények sem eszközökkel, sem szakképzett személyzettel nincsenek felkészülve és finanszírozásuk sem megoldott. Mindez rendkívüli fizikai és pszichikai terheléshez vezet az ápoló személyzet körében.
* A gondozókat – akár idős hozzátartozóról, akár szakemberről van szó – a demens-gondozás különösen megviseli, nem egyszer megbetegíti.
* Hiányzik az idős hozzátartozót gondozók nem anyagi jellegű segítése, mentális támogatása.
* Intézményi bentlakásos demens ellátásban részesülők: 2007-ben: 6.767 fő, 2008-ban: 7.000 fő.
* Hátrányos az idősek számára, hogy a jelenlegi szabályozás alapján ápolási díjat csak hozzátartozó kaphat, pedig szükség lenne a hozzátartozókon kívüli körre is kiszélesíteni ezt az ellátási formát.

Kormányzati tervek a demens ellátás fejlesztendő területeiről

* Szükséges megszervezni a demens és Alzheimer betegek nappali és szakosított ellátását és a hozzátartozók támogatását.
* Fejleszteni szükséges az ellátórendszert, hogy alkalmas legyen a gondozás-ápolás iránti egyre növekvő igények kielégítésére. A biztonság és a jogvédelem a mentális hanyatlással és a demenciával küzdők számára is kiemelten fontos.
* Komoly erőfeszítésekre van szükség, hogy garantálni tudjuk a mentális betegségekben szenvedő idős emberek hozzáférését megfelelő kezeléshez és gondozáshoz. Ennek érdekében programot kell indítani a demencia korai felismerésére és kezelésére, a demens betegek gondozására és betegeket gondozó családok terheinek csökkentésére.
* Azonnali intézkedések 2009-ben: Demenciával (szellemi hanyatlás) küzdő idősek számára a már jelenleg is szabályozott és normatív hozzájárulással támogatott ellátási forma – demens nappali ellátás - szakmai központja létrehozásának előkészítése.

* További kiemelt intézkedések 2010-ben: Demenciával (szellemi hanyatlás) küzdő idősek számára nappali intézmény szakmai központjának létrehozása, működtetése az országos szükségletekhez igazodó további intézmények fejlesztése és kiépítése céljával.
* Az Idősügyi Nemzeti Stratégiában foglaltak gyakorlati végrehajtását 2010-től lehet megkezdeni, rövidebb időintervallumban megfogalmazott, a Kormány által elfogadandó cselekvési tervek kidolgozásával, melyek tartalmazzák az intézkedések végrehajtásának módját, sorrendjét, felelőseit.

OEP vélemény az Alzheimer-kór diagnosztikájáról és terápiájának finanszírozásáról

* A becsült betegszámok és a valójában diagnosztizált betegek száma alapján a kórkép vélhetően nagy mértékben alul-diagnosztizált.
* Általában elmondható, hogy számos indikátor figyelembe vételével, (diagnosztizált betegek száma, kezelésben részesülő betegek aránya, bizonytalan diagnózisok aránya) nemzetközi összehasonlításban az Alzheimer-kór gyógyszeres terápiájának jelenlegi támogatási rendszerének működése nem tekinthető optimálisnak.
* Nemzetközi összehasonlításban a specifikus terápiában részesülő betegek aránya a többi tagállamhoz viszonyítva alacsony mértékű.
Az EU-ban Magyarországon a legalacsonyabb a kezelt betegek aránya, csupán a betegek 3,7%-a. A korszerű terápiákhoz 2008-ban csak 4613 beteg jutott hozzá.

