Kilencven évvel azután, hogy ausztrál kutatók megkezdték harcukat a spanyolnátha ellen Ausztráliában, amerikai kutatók abban bíznak, hogy a régi járvány feljegyzései segítséget jelenthetnek a jövőbeli halálos pandémiák kialakulásának megelőzésében.
Ebben a hónapban van a 90. évfordulója annak, hogy ausztrál WWI seregek visszatérek Európából, és az ausztrál szakemberek előtt körvonalazódott a feladat: izolálni egy behurcolt járvány kirobbanását, ami világszerte ötvenmillió ember halálát okozta.
Amerikai kutatók most ezeket az adatokat vizsgálják abban a reményben, hogy a nagy sebességű számítógépek és a matematikai modellek segítségével megválaszolhatják az évtizedek óta vitatott kérdések egy részét.
A 12 helyről összesen 24 000 egyén adatait tartalmazó adatbázis elemzése a remények szerint választ ad arra, hogy hogyan és miért terjedt a vírus, és tanácsul szolgálhat a hatóságok számára, hogy milyen intézkedésekkel vegyék elejét a jövőben egy kirobbanó járványnak.
„Az 1918-19-es járvány során a legnagyobb mortalitást a korábban egészséges fiatal felnőtteknél tapasztaltuk, bár általában arra számítanánk, hogy az idősek halnak meg a legnagyobb eséllyel” – fogalmaztak a kutatók. – „Nem értjük, hogy pontosan mivel magyarázható a gyermekek és az idősek relatív védettsége.”
„Az egyik magyarázat az lehet, hogy a gyermekeknél veleszületett immunitás állhatott fenn, míg az idősebbek találkoztak egy hasonló vírussal még az 1890-es években, ami részleges, de tartós immunitást biztosított. Az 1890 után születtek fiatal felnőttek voltak 1918-ban. Nem hordozták a veleszületett immunitást, és nem élvezték az 1890-es vírus által okozott immunitást sem. Bár ezt nem tudjuk bizonyítani, mégis elképzelhető magyarázat.”
Másik érdekes adat, hogy a pándémia három hullámban zajlott, 1918 nyarán és őszén, majd az elkövetkező télen. Ezt a kutatók azzal magyarázzák, hogy a szezonális influenza-megbetegedések kapcsán néhányan rövid távú védettséget élveztek, ami miatt csak a második vagy harmadik hullámban betegedtek meg. „A városokban kisebb volt a megbetegedési arány, amire magyarázatul szolgálhat, hogy itt jóval nagyobb a szezonális vírusok által okozott átfertőzöttség, és az ennek kapcsán fellépő rövid távú védelem.”
„A bentlakásos iskolákban a szociális elhatárolódás miatt a gyermekek kisebb arányban fertőződtek a szezonális vírusokkal, a hiányzó védelem magyarázza azt, hogy itt miért okozott súlyosabb betegséget az influenza, mint például az állami iskolákban.”
A pándémia időbeli lefolyásának pontos ábrázolásával hihetetlen nagy segítséget kaphatunk azzal kapcsolatban, hogy egy járvány hogyan terjed, illetve a jövőben hogyan lehet megállítani.
Ezek a korai eredmények nagy jelentőséget tulajdonítanak a rövid távú immunitásnak, ami a korai hullámok ellen teljes vagy részleges védelmet jelent. Ez különösen akkor fontos, ha a hatóságok a gyógyszerek vagy a védőoltások felhalmozását fontolgatják.
„Következtetéseink azt mutatják, hogy hasznos lehet a rövid távú immunitás is, ha az inkább általános jellegű, mint egyes törzsekre specifikus” - fogalmaztak a kutatók. - „Egy következő járványnál akkor is érdemes egy oltást beadni, ha az nem pont a járványt okozó vírustörzs ellen lett kifejlesztve.”
Forrás:
InforMed Hírek
1918 Spanish Flu Records Could Hold The Key To Solving Future Pandemics.
ScienceDaily
No comments:
Post a Comment