A COPD meghatározása és előfordulása
Mi az, és mióta létezik COPD?
A rejtélyes betűszó összetett tüdőbetegség, a krónikus hörghurut és tüdőtágulás meglétét jelenti. Neve új, de a kór több száz éves. A dohányzás tüdőrák nélkül is okozhat visszafordíthatatlan, halálos betegséget.
Ártatlan köhögéssel kezdődik. Általában negyvenéves kor fölött kezdődnek a problémák: felkelés után kínzó köhögéssel indul a nap. Azután némi krákogás és köhécselés után magához tér az illető, és vidáman végzi teendőit. Ha csak pakolásra, cipelésre, futkosásra, netán sportra nem kerül a sor. Nem esik jól a mozgás, a gyerekekkel a foci, hétvégén a felkapaszkodás a kilátótoronyba. Egyre gyakrabban várja meg a következő buszt vagy villamost, ahelyett, hogy kicsit jobban kilépne. Nem jó fulladozva lihegni.
Kinek az életét keseríti meg ez a nehéz légzés? Főként az aktív dohányosokét, de a már leszokott dohányosokét, a passzív dohányosokét vagy a városlakókét is. A tüneteket magukon észlelők jó része régóta dohányzik.
Nem dohányzó és dohányzó ember tüdeje
A tüdőben lerakódó mérhetetlen szennyezés, korom és por tüdőhólyagocskák tönkretételén keresztül idővel helyrehozhatatlan károkat okoz a tüdőben.
A dohányzók nagy része ma már tudja, hogy légzési problémáit, kifulladásait a cigarettafüst okozza, mégis addig halogatja a leszokást, amíg csak lehet. Mert úgy tudja, lehet. Egyszer úgyis abbahagyja, és akkor majd rohamosan javul az állapota - gondolja. Valóban sok adat támasztja alá, hogy már a leszokás első pillanatától jelentősen csökkenni kezd a gyógyíthatatlan tüdőbetegségek, többek között a tüdőrák kockázata.
Csakhogy kevesen számolnak a helyrehozhatatlan és visszafordíthatatlan folyamatokkal, amelyek csak a közelmúltban, a COPD tüzetesebb megismerésével váltak nyilvánvalóvá.
Mi is az a COPD? A COPD-nek nincs magyar neve.
A krónikus obstruktív tüdőbetegség angol nevének (Chronic Obstructive Pulmonary Disease) rövidítése. Krónikus, tehát lassú lefolyású, hosszan tartó betegség, mely fokozatosan súlyosbodik.
Az obstruktív pedig annyit tesz, hogy a hörgők beszűkülésével járó. Magyarul krónikus légzésnehezítettségel járó tüdőbetegség vagy hörghurut volna a leghelyesebb, ám némileg hosszú elnevezés.
A COPD lényegében két betegség, a krónikus hörghurut (bronchitis) és a tüdőtágulat (emphysema) gyakran együttes előfordulása. Jellemzője a hörgők állandó gyulladása. A hörghurut fokozott váladékképződéssel jár, a hörgők beszűkülnek. A hörgők szűkülete miatt a kilégzés akadályozott. Ennek következménye, hogy a tüdőhólyagocskák megsérülnek, szétpattannak. A tüdő légzőfelületének a tüdőhólyagocskák sérülésével és folyamatos összeolvadásával járó pusztulása a tüdőtágulás.
Ez teszi a krónikus bronchitist COPD-vé.
A COPD legfőbb tünetei az idővel súlyosbodó nehézlégzés, a köhögés és a köpetürítés.A betegség súlyosbodásával a nehézlégzés már nem csak erőteljesebb mozgáskor, hanem kis megerőltetésre vagy nyugalomban is jelentkezik, a tüdő működése egyre veszít hatékonyságából, és a szervezet a szükségesnél kevesebb oxigénhez jut. A fokozódó légszomj halálfélelemmel párosul. Gyógyszerek, spray könnyíthetnek a betegen, mérsékelhetik a rosszabbodást, de lényegét tekintve egyelőre nincs rá gyógyír.