* A betegek és hozzátartozóik terheinek csökkentésére, állapotának és életminőségének javítására elérhető modern készítmények bár évek óta forgalomban vannak, jelenleg is problémás ezen készítmények hozzáférhetősége, rendelhetőségének bonyolultsága.
* A specifikus készítmények nem hozzáférhetőek sok beteg számára azok magas térítési díja miatt (~havi 11.000 Ft).
* A Demencia Központok jelenlegi rendszere nem tudja optimálisan ellátni feladatát, működésük jogi háttere nem tekinthető kellően szabályozottnak (minimumfeltételek, jogosultságok, kötelezettségek nem tisztázottak stb.), jelenlegi szerepük formális.

OEP által tervezett fejlesztendő területek

* A specifikus gyógyszeres terápia hozzáférhetőségének javítása. Az acetilkolinszteráz-gátló készítmények jelenlegi Eü50%-os támogatásának Eü70%-ra emelésével a terápiában bevonható betegek száma növekedhet.
* A jelenleg a kezelésbe bevont betegek arányát fokozatosan az nyugat-európai átlagnak megfelelő 30%-ra kell növelni.
* Kijelölt Demencia Központok kapacitásainak optimálisabb felhasználása. Ez részben neurológus/pszichiáter szakorvosi szintre helyezésével.
*************************************************************************
Forrás VM Kommunikációs és Tanácsadó Iroda

ORSZÁGOS KONGRESSZUS AZ EREK VÉDELMÉBEN

A székesfehérvári Vörösmarty Színházban rendezi ez évi kongresszusát a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság. A Fehérvári Angiológiai Napok egyik újdonsága a laikus érdeklődőknek szervezett nyílt napok, és itt mutatkozik be az érsebész szakmának a érszűkületben érintett betegek felismerését és állapotának pontos követését lehetővé tévő ÉRVregiszer kezdeményezés is.

2009. szeptember 17. és 19-e között, Székesfehérváron kerül sor Magyar Érsebészeti és Angiológiai Társaság (MAÉT) országos kongresszusára, a Fehérvári Angiológiai Napokra. Az eseményt a Magyar Cardiovascularis Intervencionális Társasággal (MACIRT) közösen szervezik, így a szakemberek egyben a legmodernebb diagnosztikai eljárásokkal valamint a katéterrel elvégezhető érműtétek tapasztalataival is megismerkedhetnek.

A kongresszus 3 napja alatt a közel 300 résztvevő, több mint 60 előadást hallgathat meg. A tudományos program egyik különlegessége az Európai Érsebészeti Társaság (ESVS) küldötteként érkezett négy neves angol előadó, akik a legújabb nemzetközi trendekről informálják majd a magyar kollégákat.

Az érbetegségek megelőzésében és gyógyításában igen nagy szerepe van a lakossági tájékoztatásnak, hiszen ha a veszélyeztetettek, vagy a már ténylegesen megbetegedettek nem tudják milyen lehetőségek vannak a megelőzésre és gyógyításra, akkor minden erőfeszítés hiábavaló lehet. Éppen ezért a szervezők egy új, most először kipróbálásra kerülő programelemet is szerveznek: nyitott napokat.

Ez azt jelenti, hogy az általános gyakorlattól eltérően ezúttal az érdeklődő laikusok is megtekinthetik a szakmai kiállítást, belehallgathatnak az előadásokba és vitákba. Számukra, külön kísérőt és „tolmácsot” biztosítanak, aki segít értelmezni a látottakat-hallottakat. A jelentkezők az ér-diagnosztika és ér-gyógyászat mai lehetőségeiről szóló külön bemutatón is részt vehetnek.

