Ha édességet kapunk ajándékba, inkább ajándékozzuk tovább....

ünnepek, megelőzés, karácsony

Az ünnepek ideje egyben gyakran a túlzások ideje is. Fontos, hogy betartsunk néhány alapszabályt ahhoz, hogy maradéktalanul jól érezzük magunkat az ünnepek alatt, nehogy az óvatlanság vagy a túlzott jókedv rosszul süljön el, és a sürgősségi osztályon kössünk ki. Íme néhány megszívlelendő jó tanács.

Evés
Válogassunk az ételek között, mert így könnyebben el tudjuk kerülni a pluszkilók okozta későbbi lelkifurdalást. Ne vesztegessük a kalóriákat holmi sült krumplira, ilyenkor úgyis egymást érik a vendégeskedések, családi, munkahelyi összejövetelek. Ilyenkor se az evés legyen azonban a legfontosabb.

Ha édességet kapunk ajándékba, aminek tudjuk, hogy nem vagyunk képesek ellenállni, inkább ajándékozzuk tovább. A munkahelyünkre is sütemény helyett jobb, ha valami egészséges harapnivalót viszünk be. A jó közérzet kulcsa a mértékletesség.

Ivás
Minél kevesebb alkoholt fogyasszunk, ugyanis egyéb káros hatásai mellett az alkohol sok kalóriát is tartalmaz. Ne feledjük, hogy az alkohol megváltoztatja a gyógyszerek hatását, ez különösen igaz a nyugtatókra, altatókra és antidepresszánsokra. Az italozás a gyomor-bélrendszert is megterhelheti.
Vigyázzunk továbbá a hivatali ünnepségen, ne vigyük túlzásba. Nem egy karriernek lett már vége munkahelyi ünnepség után.

Vezetés
Ha iszunk, ne üljünk a volán mögé, ez nem is kérdés. De nagyon fontos, hogy akkor se, ha álmosak, kimerültek vagyunk. Ha nem vagyunk képesek összpontosítani, gyakran kell pislognunk, ásítanunk, eltévesztjük a táblákat, vagy elhagyjuk a sávunkat, ideje megállni pihenni, vagy átadni a helyet a volánnál.

Forrás: informed

Először rögzítettek szülést MRT készülékkel

Szülés, MRT, képalkotó diagnosztika

A berlini Charité orvosainak a világon először sikerült mágneses rezonancia tomográfiával felvételt készíteniük egy gyermek születéséről.

Az anya szülés közben egy különleges, nyitott MRT berendezésben feküdt, amely némi mozgásszabadságot biztosított neki, és a szülészorvosok meg a bábák is hozzá tudtak férni.

Mint az újszülöttet világra segítő Ernst Beinder professzor elmondta, "mintaszerű szülés volt. Pontosan láttuk mindazokat a részleteket, amelyekről eddig csak tapintás útján volt tudomásunk". Az orvosok azt remélik, hogy a filmre vett dokumentáció révén a jövőben korábban és pontosabban tudják majd felbecsülni egy-egy szülés kritikus fázisait.

A berendezésben nem éri káros sugárzás az anyát és a magzatot. A képet erős mágneses tér hozza létre. A lényeg az volt, hogy az erős mágneses tér ellenére működjön a magzat szívhangját ellenőrző kardiotokográf (CTG). Ennek érdekében az orvosok újfajta monitort fejlesztettek ki.

Az MRT egy nagyméretű nyitott szendvicsre emlékeztet. A szülés kezdeti szakaszában az anya még szabadon mozoghatott, és csak az utolsó fázisban kellett befeküdnie a készülékbe. A Charité kismamái között élénk érdeklődés volt a kísérleti szülés iránt, noha tisztában voltak azzal, hogy némi kényelmetlenség vár rájuk: például fülvédőt kell viselniük szülés közben. A születendő gyermek védelme érdekében a zajos berendezést kikapcsolták, amikor a hangtompító hatású magzatburok megrepedt, és az újszülött feje láthatóvá vált.

A Charité orvosai azt tervezik, hogy még további öt szülésről készítenek MRT felvételt. A szülés mechanizmusáról kizárólag tapintás útján szerzett ismeretekkel rendelkeznek a szülészek. Csak kritikus helyzetekben készültek röntgenfelvételek. A Charitén az orvosok most első ízben lehettek szemtanúi annak, hogyan illeszkedik be a magzat a szülőcsatornába.