Az első és legfontosabb teendő a dohányzásról való haladéktalan leszokás és a folyamatot lassító kezelés minél előbbi elkezdése.
Mióta létezik?
A COPD a látszat ellenére nem újkeletű betegség, pusztán arról van szó, hogy meghatározó két tünetegyüttesét a közelmúltig külön-külön kezelték, olykor pedig - helytelenül - az asztmával hozták összefüggésbe, vagy a tüneteket makacs megfázással magyarázták. A tüdőtágulás első hiteles leírása a XVII. század végéről származik, ami nagykiterjedésű tüdőről számol be. Nagyjából egy évszázaddal később Morgagni 19 olyan esetről ír, amikor a tüdő "duzzadt" volt.
A COPD másik összetevője, a krónikus hörghurut (bronchitis) az ezernyolcszázas évek elején, Badham (1814) jóvoltából nyer említést, aki felismeri a betegség két vezető tünetét, a krónikus köhögést és a tüdő fokozott nyáktermelését.
Pár évre rá, 1821-ben a tüdőtágulásnak is pontos leírását találjuk. Laënnec francia orvos, patológus, a sztetoszkóp feltalálója és számos betegség leírója jól jellemzi a tágult tüdőt, miszerint erősen gyulladt, és nem tud megfelelően ürülni. Egyik esetleírásában a tágult tüdőben erős váladéktermelést is talál, vagyis a COPD két vezető tünetének együttes előfordulását.
Akkoriban a maihoz képest kevesen dohányoztak. A betegség a belélegzett levegő rossz minősége vagy a családi hajlam okán alakulhatott ki.
A COPD mai ismeretéhez vezető út állomásai közül érdekes lehet megemlíteni a COPD diagnosztizálásának máig legfontosabb eszköze, a légzésfunkció méréséhez szükséges spirométer feltalálását.
A mai készülék elődjét, amely vitálkapacitás-mérésre volt alkalmas, Hutchinson 1846-ban készítette el. Szintén jelentős mérföldkövet jelentett a bronchitis, a krónikus bronchitis és a tüdőtágulás meghatározása immár az 1950-es évek végén. A két összetevőből kialakuló betegséget COPD néven először Briscoe és munkatársai említették 1965-ben, azóta ez vált általánosan elfogadottá. Közben a betegség definíciója sok változáson esett át.
COPD a közelmúltból.
A kutatására és a gyógykezelésére tett erőfeszítések folyamatosan zajlottak, mígnem egy 1994-es vizsgálatot követően az amerikai NHLBI (National Heart, Lung and Blood Institute) a WHO-val közösen 2001-ben kezdeményezte a GOLD (Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease Programm) nemzetközi egészségügyi programot.
A kezdeményezés hangsúlyt fektet az obstruktív tüdőbetegségek és kezelési stratégiáik egységes meghatározására. 2003-ban a legújabb kutatások eredményeinek fényében definiálta a betegséget. Ezzel összhangban és nagyjából egy időben, 2004-ben a magyar Tüdőgyógyászati Szakmai Kollégium ajánlása is napvilágot látott.
A betegség legújabb definíciójában immár lényeges, hogy milyen jellegzetes vonásai vannak a COPD-s hörgőgyulladásnak, valamint, hogy a kórfolyamat részben visszafordíthatatlan (irreverzibilis).
Íme a hivatalos definíció:
"A krónikus obstruktív légúti betegséget (COPD) lassan és fokozatosan súlyosbodó funkciózavar (emelkedő bronchialis áramlási ellenállás) jellemzi, amely túlnyomóan irreverzíbilis, de hörgtágítók vagy más kezelés hatására mérséklődhet az obstrukció. A bronchialis obstrukció (a hörgők beszűkülése) a tüdő-, szövetkárosító gázok és részecskék hatására kialakuló, kóros gyulladásos reakciójának a következménye."*
A krónikus obstruktív bronchitis vezető tünete a legalább két egymást követő évben, évente legkevesebb három hónapon át fennálló produktív köhögés, amely nem szív- (pl. balkamra-elégtelenség) vagy egyéb tüdőbetegség (tüdődaganat, hörgőtágulat stb.) következménye.