Az érgyógyászat egyik komoly kihívása az ún. perifériás érbetegség, közismert nevén az érszűkület. E betegségben az erek beszűkülése leginkább az alsó végtag verőereiben lép fel, felismerését nehezíti, hogy sokáig tünetmentes maradhat. Magyarországon az érszűkület a szakmai becslések alapján mintegy 400 ezer embert érint, fokozottan veszélyeztetettek, akik dohányoznak, magas a koleszterinszintjük, cukor- vagy magasvérnyomás-betegségben szenvednek, illetve, ha a családban gyakran fordul elő érbetegség.
A perifériás érbetegség több szempontból is veszélyes. A láb keringésének romlása akadályozhatja mindennapi tevékenységünket, késői felismerése pedig akár a végtag amputációjához is vezethet.
2006-ban hazánkban 6200 amputációt végeztek érbetegség miatt!
Mindemellett a már diagnosztizált esetek csak mintegy 30 százaléka alkalmas rekonstrukciós (helyreállító jellegű műtéti) beavatkozásra, így többi betegnél az időben megkezdett gyógyszeres kezelés a megoldás.
A korai felismerés és megfelelő ellátás tehát kulcsfontosságú, de jelenleg nem mondható meg pontosan a Magyarországon lévő perifériás érbetegek száma, aránya, és valódi egészségi állapota. Ezért a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság is csatlakozott ÉRVregiszer nevű kezdeményezéshez, ami egy olyan betegregiszter, amibe folyamatosan kerülnek be az adatok, így a betegkövetés és az adatértékelés is megvalósíthatóvá válik.

A regiszter a Magyar Hypertonia Társaság által, az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. támogatásával elindított EReink Védelmében (ÉRV) program folytatása kiterjesztése.
A kezdeményezés célja a tünetmentes perifériás érbetegek felderítése és a körükben tapasztalható kiemelkedően magas szív- és érrendszeri halálozási arány (a betegek közel egyharmada 5 éves belül meghal!) csökkentése, fő „eszköze” pedig ún. boka/kar index mérés, ami egy egyszerű, fájdalommentes, beavatkozással nem járó műszeres vizsgálat.
Az érdeklődők minden, a perifériás érbetegséggel, a boka/kar index méréssel, vagy a ÉRV Regiszterrel kapcsolatos tudnivalót megtalálhatnak a
www.ervprogram.hu címen elérhető honlapon, vagy az ország bármely részéből helyi tarifával hívható (06) 40/918-020 számon.
Forrás:
VM. komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda

A játék szerepe a szellemi frissesség megtartásában

Írta DONÁTH Tibor
(A teljes cikk az eLitMed.hu webportálon található)

Biológusként, a funkcionális anatómia képviselőjeként mindenekelőtt azt hangsúlyozom, hogy az időskor megítélésében a modern tudományos gondolkodás paradigmaváltást követel. Néhány dogma feladása az első lépés az eredményes elemzéshez.
Az időskorral összefüggésbe hozott jelenségek, leépülési folyamatok, kóros elváltozások okai döntően a megváltozott, csökkent, inaktív agyi működésben keresendők, amelyek be nem avatkozás esetén teljes leépüléshez vezetnek.
Ma már tudjuk – kísérletesen bizonyított –, hogy e folyamatok megfordíthatók. Az agy megújulni képes, és ez forradalmi felismerés.
... Bizonyított, hogy a mentális öregedési folyamatokban a genetikai tényezőknek csupán 35%-os befolyása van, 65%-ban a környezeti hatások, az egyén életvezetése és számos olyan tényező hat, amely kontrollálható és változtatható.
Ma mindenki számára elfogadott, hogy testünk jó állapota megfelelő fizikális
tréninggel az évek előrehaladásával is szinten tartható. Az izmok, lebontva
akár a bennük végbemenő molekuláris szintű biokémiai folyamatokig, az aktív mozgásra jól reagálnak és mind struktúrájukban, mind funkciójukban megújulni képesek.
– Fordíts figyelmet arra, hogy alvásod
legyen kielégítő!
– Mozogj többet! A fizikai aktivitás fokozódása kedvezően hat a szellemire.
– Nevess többet! Idegtudósok szerint a nevetés segít oldani nehéz élethelyzetekben
a stresszállapotokat.
...
De hogyan állunk a szellemi aktivitással?
A nemzetközi statisztikák ijesztő adatokat hoznak az idősödő ember központi idegrendszeri állapotáról, a depresszió elhatalmasodásáról, az emlékezetzavaroktól az Alzheimer-kórig bezáróan. Pedig az agysejtekre ugyanazon szabályok érvényesek,
mint az izomsejtekre, izomrostokra.
....
Amikor az agysejtek fitten tartásában a játék szerepére koncentrálunk,
felsorolunk hét ajánlást Harmeyer és munkatársai 2000-ben megjelent munkájából:
– Egész életed során tanulj valami újat! (Élethosszig tartó tanulási program.)
– A tanulási folyamatban próbálj ki és gyakorolj új tanulási technikákat!
– A life long learningben törekedj az IQ fejlesztésére!
– Ügyelj a táplálkozásodra, az mindig könnyu, „agybarát” legyen!
– A játék, akár szabad,akár kötött formájában olyan szenzomotoros tevékenység, amelyet nemcsak hogy a központi idegrendszer vezényel, de hatására az agyban
jelentős biokémiai folyamatok zajlanak le. A végkifejletben pedig a feszültségoldó
elemek elsemlegesül szerepet játszanak.
– A játék örömforrás, amely a játszó emberben minden esetben pozitív életörömérzést vált ki.
Egy más aspektusból tekintve, a játékról alkotott felfogások többsége célra irányuló, hasznos tevékenységnek ítéli meg azt. Tehát idős egyén esetében különösen alkalmas például a környezethez való adaptálódáshoz, szerepelhet úgy is mint szocializáció, projekció, de feltétlenül mint kommunikáció.
...