"A képek lebilincselőek voltak, és ismét megerősítették azt a véleményünket, hogy a születés kész csoda. Ha a jövőben pontosan tudni fogjuk, hol következnek be kritikus fázisok, akkor valószínűleg időben meg tudjuk akadályozni a szülési folyamat leállását" - jelentette ki Beinder professzor. Az utóbbi fejlemény a szülések mintegy 15 százalékában következik be, és teszi szükségessé császármetszés alkalmazását.

Forrás: InforMed Hírek 

MAGÁNYOS KARÁCSONY A WC-N ÜLVE?!

Társaság, ajándékok, jó hangulat. Legtöbbünknek ezt jelentik az ünnepek, azonban nem mindenkinek. Ha valóban teljesülnének a karácsonyi kívánságok félmillió honfitársunk kívánná azt magának, hogy elfeledkezhessen a vizelettartási problémájáról Bár az elnevezés akár viccesen is hangozhat, a probléma korántsem az.

Az e betegségben szenvedők nem szívesen járnak táraságba, nem tudnak karácsonyi vásárokon nézelődni, felhőtlenül vásárolgatni és forralt bort vagy teát iszogatni a barátokkal, családtagokkal. Inkább bezárkóznak és a karácsonyt, a szilvesztert is magányosan töltik, mert szégyellik betegségüket, és mert mellékhelységhez vannak „kötve”.

A hiperaktív hólyag-szindróma, vagy más néven OAB szindróma egy tünet együttest leíró diagnózis. Jellemzője az erős, parancsoló jellegű vizelési inger, ami gyakran (de nem minden esetben) vizeletelfolyáshoz vezet. Jellemző tünete a gyakori nappali (azaz nyolcnál több) és éjszakai (egynél több) vizeletürítés is.

A nem kevés kellemetlenséggel járó „száraz” formájában nincsen vizeletelfolyás, vagy elcseppenés, de a beteget erős vizelési késztetések és sokszor nagyon gyakori, akár 20 percenkénti vizeletürítések gyötrik. Ráadásul a hiperaktív hólyag szindrómának van egy úgynevezett „nedves” formája is, amikor a panaszok között a vizeletinkontinencia is szerepel.

A szindróma kortól független előfordulási gyakorisága mindkét nemnél kb. 16 százalék, de az érintett betegek száma az életkorral párhuzamosan növekszik. A „nedves” forma megjelenése hölgyeknél háromszor gyakoribb, bár idősebb életkorban már nincs a nemek között különbség.

Felmerül a kérdés, hogy mit tehetünk, hogyan kerülhetjük el a problémákat? 

Egyrészt vannak olyan ételek, italok, amelyeket NEM fogyaszthatnak az érintettek (pedig a karácsony együtt jár a „súlyos” ünnepi fogásokkal):

• Alkohol – az alkohol úgy dehidratálja a szervezetet, hogy közben növeli a vizeletürítések számát. Az alkohol az agy azon részeit is befolyásolja, melyek a hólyagürítésre vonatkozó parancsot szállítják.

• Koffein –a koffein vízhajtó hatású, gyakori vizelési ingert vált ki.
• Savas ételek és italok – a citrusfélék, a kávé, tea és a paradicsom mind olyan ételek, melyek ingerlik a hólyagot.
• Szénsavas üdítők – a szénsavas üdítőitalok szintén gyakori vizelési ingert váltanak ki.
• Csípős ételek – pl.: chili, wasabi, salsa szósz.
• Édesítő szerek – a cukor, a méz és a mesterséges édesítők is válthatnak ki gyakori vizelési ingert

Látható tehát, hogy bizony a problémával küzdőknek le kell mondaniuk a klasszikus ünnepi vacsora több „alkotóeleméről” is.