Kiket érint? A COPD mindenek előtt a 40 év fölötti és fiatal koruktól dohányzók betegsége. Az érintettek többsége férfi, mert általában ők dohányoznak nagyobb számban. 2000-ben azonban Amerikában először haladta meg a COPD miatt meghalt nők száma a férfiakét. Minden bizonnyal azért, mert 1940 óta töretlenül emelkedik a dohányzó nők száma az államokban. A nőbetegek számának növekedése nem pusztán dohányzási szokásaik miatt várható. Újabb vizsgálatok feltárták, hogy a gyengébbik nem légzőszerve érzékenyebben reagál a káros behatásokra, és betegségük rohamosabban súlyosbodik.
A COPD-betegek 90 százaléka dohányzik, vagy dohányzott.
Adott népességben ennél fogva a COPD előfordulása - jelenleg mintegy 4-7, a súlyos forma előfordulása pedig 0,5 százalék körüli - erősen függ a dohányzók arányától. A dohányzóknak mintegy 15 százalékánál alakul ki COPD, de vannak 5 százalék körül arányt sejtető vizsgálatok is. Kialakulásában minden esetre örökletes és a dohányzáson kívüli környezeti tényezők is szerepet játszanak.
A WHO szerint mintegy 600 millió COPD-beteg él a Földön - ezzel a hatodik leggyakoribb betegség -, és évente majdnem három millióan lelik halálukat COPD miatt. A riasztó prognózisok szerint az esetszám emelkedőben van, emiatt 2020-ra a szív- és érrendszeri betegségek, az akut légúti fertőzések után az AIDS-szel harmadik leggyakoribb halálokká válhat.
Európában jelenleg a harmadik leggyakoribb halálok.
Kong-e a vészharang? - A leggyakoribb halálok. Hozzá kell tennünk, hogy e fenti, nem túl dicsőséges címért sok más kór is versenyben van, és a népbetegségnek titulált bajokból is gyanúsan sok létezik.
A világ fejlődő országai azonban gondoskodnak róla, hogy a WHO 1996-os vizsgálatai alapján alkotott prognózis mégis valóra váljék, és 2020-ra a COPD dobogós helyre kerüljön a halálokok között. Itt ma is egyre többen nyúlnak cigarettához, és érik el azt a kort, amelyben a COPD kockázata jelentősen megnövekszik.
A légszennyezettség a fejlődő országokban jelentős részben a korszerűtlen fa- és széntüzeléséből és az állati trágya lakótérben történő elégetéséből adódik. Szomorú statisztika várható Kínában is, ahol a becslések szerint minden második ember füstöl valamilyen dohányterméket, többnyire cigarettát.
Hazánkban a tüdőgondozó-hálózatban nyilvántartott betegek száma 94 000 körüli, a becsült betegszám 4-500 ezer lehet. Sajnos világszerte gyakori, hogy a diagnózisra csak a késői stádiumban kerül sor, a betegek háromnegyedénél túl későn. Emiatt minden második páciens a diagnózis után nagyjából 10 évvel meghal. A kórházban ápoltak e betegségnél nagyobb arányban halnak meg, mint az infarktus miatt kórházba kerülők. Rajtunk áll, hogy Magyarország évek múlva a COPD előfordulását gyarapítók vagy csökkentők táborában kaphat helyet a statisztikákban. Egyelőre még nem csökken a dohányzók és COPD-betegek száma.
Lektorálta: Dr. Mucsi János
A teljes tartalom elérési útvonala (URL):http://www.hazipatika.com/articles/?aid=20070614145427
Forrás: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokolljai - A krónikus obstruktív légúti betegség