A Quintess Szívbarát Klub első médiaeseménye

Áttörés az orvostudományban – új utak a kardiovaszkuláris prevencióban

2009 őszén indul a Quintessben a magyarországi Ornish program

Ismeretes, hogy hazánkban és a világ legtöbb országában szív- és érbetegségben több ember hal meg, mint az összes többi betegségben együttvéve. Arról viszont kevesen tudnak, hogy ezek a betegségek csupán az életmód megváltoztatásával szinte teljesen (95%-ban) megelőzhetőek, meglétük esetén akár vissza is fordíthatóak.

Dean Ornish kaliforniai orvosprofesszor munkássága tudományosan bizonyította, hogy életmódváltással a szív- és érrendszeri elváltozások jelentős része visszafordítható. A program speciális zsír- és cukortartalmú étrend, a stresszoldó technikák alkalmazása és a rendszeres testmozgás.
A módszer filozófiájának lényege, hogy a következetes betartást nem a haláltól való félelem, hanem a boldogság és a szeretet motiválja leghatékonyabban. "Az öröm erősebb motiváló erő a félelemnél"- vallja Ornish. Módszere nem csupán a betegség megállítását és visszafejlődését, hanem a résztvevők életminőségének érezhető javulását is eredményezheti. A program jellemző „mellékhatásai” közé tartozik ugyanis a hangulatjavulás és a testsúly tartós optimalizációja is. Látványos eredményei hatására módszerét mind a szívbetegek mind a veszélyeztetettek világszerte alkalmazzák.

2009 őszén végre Magyarországon is elindul a Quintess Szívbarát Klubban a Ornish-féle program.

Vajon az Ornish programmal valóban forradalmi változásokat érhetünk el?

A magyarországi kardiovaszkuláris betegségekről, azok rizikóiról, szekunder prevencióról azon belül is az induló Ornish programról 2009. szeptember 23-án 10 órakor nyilvános kerekasztal beszélgetést tartanak.

A beszélgetést vezeti:
Prof. Dr. Marton István, a Quintess tudományos igazgatója

Vendégeink a téma jeles képviselői, nemzetközileg elismert szakértői:
Prof. Dr. Karádi István, egyetemi tanár, belgyógyász
Prof. Dr. Merkely Béla, egyetemi tanár, kardiológus
Dr. Tahy Ádám PhD., főorvos, kardiológus

STROKE! Gondolj három betűre M..B..E...