Fontos azt is tudni, hogy mit tegyünk ahhoz, hogy elkerüljön minket e gond. Érdekes módon a praktikus tanácsok mindegyike köthető valahogyan az ünnepi időszakhoz:

·        Súlyfelesleg kerülése vagy leadása – az elhízás azért okozhat jelentős problémát, mert a hasüregben lévő szervek teljes súlyukkal nehezednek a gátra, viszont a féltenyérnyi gátizomzat nem változik a has súlyosbodásával egyenes arányban (márpedig a súlyfelesleg megalapozásának kitűnő kiindulópontja a karácsonyi idősszak)

·        Sose üljünk hideg kőre – a hideg keringés zavart okoz a kismedencében, ami elősegíti a fertőzések és az azokhoz esetlegesen társuló inkontinencia kialakulását. (december és a hideg kő összefüggése nyilvánvaló)

·        Dohányzás abbahagyása – ez egy kicsit közvetett következmény, ugyanis aki cigarettázik, az általában többet köhög, a köhögés pedig túlnyomást okoz a hasüregben, melyet a záróizom nem tud legyőzni. (ennek pedig az újévi fogadalom a tipikus terepe)

A betegségről végezetül le kell írni, hogy bár a kiváltó okokat sokszor nem sikerül pontosan felderíteni, az esetek nagy részében a probléma jól kezelhető, sőt sokszor gyógyítható.

A hiperaktív hólyag-szindróma kezelési lehetőségei:

• Az életmód-változtatás legfontosabb eleme a folyadékfogyasztási szokások optimálissá tétele: kerülni kell az esti túlzott mértékű folyadékbevitelt, fontos a rendszeres testmozgás, a fogyás és a kávé-, valamint az alkoholfogyasztás csökkentése.
• A viselkedésterápia során a páciens megtanulja a „kivárás” technikáját, vagyis a vizelési inger jelentkezésekor nem megy a mellékhelyiségre, csak az inger elmúlta után üríti ki hólyagját.
• A gyógyszeres terápia, melynek következtében csökken a húgyhólyagban uralkodó nyomás, nő a hólyagkapacitás és tágulékonyság és csökken az akaratlan hólyag összehúzódások száma.
• A sebészeti módszerek kezeléseként csak akkor javasoltak, ha a viselkedésterápia és a gyógyszeres kezelés eredménytelennek bizonyult

További információk: www.cseppmentes.hu

forrás V.M Kommunikációs és  Tanácsadó Itoda

Innovatív Unió: a Bizottság konzultációt indít az aktív és egészséges időkorról

Brüsszel, 2010. november 26.

Az Európai Bizottság szeretné megismerni az állami és nem állami szervezetek, vállalatok és az állampolgárok véleményét arról, hogy Európa különösen az aktív és egészséges időskorral kapcsolatos kísérleti európai innovációs partnerség (EIP) révén miként tudná serkenteni az innovációt az elöregedő népesség által támasztott kihívások teljesítése érdekében. 

A partnerség a Máire Geoghegan-Quinn kutatásért, innovációért és tudományért felelős biztos, valamint Antonio Tajani alelnök és ipar- és vállalkozáspolitikai biztos által október 6-án bemutatott „Innovatív Unió” kiemelt kezdeményezés részét képezi. 

2010 és 2030 között a 65 év feletti európai lakosok száma közel 40%-al nő, amely egyrészt hatalmas kihívást, másrészt nagy lehetőségeket jelent az európai társadalom és gazdaság számára. A Bizottság által javasolt, 2011-ben induló EIP kezdeményezés három célt tűzött ki: az idősebbek egészségének és életminőségének javítása, lehetővé téve számukra az aktív és független életvitelt; hozzájárulás az egészségügyi és szociális ellátórendszerek fenntarthatóságához és hatékonyságához; a versenyképesség és az üzleti lehetőségek előmozdítása. 

Az online konzultáció 2011. január 28-ig tart.

John Dalli, az egészségügyi és fogyasztópolitikai európai biztos elmondta: „Európának fel kell készülnie a társadalom jövőbeni elöregedésére, és ennek kezelésében az innováció jelenti az egyik rendelkezésre álló eszközt. Nagy örömömre szolgál, hogy a legelsőként létrejövő partnerség éppen az aktív és egészséges időskorral foglalkozó kezdeményezés, mert szoros együttműködésre készteti a közegészségüggyel, a kutatással, valamint a digitális politikával és az iparpolitikával foglalkozó szakpolitikai területeket.”

Neelie Kroes, a Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke ekként nyilatkozott: „Az emberek hosszabb ideig élnek, és ahhoz, hogy ezt minél aktívabban és függetlenebbül tehessék, innovatív megoldásokra van szükség, mint például esésérzékelő és –megakadályozó eszközök, könnyen használható társasági interakciós szolgáltatások a magányosság ellen és intelligens otthoni IKT-alkalmazások. Szükségünk van az érintettektől származó visszajelzésekre annak érdekében, hogy a jövőbeni innovációs partnerség keretében ezek az ötletek ténylegesen megvalósuljanak az idős európai polgárok számára.”

