2009. augusztus 22-26-a között, a Budapesti Kongresszusi Központban tartotta éves kongresszusát az European Society for Child and Adolescent Psychiatry (ESCAP) – Európai Gyermek és Ifjúság Pszichiátriai Társaság. Az Magyar Gyermekneurológiai, Idegsebészeti, Gyermek és Ifjúságpszichiátriai Társaság szervezésében megvalósuló rendezvényre 58 országból érkezett a több mint 1000 résztvevő.
A nyitóelőadást a jelenleg élő egyik legnevesebb pszichiáter, Sir Michael Rutter tartotta, aki a gyermek és serdülőkori pszichiátriai ellátás jövőjét, lehetséges fejlődési irányait foglalta össze. Vele kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy szakmai teljesítménye elismerésért – mint ahogy az a nevéből is látható – lovaggá ütötte őt az angol királynő, márpedig ez a pszichiátria történetében utoljára Sir Sigmund Freud-dal fordult elő.
Mint ahogy arról már szó esett, a kongresszus fő témája a gyermekek és fiatalok életminőségének növelése, mivel a gyermek és fiatalkori pszichiátriai betegségek és problémák azok, melyek leginkább negatív irányba tudják befolyásolni az érintett életminőségét.
A jelenlegi helyzetet bemutató kutatásról a németországi Marburgi Egyetemen dolgozó H. Remschmidt számolt be. A vizsgálati módszer érdekében közel 10 ezer tanulót vontak be a felmérésbe, melyben aztán mind járóbeteg-, mind pedig kórházi ellátásban részesülő fiatalok egészséges társaikhoz mért életminőségét is vizsgálták.
A több mint ezer érintett fiatal életminőségét vizsgálva nagyon egyértelmű és markáns életminőségbeli hátrány volt látható az egészséges kortársakhoz viszonyítva. A mérések során kiderült az is, hogy a kórházi ellátásban részesülők életminősége még a járóbeteg kezelést kapó társaikhoz képest is sokkal alacsonyabb. A legkifejezettebb életminőség csökkenést a körzetes általános iskolába járóknál, a más gyerekekhez fűződő kapcsolatokban illetve a fizikai egészségi állapotban tapasztalták.
A vizsgálat során a kezelés életminőségre gyakorolt hatásának eredményét is vizsgálták, amit egyértelműen pozitívnak és szignifikánsnak találtak. A kezelés hatására bekövetkező javulás kifejezettebb volt a fekvőbeteg ellátásban részesülők között, mindazonáltal, mutat rá a felmérés, még 18 hónap kezelés után is lényegesen alacsonyabbak voltak az érintettek életminőségi mutatói mint a korosztályos társaké.
Egy a fenti témával foglakozó magyar kutatásban (Szegedi Egyetem) összesen 229 depresszióval diagnosztizált, átlagosan 11,5 éves magyar fiatal életminőségét vizsgálták. A kutatás során kiderült, hogy a fiatalkori depresszió mintegy 20 százalékkal csökkenti az életminőséget az egészséges, korosztályos társakéhoz képest. A depresszióval küzdő hazai fiatalok életét olyan tünetek nehezítik mint az indulatosság, öngyilkossági gondolatok, és egyéb párhuzamosan fennálló betegségek.
Szintén érdekes és kézzel fogható hasznot hozó témát feszeget a magyar származású, jelenleg Amerikában élő és dolgozó Kovács Mária professzorasszony előadása is. A fiatalkori érzelmi reguláció témájával egy 8 éves kutatási program foglalkozik, amiben magyarországi szakemberek és ellátóhelyek is részt vettek/vesznek. A vizsgálatokban arra keresték a választ, hogy genetikusan meghatározott-e, és ha igen mennyiben és hogyan, a fiatalkorban kezdődő depresszió kialakulása. A kutatás arra felismerésre épít, hogy az érzelmek szabályozása során (például egy stresszhelyzetből történő „érzelmi visszatéréskor”) mit tesznek a gyerekek, illetve a regulációs problémák milyen vegetatív (idegrendszeri) elváltozást okoznak. Kiderült, hogy az elégtelen érzelmi regulációs folyamatok kapcsán, a kimutatható vegetatív elváltozások alapján, akár már 7-8 éves korban kimutathatóvá válik a fiatalkori depresszióra való hajlam.
Még fontosabb talán, hogy a kutatás arra is rámutatott: a különféle „megbirkózási” technikák és stratégiák tanítása hatékonyan javíthatja az érzelmek szabályozását, így erre terápia építhető, amivel az érintett megtanulhatja – mintegy Münchhausen báróként – saját magát kirántani a bajból. Márpedig ez, és a korai felismerés együttesen sokat segíthet, nem véletlenül foglalkoznak ezzel a témával, előadásban, workshopban és kerekesztal formájában is.
A nagysikerű konferenciának nem csak helyszínét adta a magyar főváros, de több mint 30 különféle előadás szerzői magyar szakemberek voltak. A már említetteken túl ezek is számtalan témát öleltek fel a gyermekkorban kezdődő depresszió korosztályos előfordulásától az érzelmi intelligencia (EQ) és a szenvedélybetegségek közötti összefüggésig.
Forrás VM Kommunikációs és Tanácsadó Iroda
No comments:
Post a Comment