Stroke Magyarországon

"Egyre többen hívják a mentőket, amikor a szélütés tüneteit észlelik. ... Az
emberek sokkal bátrabban nyúlnak a telefon után, sokkal hamarabb kérnek
segítséget. Jól tudják, hogy minden perc számít, hiszen, ha három órán belül
sikerül a betegnek eljutnia a legközelebbi Stroke központba, úgy sokkal nagyobb
esélye van a túlélésre."

Dr. Mikola László, a Magyar Stroke Alapítvány munkatársa üdvözli Önt!
Tudta, hogy stroke, más néven a szélütés felelős minden harmadik halálesetért?
És tudta, hogy három esetből kettő megelőzhető, ha még időben felismerjük a tüneteket, és azonnal mentőt hívunk?

Tanulságos történet

"Egy kerti-partin, egy barátnőm kissé megingott, el is ejtette a tányérját, de
ezután, mindenkit megnyugtatott, hogy jól van (ugyanis a többiek orvost akartak
hívni). Ő azt állította, hogy csak az új cipője miatt csúszott meg egy téglán.
Felsegítették, kapott egy másik tányér ételt és bár egy kissé gyengének tűnt,
tovább szórakozott.
Később felhívott a férje, hogy elmondja, a feleségét kórházba vitte, ahol el is hunyt. A parti során STROKE-ja volt.
Ha tudták volna, hogyan kell beazonosítani a stroke jeleit, talán ma is velünk lehetne. Mások nem halnak meg, de reménytelen, tehetetlen helyzetbe kerülnek.

Egy neurológus azt állítja, hogy ha a stroke áldozatát 3 órán belül elkezdheti kezelni, teljesen visszafordítható az állapot. TELJESEN! Azt mondja, hogy a stroke
felismerésének és diagnosztizálásának egyszerű a trükkje, azután pedig 3 órán
belül el kell kezdeni a kezelését.

A stroke felismerése. (Néha nehéz beazonosítani a stroke jeleit. Sajnos, a tudatosság hiánya katasztrófát okozhat. A stroke áldozata súlyos agykárosodást szenvedhet, ha a környezete nem ismeri fel a stroke jeleit.)

Az orvosok szerint bárki felismerheti a STROKE-ot,
ha három egyszerű kérést mond az illetőnek:

M..... B......E.......

1. M: Meg kell kérni az illetőt, hogy

MOSOLYOGJON.

2. B: Meg kell kérni, hogy

BESZÉLJEN,

mondjon egy egyszerű mondatot összefüggően: pl. Szép napunk van.).

3. E: meg kell kérni, hogy

EMELJE FEL mindkét karját.

Ha az illetőnek a három kérés teljesítésének bármelyikével nehézsége van, azonnal hívd a mentőket és mondd el a tüneteket!

Még egy jel: Mondd az illetőnek, hogy
ÖLTSE KI A NYELVÉT.

Ha a nyelv kicsavarodott , ha egyik vagy másik oldalra megy a nyelv, ez is a stroke jele lehet.

LELKI EGÉSZSÉG, ÉLETMINŐSÉG, GYERMEKKOR

2009. augusztus 22-26-a között, a Budapesti Kongresszusi Központban tartotta éves kongresszusát az European Society for Child and Adolescent Psychiatry (ESCAP) – Európai Gyermek és Ifjúság Pszichiátriai Társaság. Az Magyar Gyermekneurológiai, Idegsebészeti, Gyermek és Ifjúságpszichiátriai Társaság szervezésében megvalósuló rendezvényre 58 országból érkezett a több mint 1000 résztvevő.