A konzultáció alkalmából a Bizottság felkéri az érdekelteket, köztük az időseket és betegeket, kórházakat és egészségügyi szolgáltatókat, egészségügyi és ápolási-gondozási szakembereket, biztosítókat, információs és kommunikációs technológiával (IKT) foglalkozó és egészségügyi vállalatokat, közhatóságokat és magánszemélyeket, hogy segítsenek az innováció előtt álló jelenlegi akadályok, illetve az aktív és egészséges időskör területén jelentkező lehetőségek azonosításában. A résztvevők folyamatban levő és a jövőben megvalósítható európai szintű és együttműködésen alapuló kezdeményezéseiket is megoszthatják egymással. Ezeknek arra kell összpontosítaniuk, hogy az innovatív megoldások ígéretes és kézzelfogható eredményekkel járjanak az idősek számára.

Az aktív és egészséges időskorral kapcsolatos kísérleti európai innovációs partnerség legfőbb célkitűzése az átlagosan egészségben töltött élettartam két évvel történő meghosszabbítása az EU-ban 2020-ig. A program az idősek életminőségének javítására és hatékonyabb ápolási megoldásokra törekszik. Középpontjában az innováció jelenleginél nagyobb szabású alkalmazása áll az olyan területeken, mint pl. az egészségügyi tájékoztatás, megelőzés, korai diagnosztika és kezelés, integrált és együttműködésen alapuló egészségügyi és szociális ellátó rendszerek, valamint idősek számára önálló életvitelt lehetővé tevő és segítő technológiák.

A Bizottság elemezni fogja a konzultációra adott válaszokat és ezáltal jobb rálátást nyer az öregedést jelenleg befolyásoló területeken jelen lévő innovációs potenciálra és kapacitásra. A válaszok segíteni fogják a Bizottságot az EIP-vel kapcsolatos következő lépések megtervezésében.

Az online konzultáció az aktív és egészséges időskorral kapcsolatos kísérleti európai innovációs partnerségről szóló, a mai napon Brüsszelben rendezett konferenciával egy időben zajlik. Az érintettek képviseletében több mint 150 résztvevő vitatja meg a partnerséggel kapcsolatos elképzeléseit annak érdekében, hogy azok konkrét cselekvéssé váljanak.

Előzmények

Az aktív és egészséges időskorral kapcsolatos kísérleti európai innovációs partnerség az Európa 2020 kiemelt kezdeményezéseinek részét képező „Innovatív Unió” stratégia része, amelynek célja, hogy ötletekből munkahelyeket, környezetkímélő gazdasági növekedést és társadalmi haladást valósítson meg (IP/10/1288). Az Innovatív Unió három céllal rendelkezik: Európát a világ tudományos élvonalába emelni; forradalmasítani a köz- és magánszféra együttműködési módjait, különösen az innovációs partnerségek létrehozásával; valamint az ötletek gyors piacra jutását akadályozó szűk keresztmetszetek megszüntetése, mint például a szabadalmaztatás magas költségei, a piac széttagoltsága, a szabványosítás lassúsága és a szakemberek hiánya.

Ez összhangban áll az európai digitális menetrend azon célkitűzésével, mely szerint az IKT-kben rejlő potenciált a jólét fokozása és az emberek életminőségének javítása érdekében ki kell aknázni (lásd IP/10/581, MEMO/10/199 és MEMO/10/200). A digitális menetrend céljai között szerepel az is, hogy az IKT nagyobb függetlenséget tegyen lehetővé a gyenge egészségi állapotú és krónikus megbetegedésben szenvedők, illetve a fogyatékkal élő személyek számára. További célja, hogy 2015-ben a jelenleginél kétszer több idős ember folytathasson önálló életvitelt.

Ehhez hasonlóan az „egészség védelme az öregedő Európában” az EU „Együtt az egészségért” elnevezésű egészségi stratégiájában foglalt három fő célkitűzés egyike.