A nyitóelőadást a jelenleg élő egyik legnevesebb pszichiáter, Sir Michael Rutter tartotta, aki a gyermek és serdülőkori pszichiátriai ellátás jövőjét, lehetséges fejlődési irányait foglalta össze. Vele kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy szakmai teljesítménye elismerésért – mint ahogy az a nevéből is látható – lovaggá ütötte őt az angol királynő, márpedig ez a pszichiátria történetében utoljára Sir Sigmund Freud-dal fordult elő.

Mint ahogy arról már szó esett, a kongresszus fő témája a gyermekek és fiatalok életminőségének növelése, mivel a gyermek és fiatalkori pszichiátriai betegségek és problémák azok, melyek leginkább negatív irányba tudják befolyásolni az érintett életminőségét.
A jelenlegi helyzetet bemutató kutatásról a németországi Marburgi Egyetemen dolgozó H. Remschmidt számolt be. A vizsgálati módszer érdekében közel 10 ezer tanulót vontak be a felmérésbe, melyben aztán mind járóbeteg-, mind pedig kórházi ellátásban részesülő fiatalok egészséges társaikhoz mért életminőségét is vizsgálták.

A több mint ezer érintett fiatal életminőségét vizsgálva nagyon egyértelmű és markáns életminőségbeli hátrány volt látható az egészséges kortársakhoz viszonyítva. A mérések során kiderült az is, hogy a kórházi ellátásban részesülők életminősége még a járóbeteg kezelést kapó társaikhoz képest is sokkal alacsonyabb. A legkifejezettebb életminőség csökkenést a körzetes általános iskolába járóknál, a más gyerekekhez fűződő kapcsolatokban illetve a fizikai egészségi állapotban tapasztalták.
A vizsgálat során a kezelés életminőségre gyakorolt hatásának eredményét is vizsgálták, amit egyértelműen pozitívnak és szignifikánsnak találtak. A kezelés hatására bekövetkező javulás kifejezettebb volt a fekvőbeteg ellátásban részesülők között, mindazonáltal, mutat rá a felmérés, még 18 hónap kezelés után is lényegesen alacsonyabbak voltak az érintettek életminőségi mutatói mint a korosztályos társaké.

Egy a fenti témával foglakozó magyar kutatásban (Szegedi Egyetem) összesen 229 depresszióval diagnosztizált, átlagosan 11,5 éves magyar fiatal életminőségét vizsgálták. A kutatás során kiderült, hogy a fiatalkori depresszió mintegy 20 százalékkal csökkenti az életminőséget az egészséges, korosztályos társakéhoz képest. A depresszióval küzdő hazai fiatalok életét olyan tünetek nehezítik mint az indulatosság, öngyilkossági gondolatok, és egyéb párhuzamosan fennálló betegségek.

Szintén érdekes és kézzel fogható hasznot hozó témát feszeget a magyar származású, jelenleg Amerikában élő és dolgozó Kovács Mária professzorasszony előadása is. A fiatalkori érzelmi reguláció témájával egy 8 éves kutatási program foglalkozik, amiben magyarországi szakemberek és ellátóhelyek is részt vettek/vesznek. A vizsgálatokban arra keresték a választ, hogy genetikusan meghatározott-e, és ha igen mennyiben és hogyan, a fiatalkorban kezdődő depresszió kialakulása. A kutatás arra felismerésre épít, hogy az érzelmek szabályozása során (például egy stresszhelyzetből történő „érzelmi visszatéréskor”) mit tesznek a gyerekek, illetve a regulációs problémák milyen vegetatív (idegrendszeri) elváltozást okoznak. Kiderült, hogy az elégtelen érzelmi regulációs folyamatok kapcsán, a kimutatható vegetatív elváltozások alapján, akár már 7-8 éves korban kimutathatóvá válik a fiatalkori depresszióra való hajlam.

Még fontosabb talán, hogy a kutatás arra is rámutatott: a különféle „megbirkózási” technikák és stratégiák tanítása hatékonyan javíthatja az érzelmek szabályozását, így erre terápia építhető, amivel az érintett megtanulhatja – mintegy Münchhausen báróként – saját magát kirántani a bajból. Márpedig ez, és a korai felismerés együttesen sokat segíthet, nem véletlenül foglalkoznak ezzel a témával, előadásban, workshopban és kerekesztal formájában is.

A nagysikerű konferenciának nem csak helyszínét adta a magyar főváros, de több mint 30 különféle előadás szerzői magyar szakemberek voltak. A már említetteken túl ezek is számtalan témát öleltek fel a gyermekkorban kezdődő depresszió korosztályos előfordulásától az érzelmi intelligencia (EQ) és a szenvedélybetegségek közötti összefüggésig.

Forrás VM Kommunikációs és Tanácsadó Iroda

A JÖVŐ LABORATÓRIUMA

Bemutatkozott a „Jövő Laboratóriuma”, a biotechnológiai kutatás fejlesztésének új dimenziója.
A Novartis a Biotechnológiai Vezetői Tábor (BioCamp) keretében mutatta be a jövő biotechnológusainak a „Jövő Laboratóriuma” (Lab of The Future) elnevezésű koncepcióját, amelynek jelentős szerepet szánnak a fejlesztések felgyorsításában.
Budapest, 2009. augusztus 27. —
A Jövő Laboratóriuma koncepció bemutatásával a Novartis a 2009-es Biotechnológiai Vezetői Tábor (BioCamp) keretében megerősítette töretlen elkötelezettségét a kutatás és az innováció előmozdítása iránt.
A Jövő Laboratóriuma a svájci gyógyszercég világméretű kezdeményezése, melynek keretében világszínvonalú laboratóriumokat hoznak létre rugalmasan alakítható munkaterületekkel és moduláris bútorzattal, hogy kielégítsék a kutatócsoportok folyamatosan változó igényeit. A projekt során emellett olyan élenjáró technológiát vezetnek be, mely elősegíti a hatékony kommunikációt, az interdiszciplináris együttműködést, és az innováció fokozott alkalmazását a Novartis kutatási tevékenységében.
„A gyógyszerfejlesztés gyorsan fejlődik, köszönhetően az új technológiáknak és biológiai felfedezéseknek, melyek megváltoztatják a tudományos megközelítést” – magyarázta Dr. Daniel Vasella, a Novartis elnök-vezérigazgatója. „Moduláris felépítésével és rugalmasságával a Jövő Laboratóriuma lehetővé teszi számunkra, hogy gyorsan bevezethessünk új kutatási eszközöket, és előmozdítsuk az interdiszciplináris kutatói munkát az új kihívások megoldása érdekében.”

A BioCamp idén 17 európai ország 45 egyetemi hallgatójának nyújtott lehetőséget arra, hogy közvetlenül találkozhassanak a tudomány és az üzleti élet vezető képviselőivel, és bepillantást nyerjenek a biotechnológia és a gyógyszerkutatás világába.
A háromnapos BioCamp program során a résztvevők a Novartis bázeli központjában interaktív módon tanulhattak a biotechnológiai iparág szakembereitől, miközben kicserélhették tapasztalataikat az innováció előmozdításáról a kutatásban és a felfedezésben. Lehetőségük nyílt magas színvonalú műhelymunkában is részt venni; első kézből szerezhettek információkat biotechnológiai termékek fejlesztéséről, amikor meglátogatták a Novartis Biotechnológiai Központját, ahol innovatív biológiai gyógyszerkészítményeket állítanak elő; felkereshettek laboratóriumokat, beleértve a Jövő Laboratóriumát is, hogy saját szemükkel lássák, miként folyik a kutatás.
A biotechnológiában jellemző szakterületek szerinti megosztottság feloldása révén a Jövő Laboratóriuma támogatja a Novartis egyedülálló K+F modelljét. A biológusok, klinikai szakemberek, toxikológusok és vegyészek hagyományosan külön szervezeti keretben és gyakran más-más területeken dolgoznak, a Jövő Laboratóriumában viszont a kutatócsoportok kulcsfontosságú tagjai egymás mellett végezhetik a munkájukat. Emellett az integrált technológia és innovatív kommunikációs eszközök segítségével a tudósok mind a valós, mind a virtuális térben együtt oldják meg a feladataikat.