A konzultációról szóló tájékoztató az alábbi internetcímen érhető el:

http://ec.europa.eu/information_society/activities/einclusion/deployment/ahaip/consultation/

További információk:

A „Jólétben töltött időskor az információs társadalomban” elnevezésű kezdeményezéshez kapcsolódó bizottsági fellépések:

„Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) az egészségügy szolgálatában” kezdeményezéshez kapcsolódó bizottsági fellépések:

Az Európai Unió közegészségügyi portálja (Egészség-EU):

Egészségügy és társadalom – öregedés

Európai digitális menetrend

Innovatív Unió

ÚJDONSÁGOK A MAGASVÉRNYOMÁS KEZELÉSÉBEN

A Magyar Hypertonia Társaság a hagyományokhoz híven idén 2010. december 1-4. között tartja XVIII. Kongresszusát és IX. Nemzetközi Továbbképző Kurzusát. A Társaság idei programjában olyan időszerű és kiemelten fontos témákkal találkozhatnak az érdeklődők, mint szűrési programok, a stroke, a magas vérnyomás és a stressz összefüggései, valamint a kockázatbecslés a betegellátásban.

A magasvérnyomás-betegség továbbra is a leggyakoribb egészségügyi probléma hazánkban, – megközelítőleg 3 millió hipertóniás él Magyarországon – annak ellenére, hogy a betegség megfelelő terápia mellett kordában tartható lenne. Habár az elmúlt négy évben a vérnyomás kívánt értékének (ún. célérték) elérése arányaiban nemzetközi mércével is megfelelő szintre emelkedett, a Társaság továbbra is kiemelkedő figyelmet fordít a prevencióra és a betegséggel járó súlyos szövődmények kialakulásának megakadályozására.

A mostani eseményen így népegészségügyi programok, a telemedicina, a nők magasvérnyomás-betegsége, valamint a COPD és a magas vérnyomás összefüggései állnak a fókuszban.

A szövődmények közül a legrettegettebb következmény a stroke (szélütés) kialakulása. A nem megfelelően beállított és kezelt magas vérnyomás a legfőbb kockázati tényező, mintegy 3-4-szeresére emeli a stroke kockázatát. A dolog fordítva is igaz: az egyénre szabottan meghatározott vérnyomás-célérték elérésével jelentősen csökkenthető a stroke kialakulásának veszélye is.

A célérték elérése és megtartása kapcsán azonban a megfelelő kezelés mellett, az orvos-beteg együttműködés (compliance) is egyre nagyobb hangsúlyt kap az ellátásban. A betegegyüttműködés mértéke az adott páciens orvosán, valamint az érintett terápiát betartó, „fegyelmezett” és elkötelezett, szabálykövető magatartásán egyaránt múlik. Ez azt jelenti, hogy mennyire pontosan és vajon mindig beveszi-e a beteg a gyógyszerét az orvos utasítása szerint, mennyire tartja be az életvitelre vonatkozó tanácsokat, (diéta, mozgás, stb.) elmegy-e a kontrollvizsgálatokra stb.

A vérnyomás célérték eléréséhez és a megfelelő beteg-compliance kialakításához nélkülözhetetlen a beteg közvetlen bevonása a terápia menetébe. A beteg csak a szükséges ismeretek, hozzáállás és jártasság birtokában tudja követni és elfogadni a számára előírt kezelést. A sikeres vérnyomáscsökkentő kezelés szempontjából tehát kulcsfontosságú a hatékony beteg-orvos kommunikáció.

Ennek jegyében indította a Magyar Hypertonia Társaság idén a „Tudatos Törődés” elnevezésű Programot, amelyben a szervezők a magasvérnyomás-betegség megfelelő kezelésén keresztül a stroke megelőzésének gyakorlati megvalósítására helyezték a hangsúlyt.

A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében a klasszikus és új rizikótényezők feltárása bizonyos betegcsoportokban nem elegendő a valódi rizikó megállapítására. A magas vérnyomásban szenvedő beteg valódi kockázatának felmérésében egyre nagyobb jelentősége van a tünetmentes érelváltozások kimutatásának.

A már kialakult, de még tünetmentes perifériás verőérbetegség megállapítható a boka/kar index (ABI) mérésével. A csökkent ABI érték a fokozott szív- és érrendszeri halálozás egyértelmű kockázati tényezőjének bizonyult, a korábban ismert kardiovaszkuláris betegséggel még nem rendelkező egyénekben. Az ÉRV Program és ÉRV Regiszter eredményei alapján a módszer alkalmas a veszélyeztetett betegek széleskörű szűrésére. A módszer egyszerűségét és jelentőségét igazolja, hogy az ÉRV Regiszter programba folyamatosan jelentkeznek a háziorvosok így már mintegy 40 ezer beteg adatai szerepelnek a regiszterben, és 200 ÉRV Regiszter pont van Magyarországon.

2011-ben is folytatódik Magyarország legnagyobb egészségvédelmi szűrőprogramja, a SZŰRŐKAMION, ami több szakmai szervezet – köztük a Magyar Hypertonia Társaság – összefogásával Európai Uniós irányelvek alapján működik. Az Európa Nemzeti Egészségvédelmi Program a Szív- és Érrendszeri Betegségek, Megelőzésének és Gyógyításának Nemzeti Programjával konszenzusos együttműködésben valósítja meg a programsorozatot.

A program éves szinten, 125 helyszínen végez átfogó vizsgálatokat, prevenciót és életmód tanácsadást, érintve ezzel fiatalokat, családosokat, nyugdíjasokat és mindenkit, aki fontosnak tartja az egészségét. A programban kiemelt helyet foglalnak el a kardiológiai, hipertonológiai valamint szív- és érrendszeri kockázatokra irányuló vizsgálatok. A Szűrőkamionon 2010 novemberéig mintegy 392 ezer vizsgálatot végeztek el, és több mint 32 ezer személy vett részt életmód tanácsadáson.

Az utóbbi években számos tudományos bizonyíték született arra vonatkozóan, hogy a magas vérnyomás egyik legfontosabb kockázati tényezője a túlzott sóbevitel. A sófogyasztás mértéke és a vérnyomás között bizonyítottan pozitív összefüggés van mindkét nemnél, minden életkorban. Elemzések alátámasztották a sófogyasztás és a vérnyomás közötti dózis-függő kapcsolatot, azaz minél nagyobb a sóbevitel, annál jobban emelkedik a vérnyomás.

A magyar lakosság sóbevitele jelentősen meghaladja az ajánlott napi 5 grammot, a férfiak átlagosan 18 gramm, a nők mintegy 14 gramm sót fogyasztanak naponta, ami 3-3,5-szerese az ajánlottnak. Gyermekeink az ajánlott 3 gramm helyett 9 gramm sót fogyasztanak a közétkeztetésben. Mindeközben napi 5 grammal kevesebb sóbevitel 23 százalékkal csökkenti az agyvérzés és 17 százalékkal a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

A Társaság aktív részvételével zajló STOP SÓ Nemzeti Sócsökkentő Program sikere elképzelhetetlen az egyes szektorok összefogása és együttgondolkodása nélkül. A STOP SÓ Program során ezért sor kerül nemzeti szintű helyzetértékelésre, a lakosság sóbevitele szempontjából meghatározó élelmiszercsoportok kiválasztására, többszintű lakossági felvilágosító kampányra, valamint együttműködésre az élelmiszeriparral, mivel az ő szerepük kulcsfontosságú, hiszen sóbevitelünk jelentős része a feldolgozott élelmiszerekből (pl. levesporok, ételízesítők, húskészítmények, sajtok, kenyér) származik.

A kockázatcsökkentés és a hypertoniabetegség helyes kezelése is a célvérnyomás érték elérésén alapszik. A terápiás hatás és a célérték elérés mérésének legjobb lehetősége az otthoni vérnyomásmérés, amit az „Éljen 140/90 alatt” Programban az önvérnyomásmérés módszerének terjesztésével, jelentőségének megértetésével, valamint a betegek számára biztosított vérnyomásnaplóval is támogattak.

A Program következő részében szervezett mobiltelefon-SMS rendszeren alapuló információküldés a beteg felé, és a mért vérnyomásérték küldése a rendszer-központ felé jelentett előrelépést. Ekkor alapozódott meg az a gondolatkör, hogy a betegbiztonság és az együttműködés növelése érdekében mindenfajta „zöld-szám” elérés lehetősége – azaz azonnali válasz a felmerülő kérdésekre és problémákra – jelentősen növelheti a betegbiztonságot, a terápiás hatékonyságot, s mindezek következtében a célérték elérés lehetőségét is.