„A tudósok hagyományosan egymástól elkülönülve dolgoznak saját szakterületükön” – mondja Mark Fisherman, a Novartis Orvosbiológiai Kutatóintézetének elnöke.
„A Novartis kutatási megközelítése azonban, melyet a betegek igényei és a betegség alapjainak megismerése vezet, azt követeli meg, hogy ezek a határok ledőljenek, és kisebb, szorosan egymáshoz kapcsolódó, multidiszciplináris csapatok jöjjenek létre. Az ilyen csapatok képesek elősegíteni az ötletek és tapasztalatok megosztását, és ezáltal ösztönözni az innovációt.”

A Novartis Hungária Kft. harmadik éve delegál magyar diákokat a BioCamp-re.
2007-ben és 2008-ban a Tudományos Diákköri Konferencia 2-2 különdíjas diákja juthatott el a szakmai táborba, idén pedig az Országos Tudományos Diákköri Konferencia szakmai zsűrijével együttműködve kerültek kiválasztásra a résztvevők, akik a biotechnológia szekcióban indultak.
Lakatos Gergely a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán (TTIK), biológus szakon utolsó éves hallgató, emellett a Bay Zoltán Intézetben szakdolgozóként bioenergetikával foglalkozik. Laczi Krisztián szeptembertől a TTIK biotechnológiai tanszékén lesz Ph.D. hallgató, tanulmányai során a környezeti szennyezések biológiai úton történő eltávolítását vizsgálja.
A korábbi gyakorlathoz hasonlóan a kiválasztott hallgatók teljes utazási és szállásköltségét a vállalat fedezte, a rendezvény angol nyelven zajlott.

A műhelytalálkozókat és prezentációkat az iparág szakemberei vezették: Dr. Daniel Vasella, a Novartis elnök-vezérigazgatója; Dr. Mark Fishman, a Novartis Orvosbiológiai Kutatóintézetének (NIBR) elnöke; Mark Heffernan, Ph.D., az Ospona Therapeutics Ltd. ügyvezető igazgatója, és Prof. Paul Herrling, a Novartis Vállalati Kutatási Részlegének vezetője.
A Jövő Laboratóriuma projekt és a BioCamp jó példa arra, hogy a Novartis által biztosított környezet miként támogatja a tudományos eredmények gyors kommunikációját és az innovációt, amely elősegíti a legkiválóbb tehetségek fejlődését.

A Novartis-ról

A Novartis AG (NYSE:NVS) a világ egyik vezető vállalata a vényköteles és a nem vényköteles gyógyszerek gyártásában. A Novartis elkötelezett abban, hogy újabb és újabb gyógyszereket fedezzen fel és fejlesszen tovább a betegségek gyógyítására, az emberek életminőségének javítására, az egészség megőrzésére.
A Novartis az egyetlen vállalat, amely vezető szerepet tölt be mind a generikus, mind az innovatív gyógyszerek piacán.
Gyógyszer-alapú portfóliójának megerősítésén folyamatosan dolgozik, amely az alábbi négy stratégiai növekedést biztosító divíziót jelenti:
innovatív gyógyszerek, kedvező ár-érték aránnyal rendelkező generikus termékek, oltóanyagok, diagnosztikai eszközök és könnyen elérhető, vény nélkül kapható termékek.
A svájci, bázeli székhelyű Novartis a világ 140 országában van jelen, és világszerte 96 700 főt foglalkoztat.
További információért keresse fel a http://www.novartis.com és a www.novartis.hu honlapokat.

Forrás: VM Kommunikáció