A kifejlesztett távfelügyeleti rendszerek (EKG, vérnyomás) elsősorban a veszélyhelyzetekben jelentenek hathatós segítséget, azonban a nem papír alapon történő otthoni vérnyomás-monitorozás, az ezen alapuló (vérnyomás) beállítás, illetve a sürgős állapotok észlelése, jelzése új lehetőséget jelent a betegek ellátásában is. Különösen igaz ez akkor, ha a rendszer lehetőséget teremt a betegnek eljuttatható információkra és kérdés-felelet formájában történő probléma feldolgozásra is. E rendszerek lehetőségeit a különböző korosztályok más-más módon használhatják ki, de mind a betegellátás biztonságát és eredményességét fogja növelni.

A MHT kongresszusán minden évben hagyományosan tárgyalnak egy „társbetegeséget” is, ami idén a COPD, a krónikus obstruktív tüdőbetegség. A hypertonia kezelése COPD-ben szenvedő betegekben jelentős, és gyakori problémát jelent az orvosok számára, hiszen mindkét kórállapot előfordulása magas, és az életkor növekedésével egyre gyakrabban alakul ki azonos betegben.

A COPD megelőzhető és kezelhető betegség, több nem csak a tüdőt érintő következménnyel, amelyek a tüdőbetegség súlyosságát és kimenetelét befolyásolják. A legsúlyosabb, a kórlefolyást gyorsító társbántalmak, a kardiovaszkuláris kórképek és a tüdőrák.

Külön nehézséget jelent, hogy a krónikus gyulladás okozta tartós oxigénhiány fokozza a szimpatikus idegrendszer tónusát (azaz emeli a vérnyomást), illetve hogy a COPD-s betegek kezelésére alkalmazott szerek önmagukban is vérnyomásemelő hatásúak. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az antihypertensiv gyógyszerek egy csoportja mérsékelten rontja a tüdőfunkciót, illetve más magasvérnyomás szereknek pedig száraz köhögés is lehet a mellékhatásuk, ami szintén nem elhanyagolható tényező.

Kiemelten foglalkoznak a rendezvényen a magyar hipertóniás betegek gyógyszeres kezelésének gyakorlatával is. A tapasztalatok alapján megállapították, hogy az elmúlt négy év alatt a hypertonia gyógyszeres kezelésének gyakorlatában a monoterápia (egyetlen hatóanyaggal történő kezelés) háttérbe szorult, és egyre kiterjedtebben alkalmazták a kombinált kezelést. (Ezzel is magyarázható, hogy a célérték elérésének arányszáma immár nemzetközi mércével is megfelelő szintre (43%) emelkedett.)

A szakemberek azt is sikernek tartják, hogy 2009-ben már a helyesen választott fix kombinációval önmagában sikerült a célértéket elérni a betegek 26–27%-ában. A gyógyszercsaládok közül a RAAS-gátlók (ACE-gátló, ARB) dominanciája érvényesült.

A renin-angiotenzin-rendszer (RAAS) központi szerepet játszik a vérnyomás rövid és hosszútávú szabályozásában, a koncentrált terápia és a jelentősen kevesebb mellékhatás révén a vérnyomás szabályozásának tudományos szempontból érdekes és a gyakorlat számára vonzó módja.

Az angiotenzin receptor blokkolókat (ARB) egyre elterjedtebben használják a vérnyomás csökkentésére. Különösen fontos tulajdonságuk az, hogy más vérnyomáscsökkentőkhöz képest kifejezetten nagy a terápiás ablakuk, ami azt jelenti, hogy széles dózistartományban is alig tapasztalható mellékhatás.

***

A Magyar Hypertonia Társaságról

A Magyar Hypertonia Társaság (MHT) olyan orvosokat tömörítő szakmai társulás, akik a magyar lakosság mintegy negyedét érintő népbetegséggel, a magasvérnyomás-betegséggel és annak valamely határterületén működő, illetve azokhoz kapcsolódó tudományágakkal foglalkoznak. A szervezet 1993-ban alakult.

A társaság feladata a magas vérnyomás (orvosi szaknyelven hipertónia/hypertonia) területén végzett szakmai és tudományos munka koordinációja és ösztönzése mellett az európai, valamint a világ többi részére kiterjedő nemzetközi kapcsolatok fejlesztése is.

Forrás:  VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda