Health Communication Hungary

Ha édességet kapunk ajándékba, inkább ajándékozzuk tovább....

2010-12-27T10:53:00.001+01:00

ünnepek, megelőzés, karácsony

Az ünnepek ideje egyben gyakran a túlzások ideje is. Fontos, hogy betartsunk néhány alapszabályt ahhoz, hogy maradéktalanul jól érezzük magunkat az ünnepek alatt, nehogy az óvatlanság vagy a túlzott jókedv rosszul süljön el, és a sürgősségi osztályon kössünk ki. Íme néhány megszívlelendő jó tanács.

Evés
Válogassunk az ételek között, mert így könnyebben el tudjuk kerülni a pluszkilók okozta későbbi lelkifurdalást. Ne vesztegessük a kalóriákat holmi sült krumplira, ilyenkor úgyis egymást érik a vendégeskedések, családi, munkahelyi összejövetelek. Ilyenkor se az evés legyen azonban a legfontosabb.

Ha édességet kapunk ajándékba, aminek tudjuk, hogy nem vagyunk képesek ellenállni, inkább ajándékozzuk tovább. A munkahelyünkre is sütemény helyett jobb, ha valami egészséges harapnivalót viszünk be. A jó közérzet kulcsa a mértékletesség.

Ivás
Minél kevesebb alkoholt fogyasszunk, ugyanis egyéb káros hatásai mellett az alkohol sok kalóriát is tartalmaz. Ne feledjük, hogy az alkohol megváltoztatja a gyógyszerek hatását, ez különösen igaz a nyugtatókra, altatókra és antidepresszánsokra. Az italozás a gyomor-bélrendszert is megterhelheti.
Vigyázzunk továbbá a hivatali ünnepségen, ne vigyük túlzásba. Nem egy karriernek lett már vége munkahelyi ünnepség után.

Vezetés
Ha iszunk, ne üljünk a volán mögé, ez nem is kérdés. De nagyon fontos, hogy akkor se, ha álmosak, kimerültek vagyunk. Ha nem vagyunk képesek összpontosítani, gyakran kell pislognunk, ásítanunk, eltévesztjük a táblákat, vagy elhagyjuk a sávunkat, ideje megállni pihenni, vagy átadni a helyet a volánnál.

Forrás: informed

Először rögzítettek szülést MRT készülékkel

2010-12-10T10:11:00.000+01:00

Szülés, MRT, képalkotó diagnosztika

A berlini Charité orvosainak a világon először sikerült mágneses rezonancia tomográfiával felvételt készíteniük egy gyermek születéséről.

Az anya szülés közben egy különleges, nyitott MRT berendezésben feküdt, amely némi mozgásszabadságot biztosított neki, és a szülészorvosok meg a bábák is hozzá tudtak férni.

Mint az újszülöttet világra segítő Ernst Beinder professzor elmondta, "mintaszerű szülés volt. Pontosan láttuk mindazokat a részleteket, amelyekről eddig csak tapintás útján volt tudomásunk". Az orvosok azt remélik, hogy a filmre vett dokumentáció révén a jövőben korábban és pontosabban tudják majd felbecsülni egy-egy szülés kritikus fázisait.

A berendezésben nem éri káros sugárzás az anyát és a magzatot. A képet erős mágneses tér hozza létre. A lényeg az volt, hogy az erős mágneses tér ellenére működjön a magzat szívhangját ellenőrző kardiotokográf (CTG). Ennek érdekében az orvosok újfajta monitort fejlesztettek ki.

Az MRT egy nagyméretű nyitott szendvicsre emlékeztet. A szülés kezdeti szakaszában az anya még szabadon mozoghatott, és csak az utolsó fázisban kellett befeküdnie a készülékbe. A Charité kismamái között élénk érdeklődés volt a kísérleti szülés iránt, noha tisztában voltak azzal, hogy némi kényelmetlenség vár rájuk: például fülvédőt kell viselniük szülés közben. A születendő gyermek védelme érdekében a zajos berendezést kikapcsolták, amikor a hangtompító hatású magzatburok megrepedt, és az újszülött feje láthatóvá vált.

A Charité orvosai azt tervezik, hogy még további öt szülésről készítenek MRT felvételt. A szülés mechanizmusáról kizárólag tapintás útján szerzett ismeretekkel rendelkeznek a szülészek. Csak kritikus helyzetekben készültek röntgenfelvételek. A Charitén az orvosok most első ízben lehettek szemtanúi annak, hogyan illeszkedik be a magzat a szülőcsatornába.

"A képek lebilincselőek voltak, és ismét megerősítették azt a véleményünket, hogy a születés kész csoda. Ha a jövőben pontosan tudni fogjuk, hol következnek be kritikus fázisok, akkor valószínűleg időben meg tudjuk akadályozni a szülési folyamat leállását" - jelentette ki Beinder professzor. Az utóbbi fejlemény a szülések mintegy 15 százalékában következik be, és teszi szükségessé császármetszés alkalmazását.

Forrás: InforMed Hírek

MAGÁNYOS KARÁCSONY A WC-N ÜLVE?!

2010-12-07T16:27:00.000+01:00

Társaság, ajándékok, jó hangulat. Legtöbbünknek ezt jelentik az ünnepek, azonban nem mindenkinek. Ha valóban teljesülnének a karácsonyi kívánságok félmillió honfitársunk kívánná azt magának, hogy elfeledkezhessen a vizelettartási problémájáról Bár az elnevezés akár viccesen is hangozhat, a probléma korántsem az.

Az e betegségben szenvedők nem szívesen járnak táraságba, nem tudnak karácsonyi vásárokon nézelődni, felhőtlenül vásárolgatni és forralt bort vagy teát iszogatni a barátokkal, családtagokkal. Inkább bezárkóznak és a karácsonyt, a szilvesztert is magányosan töltik, mert szégyellik betegségüket, és mert mellékhelységhez vannak „kötve”.

A hiperaktív hólyag-szindróma, vagy más néven OAB szindróma egy tünet együttest leíró diagnózis. Jellemzője az erős, parancsoló jellegű vizelési inger, ami gyakran (de nem minden esetben) vizeletelfolyáshoz vezet. Jellemző tünete a gyakori nappali (azaz nyolcnál több) és éjszakai (egynél több) vizeletürítés is.

A nem kevés kellemetlenséggel járó „száraz” formájában nincsen vizeletelfolyás, vagy elcseppenés, de a beteget erős vizelési késztetések és sokszor nagyon gyakori, akár 20 percenkénti vizeletürítések gyötrik. Ráadásul a hiperaktív hólyag szindrómának van egy úgynevezett „nedves” formája is, amikor a panaszok között a vizeletinkontinencia is szerepel.

A szindróma kortól független előfordulási gyakorisága mindkét nemnél kb. 16 százalék, de az érintett betegek száma az életkorral párhuzamosan növekszik. A „nedves” forma megjelenése hölgyeknél háromszor gyakoribb, bár idősebb életkorban már nincs a nemek között különbség.

Felmerül a kérdés, hogy mit tehetünk, hogyan kerülhetjük el a problémákat?

Egyrészt vannak olyan ételek, italok, amelyeket NEM fogyaszthatnak az érintettek (pedig a karácsony együtt jár a „súlyos” ünnepi fogásokkal):

Alkohol – az alkohol úgy dehidratálja a szervezetet, hogy közben növeli a vizeletürítések számát. Az alkohol az agy azon részeit is befolyásolja, melyek a hólyagürítésre vonatkozó parancsot szállítják.

Koffein –a koffein vízhajtó hatású, gyakori vizelési ingert vált ki.
Savas ételek és italok – a citrusfélék, a kávé, tea és a paradicsom mind olyan ételek, melyek ingerlik a hólyagot.
Szénsavas üdítők – a szénsavas üdítőitalok szintén gyakori vizelési ingert váltanak ki.
Csípős ételek – pl.: chili, wasabi, salsa szósz.
Édesítő szerek – a cukor, a méz és a mesterséges édesítők is válthatnak ki gyakori vizelési ingert

Látható tehát, hogy bizony a problémával küzdőknek le kell mondaniuk a klasszikus ünnepi vacsora több „alkotóeleméről” is.

Fontos azt is tudni, hogy mit tegyünk ahhoz, hogy elkerüljön minket e gond. Érdekes módon a praktikus tanácsok mindegyike köthető valahogyan az ünnepi időszakhoz:

· Súlyfelesleg kerülése vagy leadása – az elhízás azért okozhat jelentős problémát, mert a hasüregben lévő szervek teljes súlyukkal nehezednek a gátra, viszont a féltenyérnyi gátizomzat nem változik a has súlyosbodásával egyenes arányban (márpedig a súlyfelesleg megalapozásának kitűnő kiindulópontja a karácsonyi idősszak)

· Sose üljünk hideg kőre – a hideg keringés zavart okoz a kismedencében, ami elősegíti a fertőzések és az azokhoz esetlegesen társuló inkontinencia kialakulását. (december és a hideg kő összefüggése nyilvánvaló)

· Dohányzás abbahagyása – ez egy kicsit közvetett következmény, ugyanis aki cigarettázik, az általában többet köhög, a köhögés pedig túlnyomást okoz a hasüregben, melyet a záróizom nem tud legyőzni. (ennek pedig az újévi fogadalom a tipikus terepe)

A betegségről végezetül le kell írni, hogy bár a kiváltó okokat sokszor nem sikerül pontosan felderíteni, az esetek nagy részében a probléma jól kezelhető, sőt sokszor gyógyítható.

A hiperaktív hólyag-szindróma kezelési lehetőségei:

Az életmód-változtatás legfontosabb eleme a folyadékfogyasztási szokások optimálissá tétele: kerülni kell az esti túlzott mértékű folyadékbevitelt, fontos a rendszeres testmozgás, a fogyás és a kávé-, valamint az alkoholfogyasztás csökkentése.
A viselkedésterápia során a páciens megtanulja a „kivárás” technikáját, vagyis a vizelési inger jelentkezésekor nem megy a mellékhelyiségre, csak az inger elmúlta után üríti ki hólyagját.
A gyógyszeres terápia, melynek következtében csökken a húgyhólyagban uralkodó nyomás, nő a hólyagkapacitás és tágulékonyság és csökken az akaratlan hólyag összehúzódások száma.
A sebészeti módszerek kezeléseként csak akkor javasoltak, ha a viselkedésterápia és a gyógyszeres kezelés eredménytelennek bizonyult

További információk: www.cseppmentes.hu

forrás V.M Kommunikációs és Tanácsadó Itoda

Innovatív Unió: a Bizottság konzultációt indít az aktív és egészséges időkorról

2010-12-04T15:37:00.000+01:00

Brüsszel, 2010. november 26.

Az Európai Bizottság szeretné megismerni az állami és nem állami szervezetek, vállalatok és az állampolgárok véleményét arról, hogy Európa különösen az aktív és egészséges időskorral kapcsolatos kísérleti európai innovációs partnerség (EIP) révén miként tudná serkenteni az innovációt az elöregedő népesség által támasztott kihívások teljesítése érdekében.

A partnerség a Máire Geoghegan-Quinn kutatásért, innovációért és tudományért felelős biztos, valamint Antonio Tajani alelnök és ipar- és vállalkozáspolitikai biztos által október 6-án bemutatott „Innovatív Unió” kiemelt kezdeményezés részét képezi.

2010 és 2030 között a 65 év feletti európai lakosok száma közel 40%-al nő, amely egyrészt hatalmas kihívást, másrészt nagy lehetőségeket jelent az európai társadalom és gazdaság számára. A Bizottság által javasolt, 2011-ben induló EIP kezdeményezés három célt tűzött ki: az idősebbek egészségének és életminőségének javítása, lehetővé téve számukra az aktív és független életvitelt; hozzájárulás az egészségügyi és szociális ellátórendszerek fenntarthatóságához és hatékonyságához; a versenyképesség és az üzleti lehetőségek előmozdítása.

Az online konzultáció 2011. január 28-ig tart.

John Dalli, az egészségügyi és fogyasztópolitikai európai biztos elmondta: „Európának fel kell készülnie a társadalom jövőbeni elöregedésére, és ennek kezelésében az innováció jelenti az egyik rendelkezésre álló eszközt. Nagy örömömre szolgál, hogy a legelsőként létrejövő partnerség éppen az aktív és egészséges időskorral foglalkozó kezdeményezés, mert szoros együttműködésre készteti a közegészségüggyel, a kutatással, valamint a digitális politikával és az iparpolitikával foglalkozó szakpolitikai területeket.”

Neelie Kroes, a Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke ekként nyilatkozott: „Az emberek hosszabb ideig élnek, és ahhoz, hogy ezt minél aktívabban és függetlenebbül tehessék, innovatív megoldásokra van szükség, mint például esésérzékelő és –megakadályozó eszközök, könnyen használható társasági interakciós szolgáltatások a magányosság ellen és intelligens otthoni IKT-alkalmazások. Szükségünk van az érintettektől származó visszajelzésekre annak érdekében, hogy a jövőbeni innovációs partnerség keretében ezek az ötletek ténylegesen megvalósuljanak az idős európai polgárok számára.”

A konzultáció alkalmából a Bizottság felkéri az érdekelteket, köztük az időseket és betegeket, kórházakat és egészségügyi szolgáltatókat, egészségügyi és ápolási-gondozási szakembereket, biztosítókat, információs és kommunikációs technológiával (IKT) foglalkozó és egészségügyi vállalatokat, közhatóságokat és magánszemélyeket, hogy segítsenek az innováció előtt álló jelenlegi akadályok, illetve az aktív és egészséges időskör területén jelentkező lehetőségek azonosításában. A résztvevők folyamatban levő és a jövőben megvalósítható európai szintű és együttműködésen alapuló kezdeményezéseiket is megoszthatják egymással. Ezeknek arra kell összpontosítaniuk, hogy az innovatív megoldások ígéretes és kézzelfogható eredményekkel járjanak az idősek számára.

Az aktív és egészséges időskorral kapcsolatos kísérleti európai innovációs partnerség legfőbb célkitűzése az átlagosan egészségben töltött élettartam két évvel történő meghosszabbítása az EU-ban 2020-ig. A program az idősek életminőségének javítására és hatékonyabb ápolási megoldásokra törekszik. Középpontjában az innováció jelenleginél nagyobb szabású alkalmazása áll az olyan területeken, mint pl. az egészségügyi tájékoztatás, megelőzés, korai diagnosztika és kezelés, integrált és együttműködésen alapuló egészségügyi és szociális ellátó rendszerek, valamint idősek számára önálló életvitelt lehetővé tevő és segítő technológiák.

A Bizottság elemezni fogja a konzultációra adott válaszokat és ezáltal jobb rálátást nyer az öregedést jelenleg befolyásoló területeken jelen lévő innovációs potenciálra és kapacitásra. A válaszok segíteni fogják a Bizottságot az EIP-vel kapcsolatos következő lépések megtervezésében.

Az online konzultáció az aktív és egészséges időskorral kapcsolatos kísérleti európai innovációs partnerségről szóló, a mai napon Brüsszelben rendezett konferenciával egy időben zajlik. Az érintettek képviseletében több mint 150 résztvevő vitatja meg a partnerséggel kapcsolatos elképzeléseit annak érdekében, hogy azok konkrét cselekvéssé váljanak.

Előzmények

Az aktív és egészséges időskorral kapcsolatos kísérleti európai innovációs partnerség az Európa 2020 kiemelt kezdeményezéseinek részét képező „Innovatív Unió” stratégia része, amelynek célja, hogy ötletekből munkahelyeket, környezetkímélő gazdasági növekedést és társadalmi haladást valósítson meg (IP/10/1288). Az Innovatív Unió három céllal rendelkezik: Európát a világ tudományos élvonalába emelni; forradalmasítani a köz- és magánszféra együttműködési módjait, különösen az innovációs partnerségek létrehozásával; valamint az ötletek gyors piacra jutását akadályozó szűk keresztmetszetek megszüntetése, mint például a szabadalmaztatás magas költségei, a piac széttagoltsága, a szabványosítás lassúsága és a szakemberek hiánya.

Ez összhangban áll az európai digitális menetrend azon célkitűzésével, mely szerint az IKT-kben rejlő potenciált a jólét fokozása és az emberek életminőségének javítása érdekében ki kell aknázni (lásd IP/10/581, MEMO/10/199 és MEMO/10/200). A digitális menetrend céljai között szerepel az is, hogy az IKT nagyobb függetlenséget tegyen lehetővé a gyenge egészségi állapotú és krónikus megbetegedésben szenvedők, illetve a fogyatékkal élő személyek számára. További célja, hogy 2015-ben a jelenleginél kétszer több idős ember folytathasson önálló életvitelt.

Ehhez hasonlóan az „egészség védelme az öregedő Európában” az EU „Együtt az egészségért” elnevezésű egészségi stratégiájában foglalt három fő célkitűzés egyike.

A konzultációról szóló tájékoztató az alábbi internetcímen érhető el:

http://ec.europa.eu/information_society/activities/einclusion/deployment/ahaip/consultation/

További információk:

A „Jólétben töltött időskor az információs társadalomban” elnevezésű kezdeményezéshez kapcsolódó bizottsági fellépések:

„Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) az egészségügy szolgálatában” kezdeményezéshez kapcsolódó bizottsági fellépések:

Az Európai Unió közegészségügyi portálja (Egészség-EU):

Egészségügy és társadalom – öregedés

Európai digitális menetrend

Innovatív Unió

ÚJDONSÁGOK A MAGASVÉRNYOMÁS KEZELÉSÉBEN

2010-12-04T15:30:00.000+01:00

A Magyar Hypertonia Társaság a hagyományokhoz híven idén 2010. december 1-4. között tartja XVIII. Kongresszusát és IX. Nemzetközi Továbbképző Kurzusát. A Társaság idei programjában olyan időszerű és kiemelten fontos témákkal találkozhatnak az érdeklődők, mint szűrési programok, a stroke, a magas vérnyomás és a stressz összefüggései, valamint a kockázatbecslés a betegellátásban.

A magasvérnyomás-betegség továbbra is a leggyakoribb egészségügyi probléma hazánkban, – megközelítőleg 3 millió hipertóniás él Magyarországon – annak ellenére, hogy a betegség megfelelő terápia mellett kordában tartható lenne. Habár az elmúlt négy évben a vérnyomás kívánt értékének (ún. célérték) elérése arányaiban nemzetközi mércével is megfelelő szintre emelkedett, a Társaság továbbra is kiemelkedő figyelmet fordít a prevencióra és a betegséggel járó súlyos szövődmények kialakulásának megakadályozására.

A mostani eseményen így népegészségügyi programok, a telemedicina, a nők magasvérnyomás-betegsége, valamint a COPD és a magas vérnyomás összefüggései állnak a fókuszban.

A szövődmények közül a legrettegettebb következmény a stroke (szélütés) kialakulása. A nem megfelelően beállított és kezelt magas vérnyomás a legfőbb kockázati tényező, mintegy 3-4-szeresére emeli a stroke kockázatát. A dolog fordítva is igaz: az egyénre szabottan meghatározott vérnyomás-célérték elérésével jelentősen csökkenthető a stroke kialakulásának veszélye is.

A célérték elérése és megtartása kapcsán azonban a megfelelő kezelés mellett, az orvos-beteg együttműködés (compliance) is egyre nagyobb hangsúlyt kap az ellátásban. A betegegyüttműködés mértéke az adott páciens orvosán, valamint az érintett terápiát betartó, „fegyelmezett” és elkötelezett, szabálykövető magatartásán egyaránt múlik. Ez azt jelenti, hogy mennyire pontosan és vajon mindig beveszi-e a beteg a gyógyszerét az orvos utasítása szerint, mennyire tartja be az életvitelre vonatkozó tanácsokat, (diéta, mozgás, stb.) elmegy-e a kontrollvizsgálatokra stb.

A vérnyomás célérték eléréséhez és a megfelelő beteg-compliance kialakításához nélkülözhetetlen a beteg közvetlen bevonása a terápia menetébe. A beteg csak a szükséges ismeretek, hozzáállás és jártasság birtokában tudja követni és elfogadni a számára előírt kezelést. A sikeres vérnyomáscsökkentő kezelés szempontjából tehát kulcsfontosságú a hatékony beteg-orvos kommunikáció.

Ennek jegyében indította a Magyar Hypertonia Társaság idén a „Tudatos Törődés” elnevezésű Programot, amelyben a szervezők a magasvérnyomás-betegség megfelelő kezelésén keresztül a stroke megelőzésének gyakorlati megvalósítására helyezték a hangsúlyt.

A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében a klasszikus és új rizikótényezők feltárása bizonyos betegcsoportokban nem elegendő a valódi rizikó megállapítására. A magas vérnyomásban szenvedő beteg valódi kockázatának felmérésében egyre nagyobb jelentősége van a tünetmentes érelváltozások kimutatásának.

A már kialakult, de még tünetmentes perifériás verőérbetegség megállapítható a boka/kar index (ABI) mérésével. A csökkent ABI érték a fokozott szív- és érrendszeri halálozás egyértelmű kockázati tényezőjének bizonyult, a korábban ismert kardiovaszkuláris betegséggel még nem rendelkező egyénekben. Az ÉRV Program és ÉRV Regiszter eredményei alapján a módszer alkalmas a veszélyeztetett betegek széleskörű szűrésére. A módszer egyszerűségét és jelentőségét igazolja, hogy az ÉRV Regiszter programba folyamatosan jelentkeznek a háziorvosok így már mintegy 40 ezer beteg adatai szerepelnek a regiszterben, és 200 ÉRV Regiszter pont van Magyarországon.

2011-ben is folytatódik Magyarország legnagyobb egészségvédelmi szűrőprogramja, a SZŰRŐKAMION, ami több szakmai szervezet – köztük a Magyar Hypertonia Társaság – összefogásával Európai Uniós irányelvek alapján működik. Az Európa Nemzeti Egészségvédelmi Program a Szív- és Érrendszeri Betegségek, Megelőzésének és Gyógyításának Nemzeti Programjával konszenzusos együttműködésben valósítja meg a programsorozatot.

A program éves szinten, 125 helyszínen végez átfogó vizsgálatokat, prevenciót és életmód tanácsadást, érintve ezzel fiatalokat, családosokat, nyugdíjasokat és mindenkit, aki fontosnak tartja az egészségét. A programban kiemelt helyet foglalnak el a kardiológiai, hipertonológiai valamint szív- és érrendszeri kockázatokra irányuló vizsgálatok. A Szűrőkamionon 2010 novemberéig mintegy 392 ezer vizsgálatot végeztek el, és több mint 32 ezer személy vett részt életmód tanácsadáson.

Az utóbbi években számos tudományos bizonyíték született arra vonatkozóan, hogy a magas vérnyomás egyik legfontosabb kockázati tényezője a túlzott sóbevitel. A sófogyasztás mértéke és a vérnyomás között bizonyítottan pozitív összefüggés van mindkét nemnél, minden életkorban. Elemzések alátámasztották a sófogyasztás és a vérnyomás közötti dózis-függő kapcsolatot, azaz minél nagyobb a sóbevitel, annál jobban emelkedik a vérnyomás.

A magyar lakosság sóbevitele jelentősen meghaladja az ajánlott napi 5 grammot, a férfiak átlagosan 18 gramm, a nők mintegy 14 gramm sót fogyasztanak naponta, ami 3-3,5-szerese az ajánlottnak. Gyermekeink az ajánlott 3 gramm helyett 9 gramm sót fogyasztanak a közétkeztetésben. Mindeközben napi 5 grammal kevesebb sóbevitel 23 százalékkal csökkenti az agyvérzés és 17 százalékkal a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

A Társaság aktív részvételével zajló STOP SÓ Nemzeti Sócsökkentő Program sikere elképzelhetetlen az egyes szektorok összefogása és együttgondolkodása nélkül. A STOP SÓ Program során ezért sor kerül nemzeti szintű helyzetértékelésre, a lakosság sóbevitele szempontjából meghatározó élelmiszercsoportok kiválasztására, többszintű lakossági felvilágosító kampányra, valamint együttműködésre az élelmiszeriparral, mivel az ő szerepük kulcsfontosságú, hiszen sóbevitelünk jelentős része a feldolgozott élelmiszerekből (pl. levesporok, ételízesítők, húskészítmények, sajtok, kenyér) származik.

A kockázatcsökkentés és a hypertoniabetegség helyes kezelése is a célvérnyomás érték elérésén alapszik. A terápiás hatás és a célérték elérés mérésének legjobb lehetősége az otthoni vérnyomásmérés, amit az „Éljen 140/90 alatt” Programban az önvérnyomásmérés módszerének terjesztésével, jelentőségének megértetésével, valamint a betegek számára biztosított vérnyomásnaplóval is támogattak.

A Program következő részében szervezett mobiltelefon-SMS rendszeren alapuló információküldés a beteg felé, és a mért vérnyomásérték küldése a rendszer-központ felé jelentett előrelépést. Ekkor alapozódott meg az a gondolatkör, hogy a betegbiztonság és az együttműködés növelése érdekében mindenfajta „zöld-szám” elérés lehetősége – azaz azonnali válasz a felmerülő kérdésekre és problémákra – jelentősen növelheti a betegbiztonságot, a terápiás hatékonyságot, s mindezek következtében a célérték elérés lehetőségét is.

A kifejlesztett távfelügyeleti rendszerek (EKG, vérnyomás) elsősorban a veszélyhelyzetekben jelentenek hathatós segítséget, azonban a nem papír alapon történő otthoni vérnyomás-monitorozás, az ezen alapuló (vérnyomás) beállítás, illetve a sürgős állapotok észlelése, jelzése új lehetőséget jelent a betegek ellátásában is. Különösen igaz ez akkor, ha a rendszer lehetőséget teremt a betegnek eljuttatható információkra és kérdés-felelet formájában történő probléma feldolgozásra is. E rendszerek lehetőségeit a különböző korosztályok más-más módon használhatják ki, de mind a betegellátás biztonságát és eredményességét fogja növelni.

A MHT kongresszusán minden évben hagyományosan tárgyalnak egy „társbetegeséget” is, ami idén a COPD, a krónikus obstruktív tüdőbetegség. A hypertonia kezelése COPD-ben szenvedő betegekben jelentős, és gyakori problémát jelent az orvosok számára, hiszen mindkét kórállapot előfordulása magas, és az életkor növekedésével egyre gyakrabban alakul ki azonos betegben.

A COPD megelőzhető és kezelhető betegség, több nem csak a tüdőt érintő következménnyel, amelyek a tüdőbetegség súlyosságát és kimenetelét befolyásolják. A legsúlyosabb, a kórlefolyást gyorsító társbántalmak, a kardiovaszkuláris kórképek és a tüdőrák.

Külön nehézséget jelent, hogy a krónikus gyulladás okozta tartós oxigénhiány fokozza a szimpatikus idegrendszer tónusát (azaz emeli a vérnyomást), illetve hogy a COPD-s betegek kezelésére alkalmazott szerek önmagukban is vérnyomásemelő hatásúak. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az antihypertensiv gyógyszerek egy csoportja mérsékelten rontja a tüdőfunkciót, illetve más magasvérnyomás szereknek pedig száraz köhögés is lehet a mellékhatásuk, ami szintén nem elhanyagolható tényező.

Kiemelten foglalkoznak a rendezvényen a magyar hipertóniás betegek gyógyszeres kezelésének gyakorlatával is. A tapasztalatok alapján megállapították, hogy az elmúlt négy év alatt a hypertonia gyógyszeres kezelésének gyakorlatában a monoterápia (egyetlen hatóanyaggal történő kezelés) háttérbe szorult, és egyre kiterjedtebben alkalmazták a kombinált kezelést. (Ezzel is magyarázható, hogy a célérték elérésének arányszáma immár nemzetközi mércével is megfelelő szintre (43%) emelkedett.)

A szakemberek azt is sikernek tartják, hogy 2009-ben már a helyesen választott fix kombinációval önmagában sikerült a célértéket elérni a betegek 26–27%-ában. A gyógyszercsaládok közül a RAAS-gátlók (ACE-gátló, ARB) dominanciája érvényesült.

A renin-angiotenzin-rendszer (RAAS) központi szerepet játszik a vérnyomás rövid és hosszútávú szabályozásában, a koncentrált terápia és a jelentősen kevesebb mellékhatás révén a vérnyomás szabályozásának tudományos szempontból érdekes és a gyakorlat számára vonzó módja.

Az angiotenzin receptor blokkolókat (ARB) egyre elterjedtebben használják a vérnyomás csökkentésére. Különösen fontos tulajdonságuk az, hogy más vérnyomáscsökkentőkhöz képest kifejezetten nagy a terápiás ablakuk, ami azt jelenti, hogy széles dózistartományban is alig tapasztalható mellékhatás.

***

A Magyar Hypertonia Társaságról

A Magyar Hypertonia Társaság (MHT) olyan orvosokat tömörítő szakmai társulás, akik a magyar lakosság mintegy negyedét érintő népbetegséggel, a magasvérnyomás-betegséggel és annak valamely határterületén működő, illetve azokhoz kapcsolódó tudományágakkal foglalkoznak. A szervezet 1993-ban alakult.

A társaság feladata a magas vérnyomás (orvosi szaknyelven hipertónia/hypertonia) területén végzett szakmai és tudományos munka koordinációja és ösztönzése mellett az európai, valamint a világ többi részére kiterjedő nemzetközi kapcsolatok fejlesztése is.

Forrás: VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda

POMÁZI EGÉSZSÉG BÖRZE 2010. november 27.

2010-11-27T14:13:00.000+01:00

A hagyományos Pomázi Egészségbörzét első ízben a város legújabb büszkesége, a Csikóvár üzletközpont első emeletén, magas technikai színvonalon felszerelt magán szakorvosi rendelője, a Pomázi Egészségközpont, a PEK Rendelő rendezte meg.

Már reggel 9-kor szép számmal jelentek meg a pomáziak az ingyenes szűrővizsgálatokra, mert nem éreznek ugyan fizikai fájdalmat, de szeretnének megbizonyosodni arról, hogy valóban egészségesek és ezt a napot arra szánták, hogy tetőtől talpig kivizsgáltassák magukat és idejében felismerjék, hogy a szervezetükben, testükben valami nem jól működik.

A nagysikerű rendezvényt Halászné Gambár Mária a Pomázi Önkormányzat Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke nyitotta meg. Az elnök asszony nemcsak teljes támogatásáról biztosította a jelenlévőket, de kiemelte, hogy ez a szép új létesítmény, már a nevében is „pomázi” így a város lakói joggal érezhetik majd a sajátjuknak.

A Pomázi Egészségközpont – fontos, népegészségügyi rizikófelmérést végez. A PEK külön figyelmet fordít a népbetegségnek számító szív- és érrendszeri betegségek vizsgálatára, reumatológiai (csontritkulásos), nőgyógyászati, tüdő- és légzőszervi, szemészeti, urológiai, gasztroenterológiai szűrésére, bőrgyógyászati rákszűrésre.

A program részeként, a szűrésekkel párhuzamosan megindult a lakosság egészségnevelése és az egészségtudatosabb magatartás kialakítása, mert a Pomázi Egészségközpont szeretne tanácsaival is segíteni abban, hogy lehet másképpen, jobban odafigyelve, egészségesebben élni.

A Pomázi Egészségközpont szolgáltatása 2011. januártól már fogászati rendeléssel is bővül. A Pomázi Egészségbörzén bemutatkozott az új fogorvos is. A fog öngyógyulásra nem képes. Ahol a szerkezete megbomlik, ott már csak művileg lehet pótolni. Hazánkban az elmúlt 15 évben jelentősen emelkedett a különböző szájüregi ráktípusok előfordulása, ezért nagyon fontos, hogy mindenki rendszeresen keresse fel a fogorvosát –akkor is, amikor még nem is fáj.

Az ingyenes szűrővizsgálatokat a nap folyamán mintegy háromszázan vették igénybe. Egy 48 éves pomázi hölgy elmondta, hogy ő koleszterinszintjét jött megméretni, továbbá a talpvizsgálatot és a nyaki verőeres - UH vizsgálatot fogja igénybe venni. Egy 5o éves nőbeteg elmondta, hogy jelenleg Pilates tornára jár a PEK Rendelőbe, de nagyon várja már a januárban induló csoportos és egyéni gyógytorna lehetőséget is.

Egy 62 éves férfi beteg – akit nemrég nyaki gerincsérvvel műtöttek, elmondta, hogy igyekszik egészségtudatosan élni, rendszeresen részt vesz szűrővizsgálatokon, külön gondot fordít az „férfiegészség” védelmére, üdvözli, hogy a PEK Rendelőben erre is van lehetősége az urológiai szakrendelésen.

A nőgyógyászati szűrésre várakozva három, 50 év körüli hölggyel beszélgettünk. Örvendetes, hogy ezek a hölgyek mennyire egészségtudatosan élnek, rendszeresen, évente járnak nőgyógyászati rákszűrésre, de még nem találkoztak ilyen modern (hüvelyi) ultrahang berendezéssel, amelynek segítségével vizsgálat során, egy monitoron, a saját testükről láthattak „élő adást”.

Miután már ők is a változó korba, a menopauzába léptek, a jövőben a csontsűrűségüket is rendszeresen fogják méretni. Örömmel csatlakoznak majd a rövidesen megalakuló Pomázi Egészség Klubhoz, amelyet a PEK Rendelő szervez és szponzorál.

POMÁZI EGÉSZSÉG BÖRZE

2010-11-22T12:24:00.001+01:00

Meghívjuk és várjuk Önt is, a Pomázi Egészségközpontban

2010. NOVEMBER 27-én, szombaton
reggel 9-től délután 3 óráig

(a PEK Rendelőben) a Csikóvár Üzletközpont első emeletén

INGYENES SZŰRŐVIZSGÁLATOKKAL

minden korosztály számára

A tüdőrák legyőzhető

2010-11-22T12:12:00.000+01:00

Évente 8 ezren halnak bele az egyik legszörnyűbb betegségbe: meg kell tartanunk a reményt, hogy a tüdőrák legyőzhető!

Százból huszonöt tüdőrákos beteg életét meg lehetne menteni, ha időben felismernék náluk a betegséget - hangzott el a Magyar Rákellenes Liga és a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Onkopulmonológiai Szekciójának közös, „Célkeresztben a tüdőrák – együtt a gyógyulásért” című rendezvényén pénteken, Budapesten. Hazánkban a daganatos megbetegedések között a tüdőrák a vezető halálok. A szakemberek szerint a betegek negyede túl későn kerül orvoshoz. A tüdőrák világszerte Magyarországon szedi a legtöbb áldozatát, évente körülbelül 8 ezren halnak meg ebben a betegségben. A betegség kialakulásában 80-90 százalékban a dohányzásnak oki szerepe van, az orvosok azt mondják: a káros szenvedély visszaszorításával és a korszerű, célzott kezelések alkalmazásával csökkenthető a halálozás mértéke.

A pénteki rendezvényen Prof. Dr. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke, valamint a TV2 Jóban Rosszban című kórházsorozatának sztárja, Gazdag Tibor bejelentette, hogy megalakul a Harcosok Klubja, aminek a célja a tüdőbetegségben szenvedők és családtagjaik támogatása. A szükséges információk biztosításán túl a Pongrácz Főorvost játszó színművész fővédnöksége alatt álló betegklub szeretné felhívni a figyelmet a dohányzás elleni harcra, illetve a tüdőrák társadalmi és egyéni súlyára. A Harcosok Klubja országos rendezvényekkel, betegtalálkozókkal kívánja célját elérni.

Az orvos-betegtalálkozón a szakma nagyjai tartottak előadásokat a mintegy kétszáz érdeklődőnek a tüdőrák legfontosabb aspektusairól, a felismeréstől, megelőzéstől kezdve a kezelési lehetőségeken át a lelki támogatás fontosságáig. Az egészséges életmód és táplálkozás a daganatos betegek esetében különös fontosságot kap, azonban a sokszor meggondolatlanul alkalmazott alternatív terápiákkal kapcsolatosan felhívták a szakorvosok a betegek és hozzátartozók figyelmét a használatot megelőző orvosi konzultáció fontosságára. A család, barátok, betegszervezetek részéről érkező lelki támogatás elengedhetetlen a beteg számára, hiszen könnyebben küzdenek meg ezzel a betegséggel.

Az előadásokat, valamint a szűrővizsgálati és tanácsadási szekciót követően a jelenlévők fáklyás felvonulással és figyelemfelhívó transzparensekkel vonultak át a Nemzeti Múzeumhoz, ezzel demonstrálva a tüdőrák ellen, a tüdőrák hónapjában.

A tüdőrákról

A tüdőrák a tüdőben növekvő rosszindulatú (rákos) daganat, világszerte évente 1,3 millió ember haláláért felelős. A rák a hörgőjáratokban vagy a szivacsos tüdőszövetben alakul ki. A tüdőrák fő típusai az úgy nevezett kissejtes és a nem kissejtes tüdődaganat, ahol az elnevezések a daganatot felépítő sejtek mikroszkópos megjelenését tükrözik. Az elkülönítés fontos, mert elsősorban ez határozza meg a további kezelési lehetőségeket.

Magyarországon a tüdőrák a leggyakrabban diagnosztizált rosszindulatú daganat, 2009-ben a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint 10935 uj megbetegedest regisztraltak. A tüdőrák ugyanakkor a magyar daganatos halálozásban is első helyen áll, sőt férfiak esetében a tüdőrák okozta halálozásban hazánk világelső.

A betegek a tüdőszűrésen sokszor már az előrehaladott kórral szembesülnek. A szakemberek szerint ha 40 év felett mindenki évente elmenne a vizsgálatra, vagy a panaszaival rögtön orvoshoz fordulna, kevesebb áldozatot követelne e súlyos probléma. A tüdőrák esetében ugyanis csak a korai felismerés és azonnali orvosi beavatkozás adhatja meg a gyógyulás esélyét.
Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke szerint a tüdőrákban elhunytak körülbelül 25 százaléka megmenthető lenne, és sokan egyáltalán nem betegednének meg, ha nem dohányoznának. A tüdőrákosok 80-90 százaléka a dohányosok közül kerül ki. Ha tíz százalékkal csökkenne a cigarettázók száma, kevesebb lenne a tüdőrákban elhunytak száma is - állítja Kovács Gábor, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke.

A tüdőrák alattomosan kialakuló megbetegedés. A korai stádium panaszmentes, az első intő jelek a rákos daganat fejlődése és gyógyíthatósága szempontjából sajnos általában már későn jelentkeznek, legfontosabb tünetei a következők: nehézlégzés, vérköpés, krónikus köhögés, fogyás, fáradékonyság, visszatérő, nehezen gyógyuló tüdőgyulladás.

A tüdőrák hajlamosító tényezői a dohányzás, a passzív dohányzás, valamint a környezeti faktorok: légszennyeződés, azbeszt, kristályos szilikátok, radon, aromás szénhidrogének (pl. benzol), nehézfémek. A belélegzett káros anyagok először a tüdő öntisztító rendszerét, a csillószőrös hámsejteket támadják. A hámsejtekbe jutó rákkeltő anyagok megváltoztatják az örökítő anyag (DNS) szerkezetét, aminek következtében a sejtek kontrollálatlan szaporodásnak indulnak.

A tüdőráknál, hasonlóan a többi daganatos megbetegedéshez, több kezelési lehetőség is adódik. A műtét akkor adja a legjobb esélyt a teljes gyógyulásra, ha a betegséget korai stádiumban fedezték fel, amikor a daganat még kicsi és nem terjedt túl a tüdő állományán.

A sugárkezelés a tumor méretének csökkentésére, az elsődleges, vagy áttéti daganat által okozott tünetek enyhítésére szolgál. Sajnos a felhasználási lehetőség erősen függ a felismerés időpontjától is, hiszen a tüdő közvetlen besugárzásának korlátot szab a légzésfunkció megóvása.

A kemoterápia során gyógyszereket (citosztatikumokat) alkalmaznak, hogy megállítsák a daganatsejtek növekedését és osztódását. Mivel a citosztatikumok nem kizárólag a daganatsejteket pusztítják, hanem a szervezet egészséges, gyorsan osztódó sejtjeit is károsítják, így számos mellékhatást okoznak. A leggyakrabban károsított egészséges sejtek a csontvelő sejtjei, a gyomor-bélrendszer hámsejtjei, valamint a bőrben található szőrtüszők sejtjei.

Ahogyan azt Dr. Ostoros Gyula onkopulmonológus főorvos is elmondta, az elmúlt évek során új gyógymódok az úgynevezett célzott biológiai terápiák jelentek meg e betegségben is. A modern, célzott, elsősorban a daganatsejtek működését és/vagy túlélését gátló gyógyszerek leggyakoribb célpontjai a daganatsejtek felszínén megtalálható speciális jelfogó molekulák, így a célzott biológiai terápiás gyógyszerek csak ezeken a sejteken fejti ki hatásukat; mintha egy háborúban nehézbombázók helyett mesterlövészeket vetnénk be.

A daganatos sejt a normális társainál gyorsabban növekszik és szaporodik („burjánzik”), így a túléléshez szükséges tápanyagfelvétele is többszöröse a normálisnak. Egyértelmű tehát, hogy ha a tumor sejteket elvágjuk az éltető „utánpótlási vonalaiktól”, akkor a beteg sejt képtelen lesz szaporodni és fenntartani magát. Már pedig a szervezetben a tápanyagokat és az oxigént szállító utánpótlási útvonalak a hajszálerek, amik sejt növekedésével párhuzamosan alakulnak ki és fejlődnek. Kézenfekvő megoldás tehát a daganatos sejtekben növekvő erek képződésének megakadályozása, mivel így a daganatos sejtet megakadályozzuk a fejlődésben és a szaporodásban. Ráadásul ez a módszer a daganatos sejtek nagyobb tápanyagigénye miatt specifikusan jobban hat a beteg sejtekre mint normálisra, ami – a már említett speciális jelfogó molekulákon túl – további célzottságot is jelent.

Forrás: VM.komm Kommunikációs Tanácsadó iroda

Megnyílt a Pomázi Egészség Központ, a PEK Rendelő

2010-11-18T14:07:00.002+01:00

Megnyílt és máris nagy sikerrel működik az új magán szakorvosi rendelő, Pomázon a Csikóvár Üzletközpont első emeletén.

A Pomázi Egészség Központban (a PEK Rendelőben) magasan képzett, tapasztalt, szakmailag elismert orvosok, és a legmodernebb technikai berendezésekkel állnak a páciensek rendelkezésére. Egészségügyi szolgáltatásaik tartalmazzák a járó-beteg szakorvosi ellátást, az egészségfelmérő- és megőrző szűrő- és terápiás programokat. Hamarosan új szolgáltatással is bővülnek, fogászati rendelőjüket januárban nyitják.

Egészségmegőrző programjaik korosztályonként és nemenként egyénre szabott alapszűréseket tartalmaznak átlagos rizikó alapján. A vizsgálatok egyénre szabottak, a beteg életkorának, nemének megfelelően, felesleges, szükségtelen szűréseket nem tartalmaznak, az áraik korrektek. Jól működő előjegyzési rendszerük biztosítja, hogy a bejelentkezők várakozás nélkül kerüljenek sorra a megbeszélt időpontban.

Az Új PEK Rendelő szolgáltatásainak szakterülete:

belgyógyászat, kardiológia, szívultrahang magas technikai színvonalú gépekkel
bőrgyógyászat,

gyógykozmetológia

biorezonanciális gyógy kozmetika, szépségápolás,

speciális alakformáló, energetizáló és rehabilitációs masszázsok
iszappakolások, méregtelenítés: www.alfarelax.hu
pilates, jóga, callanetics

fül-orr-gégészet, felső légúti allergiák kezelése
fogászat
gasztroenterológia,
labor vizsgálatok
pszichológiai rendelés, pszichiátria

ideggyógyászat (neurológia)

reumatológia,

lézerterápia,
gyógytorna

sebészet

proctológia

szülészet-nőgyógyászat,

terhesgondozás, 4D látványultrahang (baba mozi)
gyermek és serdűlő nőgyógyászat

ultrahang diagnosztika
urológia
vállaljuk pácienseink igény szerinti betegszállítását

Mit tehet Ön magáért és a családjáért? Őrizze meg egészségét!

A PEK Rendelő segít ebben!

Még ma egyeztessen időpontot és keresse fel a PEK Rendelőt!

Pomázi Egészség Központ

2013 Pomáz, József Attila utca 17.

a Csikóvár üzletközpont, első emeletén

Telefon: 06-26-323-597, 06-70-638-1040

Email: info@pekrendelo.hu

Honlap: www.pekrendelo.hu

A hiperaktív hólyag-szindróma

2010-11-14T17:39:00.002+01:00

Magyarországon több mint 500 000 embernek van vizelettartási problémája. A hiperaktív hólyag-szindróma jellemzője a parancsoló, imperatív jellegű, nehezen visszatartható vizelési inger.

Bár a hiperaktív hólyag-szindróma nem feltétlenül jár akaratlan vizeletvesztéssel, kórelőzményét, kivizsgálását és kezelését tekintve mégis az inkontinencia tárgyköréhez tartozik.

A hiperaktív hólyag-szindróma, vagy más néven OAB szindróma egy tünet együttest leíró diagnózis. Jellemzője az erős, parancsoló jellegű vizelési inger, mely gyakran - de nem minden esetben vizeletelfolyáshoz (inkontinenciához) vezet.

Jellemző tünete a gyakori nappali (nyolcnál több) és éjszakai (egynél több) vizeletürítés is. A hiperaktív hólyagnak van egy úgynevezett „nedves” formája, amikor a panaszok között a vizeletinkontinencia is szerepel, és egy nem kevesebb kellemetlenséggel járó „száraz” formája, melyben vizeletelfolyás, elcseppenés nincs, de a beteget erős vizelési késztetések és sokszor nagyon gyakori, akár 20 percenkénti vizeletürítések gyötrik.

A hiperaktív hólyag-szindróma tehát nem egy betegséget jelent, hanem egy állapotot takar, akárcsak a vizeletinkontinencia, melynek bizonyos esetekben a hiperaktív hólyag-szindróma egyik részjelensége.

A vizeletinkontinencia fogalma a Nemzetközi Kontinencia Társaság meghatározása szerint bármely húgycsövön keresztül jelentkező vizeletelfolyásra vonatkozik, függetlenül annak okától és mértékétől. Mind a hiperaktív hólyag, mind pedig a vizeletinkontinencia részben egy tünetet jelentenek, mely számos különböző betegség, anatómiai eltérés megjelenési formája lehet. Emellett ezek a fogalmak egy-egy állapotot takarnak, melyek sokszor időszakosan jelentkeznek és gyakran - spontán vagy kezelés hatására - visszafordíthatóak.

A hiperaktív hólyag-szindróma kortól független előfordulási gyakorisága mindkét nemnél kb. 16 százelék. Az érintett betegek száma az életkorral párhuzamosan növekszik. A „nedves” forma megjelenése hölgyeknél háromszor gyakoribb, bár idősebb életkorban már nincs a nemek között különbség. Míg a 40-45 év közötti korosztályban, mindkét nemnél csupán 10 százalék alatti az OAB előfordulási gyakorisága, addig 70 év felett meghaladja a 20, 75 év felett pedig a 30százalékot.

A panaszok gyakran társulnak egyéb betegségekkel, mint pl. elhízással, cukorbetegséggel, visszafordíthatatlan szellemi hanyatlással, depresszióval, húgyúti fertőzéssel, szexuális zavarokkal, stb.

Bár a kiváltó okokat sokszor nem sikerül pontosan felderíteni, az esetek nagy részében a probléma jól kezelhető, sőt sokszor gyógyítható. A hiperaktív hólyag-szindróma kezelési lehetőségei: életmódbeli változtatások, viselkedésterápia, gyógyszeres kezelés, és a kiválasztott terápiára nem reagáló érintettek esetén un. neuromodulációs (a hólyagot vezérlő idegek elektromos ingerlése) vagy sebészi terápia.

Az életmód-változtatás legfontosabb eleme a folyadékfogyasztási szokások optimálissá tétele: kerülni kell az esti túlzott mértékű folyadékbevitelt, fontos a rendszeres testmozgás, a fogyás és a kávé-, valamint az alkoholfogyasztás csökkentése.

A viselkedésterápia során a páciens megtanulja a „kivárás” technikáját, vagyis a vizelési inger jelentkezésekor nem megy a mellékhelyiségre, csak az inger elmúlta után üríti ki hólyagját. Amennyiben ez a kezelés hatékonynak bizonyul, eredményeképpen a vizelési inger és a vizeletürítés közötti időtartam folyamatosan növelhető.

Rendszeres tréninggel akár egy órával is megnyúlhat a vizelések között eltelt idő. A kezelés elengedhetetlen kelléke a rendszeresen vezetett vizelési napló, már csak ezért is kizárólag az együttműködésre kész, motivált betegeknél alkalmazható ez a módszer.

A terápiaforma gyakran hatékony, nincsenek mellékhatásai, de alkalmazói körében gyakori a visszaesés. Az együttműködésre kevéssé képes, idős pácienseknél a toalett tréning jöhet szóba. Ennek a kezelési formának az a lényege, hogy megmérjük a beteg hólyagkapacitását és vizelési szokásait, majd ezekből következtetve a vizeletvesztés várható időpontjára, azt megelőzendően, bizonyos időközönként „elküldjük” a beteget vizeletet üríteni, ezzel megakadályozva hogy túl sok idő elteljen és bekövetkezzen az akaratlan vizeletvesztés.

A konzervatív kezelések jó kiegészítői lehetnek a fizioterápiás módszerek (elektrostimuláció, magnetoterápia). Ezen kezelések során elektromos vagy elektromágneses stimulációval gátolják a hólyag fokozott működését kiváltó idegi impulzusokat, melynek hatására csökkenhet a vizelési ingerek erőssége és a vizeletürítések, inkontinens események száma. A kezeléseket járóbeteg-ellátásban végzik több héten keresztül – mellékhatásai gyakorlatilag nincsenek.

A hiperaktív hólyag-szindróma / sürgősségi inkontinencia kezelésének leggyakoribb formája a gyógyszeres terápia, melynek következtében csökken a húgyhólyagban uralkodó nyomás, nő a hólyagkapacitás és tágulékonyság és csökken az akaratlan hólyag összehúzódások száma.

A panaszok mindezek okán javulnak: csökken a vizelési ingerek erőssége és a vizeletürítések illetve az inkontinencia előfordulásának száma. Hazánkban több gyógyszer van forgalomban. Hatékonyságunk nagyjából azonos, a különböző készítmények mellékhatás profilját illetően azonban jelentős különbségek figyelhetőek meg. A korszerűbb gyógyszerek már kevés mellékhatással (pl. a szájszárazság vagy székrekedés) rendelkeznek, hatásukat célzottabban csak a húgyhólyagra fejtik ki.

A húgyhólyag hiperaktivitás kezeléseként sebészeti módszerek csak akkor javasoltak, ha a viselkedésterápia és a gyógyszeres kezelés eredménytelennek bizonyult. A botulinum toxin húgyhólyag izomzatba történő fecskendezése hatékony módszer lehet, ez azonban már műtéti beavatkozást jelent. Az eljárással átmenetileg blokkolják a húgyhólyag működését. Amennyiben hatásos, a kezelést 6-9 hónap múlva meg kell ismételni.

A felsorolt kezelésekre nem javuló esetekben szóba jöhet a hólyag nagyobbítása, esetleg idegsebészeti módszerekkel végzett neuromodulációs kezelés is, azonban ezek a módszerek drágák és csak nagyon kevés kórkép esetén alkalmazhatóak a beavatkozások elvégzésére felkészült szakembergárdával rendelkező centrumokban.

Összefoglalásképpen azt mondhatjuk, hogy hiperaktív hólyag-szindróma esetén ki kell zárni a szokványos betegségeket (pl. húgyúti fertőzés), csak ezt követően adható meg a diagnózis. Első lépésként életmód rendezési tanácsok és viselkedésterápia javasolható. A gyógyszerek hatékonysága jó, de hosszútávon történő gyógyszeres terápiához olyan készítményt kell választani, melynek mellékhatás-profilja is megfelelő.

A bemutatott százalékos adatokat tekintve megállapíthatjuk, hogy a probléma népbetegség mértékű, melyben mindkét nem erősen érintett. A kivizsgálásban és kezelésben az urológus és nőgyógyász szakorvosok mellett alapvető feladat hárul a háziorvosokra, akik többek között szégyenérzetük miatt orvoshoz nem forduló betegek felkutatásában is segíthetnek.

Nemcsak a betegek, de szakemberek (orvosok, asszisztensek, ápolók) számára is sok hasznos információt adnak a témáról szóló internetes oldalak:

· www.inkontinenciacentrum.hu,

· www.cseppmentes.hu,

· www.betegeinkert.net/vizelettartás.

Forrás: V.M. Kommunikációs és Tanácsadó Iroda

Célkeresztben a tüdőrák – Együtt a gyógyulásért

2010-11-14T17:30:00.000+01:00

Napjainkban egyre több szó esik a daganatos megbetegedésekről, azonban a leggyakoribb típust, a tüdő daganatos elváltozásait még mindig a némaság fala veszi körül. Pedig hazánkban a daganatos megbetegedések között a tüdőrák a vezető halálok.

Úgy ahogy az emlőrákra októberben hívják fel világszerte a figyelmet, november a tüdőrák ellenes küzdelem hónapja. Ebből az alkalomból szervezi a 2010. november 19-én a Magyar Rákellenes Liga és a Magyar Tüdőgyógyász Társaság közös „Célkeresztben a tüdőrák – együtt a gyógyulásért” című rendezvényét.

A tüdőrák a tüdőben növekvő rosszindulatú daganat, mely világszerte évente 1,3 millió ember haláláért felelős. A rák a hörgőjáratokban vagy a szivacsos tüdőszövetben alakul ki. A tüdőrák fő típusai az úgynevezett kissejtes és a nem kissejtes tüdődaganat, ahol az elnevezések a daganatot felépítő sejtek mikroszkópos megjelenését tükrözik. Az elkülönítés fontos, mert elsősorban ez határozza meg a további kezelési lehetőségeket.

Magyarországon a tüdőrák a leggyakrabban diagnosztizált rosszindulatú daganat, 2009-ben összesen 10.935 esetet, ebből 6224 új beteget regisztráltak.

Hazánkban a daganatos megbetegedések közül tüdőrákban halnak meg a legtöbben, sőt, férfiak körében a tüdőrák okozta halálozásban is világelső hazánk.

Forrás: V.M. Kommunikációs és Tanácsadó Iroda

Az idők változnak a probléma örök…, de van megoldás!

2010-11-14T17:05:00.000+01:00

A hiperaktív hólyag-szindróma jellemzője a parancsoló, imperatív jellegű, nehezen visszatartható vizelési inger. Magyarországon több mint ötszázezer embernek van vizelettartási problémája.

A betegség-teher mind a társadalom, mind pedig az egyén számára jelentős mértékű és sokféle megjelenési formában tetten érhető.

Jelenleg a leggyakrabban választott „megoldás” a nedvszívó betét, és nem eléggé ismert a gyógyszeres kezelés által elérhető hosszan fenntartható és sokkal magasabb életminőség.

„Az idők változnak a probléma örök…” című kampányt a Miénk a Döntés Nőegylet karolta fel, melynek keretében november 12-én divatbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatót tartottak.

Magyarországon több mint félmillió embernek van vizelettartási problémája. A betegség-teher mind a társadalom, mind pedig az egyén számára jelentős mértékű és sokféle megjelenési formában tetten érhető (pl. húgyúti fertőzések, bőrelváltozások, szociális és pszichés zavarok, gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök költségei, stb.). Bár manapság gyakrabban beszélünk erről a problémáról, valójában még mindig tabu téma, melyhez szégyenérzet társul az érintettek részéről. A hiperaktív hólyag-szindróma esetén nincs betegségtudat, a tüneteket normálisnak és az élet velejárójának tekintik.

Nagy szerepe van az ismeretterjesztő, felvilágosító kampányoknak, amelyek segítenek az érintetteknek felismerni a problémát, tudatosítják, hogy nincsenek egyedül gondjukkal és felhívják a figyelmet a megoldási lehetőségekre is, hangsúlyozzák a megfelelő szakemberhez fordulás fontosságát, a terápiás lehetőségeket a beletörődéssel szemben.

„Az idők változnak a probléma örök…” elnevezésű kampányt a Miénk a Döntés Nőegylet karolta fel. A Nőegylet célja, hogy a női lét harmóniáját, egyensúlyát, testi és lelki jólétét elősegítése a mai társadalmi környezet kihívásai közepette. Ennek részeként olyan társadalmi, szociális és egészségügyi problémák mellé állnak, melyek akár az intimitásukat tekintve, akár a kérdést elutasító társadalom miatt nehezen kommunikálhatóak és az emancipált nők életét, mindennapjaik minőségét alapvetően negatívan befolyásolják.

A kampány részeként óriásplakátokon hívták fel a figyelmet a problémára: a plakátok az országban száz helyszínen, Budapesten és a megyeszékhelyeken voltak láthatóak. A plakáton megjelent a www.cseppmentes.hu internetes oldal elérhetősége is, ahol az érdeklődők részletesebb tájékoztatást találnak a témában.

A figyelemfelkeltő program keretében november 12-én divatbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatót rendeztek a „Spa és wellness” kiállításon. Az „Anno és Most” című esemény házigazdája Jakupcsek Gabriella volt, a feltett kérdésekre pedig Dr. Majoros Attila, a SOTE Urológiai Klinika docense válaszolt.

A divatbemutató a ’30-as évek divatjától indulva a mai kor hölgyeinek mindennapi viseletét mutatta be. A bemutatott ruhákat egy erre a célra később megjelölt alkalommal árverésre bocsátják, melynek bevételét a Miénk a Döntés Nőegylet további, a nők életét érintő problémák feltárására és a megoldások közös megtalálására kívánja fordítani.

Forrás: VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda

A titkos fegyver - a sajt

2010-10-29T14:26:00.000+02:00

menakinon, rák, K vitamin, sajt

Kemény, lágy, érett, csípős, penészes és kékes – ahányféle, annyi íz, állag, de vajon az egészség szempontjából mi tudható a sajtokról?

Egy német vizsgálat szerint a sajt rákellenes hatású. Még mielőtt azonban nekilátnánk kilószámra sajtot enni, nem árt tisztában lenni néhány dologgal.

A sajt gazdag menakinon-forrás. A menakinon a K-vitamin egyik fajtája, amely a ráksejteket kiütő géneket kapcsolja be. Amikor a német kutatók 10 éven át követték mintegy 24 ezer ember egészségi állapotát és étkezési szokásait, kiderült, hogy azoknál, akik a legtöbb sajtot fogyasztották, mintegy 28 százalékkal ritkábban fordult elő a rák, feltételezhetően a menakinonnak köszönhetően.

Van azonban egy dolog, amitől óvakodni kell: nem szabad a K-vitamin szükségletet egyedül sajtból fedezni, mert túl sok lesz az ereket szűkítő, kalóriadús telített zsírok bevitele is.

Mi hát a teendő? Többféle forrásból kell beszerezni a menakinont, ilyenek a tojássárga, a csirke, és a leveles zöldségek. A legtöbb embernek nagyobb szüksége lenne a K-vitamin csontbarát formájára, amely a spenótban, salátában, kelben és más hasonló zöldfélékben található meg.

Forrás: Informed

Európai Betegfórum szeminárium Budapesten

2010-10-29T12:21:00.001+02:00

„A betegekkel kezdődik” – Az EPF a fiatal betegek érdekképviseletét erősítő, különleges regionális szeminárium szervezésével készíti elő Magyarország EU elnökségét

Brüsszel, Belgium, 2010. október 27. — Az Európai Betegfórum (European Patient's Forum EPF) a Magyar Osteoporosis Betegek Egyesületével (OBME) közösen tartotta meg éves, regionális, a betegek érdekképviseletével foglalkozó szemináriumát Budapesten, október 25-27.-én. A szemináriumon magyar, szlovák, bolgár, olasz, portugál, cseh és román betegszervezetek több mint 60 képviselője vett részt, hogy képet alkothasson arról, miként lehetséges hatékonyan együttműködni az EU intézményeivel és az EPF révén részt vállalni az egészségpolitika EU szintű formálásában.

A szeminárium a fiatal betegek bevonásának fontosságára helyezte a hangsúlyt, célul tűzve ki azt, hogy a fiatal betegek, a betegszervezeteken belül, tekintélyes betegjogi képviselőkké váljanak. A rendezvény a fiatal résztvevők kommunikációs és érdekérvényesítő készségeit kívánta fejleszteni, annak érdekében, hogy képesek legyenek hatni a saját és közösségeik életére egyaránt kiható egészségpolitikára. A betegcsoportokban lévő lehetőségek fejlesztése, a fiatal betegek bevonása a betegszervezetek munkájába a betegek olyan „felhatalmazásához” vezet, ami nem csak a betegek, hanem a társadalom egészének jólétét is szolgálja – sőt egyre hatékonyabban segíti, hogy a betegellátás unió szerte betegközpontúvá és méltányossá váljon.

„Mindenképpen elengedhetetlen, hogy a lehető legszorosabban működjünk együtt az EU különböző régióinak betegcsoportjaival, hogy megismerjük szükségleteiket és megtudjuk, miképpen tudnak segítséget nyújtani az EPF egészségpolitikai munkájának kialakításához” - fejtette ki az ülést megnyitó Timo Nerkko, az EPF kincstárnoka.

A szeminárium résztvevői műhelyfoglalkozásokon vehettek részt, melyek azt vizsgálták, hogyan tudnak a betegcsoportok partneri kapcsolatokat kiépíteni az EU intézményeivel, az egészségügyben érdekelt legfontosabb szereplőkkel, és ifjúsági szervezetekkel. A résztvevők áttekintést kaptak az ifjúság és az egészség európai helyzetéről, sőt a fiatal betegszervezeti képviselővé válás „jó gyakorlatának” módozatairól is.

A szemináriumon felszólaló Dr. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár Magyarország közelgő EU elnökségével összefüggésben kijelentette: „Olyan téma-címet kívántunk javasolni, amiben a beteg az első szó”. Ez világosan jelzi, hogy a betegközpontú és a betegek részvételével megvalósuló egészségügyi ellátás lényegi kérdés a magyar uniós elnökség egészségügyi stratégiájában.

Az EPF az elkövetkező hónapokban szorosan együttműködik a Magyar Elnökséggel, hogy továbbra is hathatósan érvényesítse a betegek érdekeit az Elnökség EU szintű egészségpolitikai prioritásaiban.

* * *

Az EPF-ről és a szemináriumról az EPF weblapján (www.eu-patient.eu) talál további tájékoztatást. Az EPF független, non-profit szervezet, mely átfogóan képviseli az Európa-szerte működő betegszervezeteket. Az Európai Unióban élő betegek érdekképviseletével a betegközpontú, méltányos egészségügyi ellátást, továbbá az európai egészségügy hozzáférhetőségét és magas színvonalát pártoljuk.

Európai Betegfórum, Rue Belliard 65, B-1040 Brüsszel

Tel.: +32 (2) 280 23 34 Fax: +32 (2) 231 14 47

E-mail: info@eu-patient.eu Web: www.eu-patient.eu

A betegek Erőteljes hangjával az egészségesebb európáért

OSZTEOPORÓZIS VILÁGNAP 2010.

2010-10-23T14:49:00.014+02:00

Ebben az évben (október 20-án) lélegzet elállítóan szép környezetben, a Szépművészeti Múzeum Barokk Csarnokában tartottuk a Csontritkulásos Betegek Világnapját az Osteoporosis Betegek Magyarországi Egyesülete (OBME) és a Magyar Osteoporosis és Osteoarthologiai Társaság (MOOT) közös szervezésében.
A sikeres rendezvény fő szervezője és koordinátora Zalatnai Klári (az OBME elnöke) Az ő köszöntő beszédével indultak a Világnap előadásai, amelynek fő témája az idén a csigolya-törés és a csigolyatörésekre utaló jelek voltak.

Prof. Dr. Horváth Csaba (a MOOT elnöke)

Innovatív megoldások az oszteoporózis ellátásában és kezelésében című előadásában felhívta a figyelmet arra a sajnálatos tényre, hogy hazánkban egyre csökken a csont-ritkulásban szenvedő kezelt betegek száma, a csonttörések száma viszont az utóbbi években növekszik jelenleg mintegy évi 100 ezer törésről beszélhetünk. Döbbenetes szám!Az oszteoporózis nem „látszik”, és kezdetben nem is fáj; ezért is nevezik néma járványnak. Az igazi veszélyt a törések jelentik, amelyek, amellett, hogy nagyon fájdalmasak, ellátásuk igen költséges. Magyarországon évente a csípőtáji törések kezelése 15-16 milliárd forintot vesz ki a társadalom-biztosítás kasszájából; ez az összeg rendszeres szűréssel, megelőzéssel tetemes arányban csökkenthető lenne.

Dr. Bálint Géza (a Csont és Ízület Évtizede Alapítvány elnöke)

Bejelentette, hogy újabb 10 évvel hosszabbították meg az Alapítvány működését, rövidesen elkezdődik a Csont és Ízület Második Évtizede. Nézzük meg, hogy is következik be a csigolya-törés. Eltörhet váratlan feszítés, vagy hirtelen, nagy súly emelésének következtében - de ezek csak a csigolya-törések 5-10 százalékát adják, sokkal gyakoribb, hogy összeroppan a csigolya. Ez sok esetben észrevétlen, de nagyon fájdalmas is lehet. Hazánkban a csigolya-törések száma évi 30 ezer! A csigolya-törések után az életminőség igen nagymértékben romlik. Ne engedjük, hogy meggörbüljünk. Megtudtuk, hogy van egy megbízható és igen hatásos vizsgálati módszer, amelynek segítségével a beteg akár saját maga is értékelheti a törések lehetőségének a kockázatát.

Ez a WHO által kifejlesztett FRAX® módszer. A kérdőívek mindenki számára elérhetőek az Interneten.

A csonttörések száma világszerte nő. Örvendetes tény, hogy a szűrés és megelőzés következtében, nálunk 6 éven keresztül nem növekedett a csonttörések száma, de a kormányzati intézkedések következtében, 2008 óta, - az sajnos ez a trend megváltozott. A most kezdődő Csont és Ízület 2. Évtizedének igen fontos célkitűzése és üzenete, a csontritkulás következtében kialakuló első törés megelőzése.

Prof. Dr. Marton István (az EÖTE tiszteletbeli elnöke)

előadásában rámutatott arra, hogy Az öregedő társadalom a 21. század egyik legnagyobb kihívása. Akik most 40 évesek, jó esélyük van arra, hogy 2050-ben 80 évesek legyenek, de akkor sajnos már nem lesz aki eltartsa őket. A hosszú élet titka nem csupán a szülőktől öröklött gén-állomány függvénye, mi magunk is sokat tehetünk a jó minőségű és hosszú életünkért.

Mozogni kell! A mozgás nem korfüggő, ezért fontos, hogy a most 70 évesek is mozogjanak, és megfelelő életmóddal jó színvonalú - egészségben megélt életet éljenek.

Bizony néha-napján nem árt megkérdezni magunktól, hogy én mit tettem azért, hogy egészségesen éljek?
Az előadásokat követő Meghajlott hát - összeroppant csigolyák beszélgetést Endrei Judit (az Egészséges Csontok Nagykövete) vezette. A rendezvényt kellemes, átmozgató közös gyógytornával zárta a mintegy 200 főnyi - az ország minden pontjáról megjelent beteg - klubok küldöttsége.

A Szépművészeti Múzeum művészet-történésze remek előadást tartott a Barokk kor kiállított képeiről, a kellemes környezetet és finom, kalciumban gazdag megvendégelést a szponzorok a GSK és az AMGEN GSK cégek nagyvonalú támogatásának köszönhetjük.

Németh Kati HCH

D-vitaminnal az influenza ellen

2010-10-22T15:30:00.000+02:00

D-vitamin, fertőzés, immunrendszer

Igen, a napozás által termelt vitaminról van szó, a D-vitamin fertőzést megelőző hatása kevésbé ismert, mint például a C-vitaminé.

Egy vizsgálat során megállapították, hogy azok között, akiknek magasabb a D-vitamin szintje a vérben, 50 %-kal ritkább az influenza – és más vírusos betegségek – előfordulása, mint akinél ez a szint alacsony, illetve ha már megbetegedtek, a betegség rövidebb ideig tartott és enyhébb lefolyású volt.

Természetesen az influenza elleni védekezés alapkövei még mindig a gyakori kézmosás és az egészséges életmód és hasznos, ha beoltatjuk magunkat. De jó tudni, hogy támogatást kaphatunk a D-vitamintól is.

A kutatók nem egészen biztosak abban, hogyan segít a D-vitamin a védekezésben, de minden bizonnyal gyulladásgátló hatása csökkenti a fertőzés veszélyét.

Forrás: Informed

Európai összehasonlító felmérés a lelki egészségről

2010-10-15T14:21:00.000+02:00

Magyarország: hiányzó lelki egészség - negatív lelki állapot

Napjainkban látott napvilágot az Eurobarometer felmérés sorozatban elkészült, a mentális egészséggel foglalkozó legfrissebb kutatás. Az adatok és a hivatalos összefoglaló szerint „a magyar válaszadók érzelmi tapasztalatai negatívabbak, mint az átlag európaiaké, amit a feldolgozott adatok is sajnos jól mutatnak.

Az Eurobarométer az Európai Bizottság 1973 óta működő szolgálata. Feladata, hogy a tagállamokban és a tagjelölt országokban felmérje és elemezze a közvélemény alakulását, hogy a lakosság véleményével segítse a Bizottságot a jogszabálytervezetek elkészítésekor, döntéshozatalkor, illetve saját munkájának értékelésekor.

A most közzétett mentális egészséggel fogalakozó kutatás során összesen 26.800 interjú készült, a magyarországi minta 1040 fős volt. A kutatás három nagy területet – mentális egészségi állapot, gondozás és kezelés, mentális egészség és munka – vizsgált.

Mint ahogy arra hivatalos összefoglaló is rámutat: „a magyar válaszadók érzelmi tapasztalatai negatívabbak, mint az átlag európaiaké”, de nézzük bele a részletekbe is.

Rögtön szembetűnő különbség hogy a

„Az elmúlt 4 hét során milyen gyakran érezte magát boldognak?” kérdésre adott válaszokban az „állandóan” és „az esetek többségében” kategóriát az európai válaszadók 61 százaléka jelölte meg, miközben magyar megkérdezettek körében ez 11 százalékkal kevesebb, 50%. Mindeközben a magyar „ritkán” és „soha” válaszok 22 százalékot, az uniós átlag (8%) közel tripláját mutatják.

Tanulságosak a

„Az elmúlt 4 hét során milyen gyakran érzett kitörő életkedvet ?” kérdésre adott feleletek is, mivel állandóan vagy az esetek többségében az uniós polgárok 59 százaléka így érzi magát, miközben nálunk csak a megkérdezettek kevesebb mint negyede (24%) mondta ezt!

Természetesen ezzel párhuzamosan a ritkán, vagy soha kitörő életkedvet (nem) érzők aránya Magyarországon 42%, szemben az uniós átlag 13 százalékkal.

A negatív érzelmeket vizsgáló kérdéseket tekintve elmondható, hogy a megkérdezett magyarok az öt negatív érzelem közül hármat – nyomott hangulatban”, „elgyötört”, „fáradt”– többször tapasztaltak, mint az európai átlag.

Kiugró különbség

„Az elmúlt 4 hét során milyen gyakran érezte magát annyira boldogtalannak, hogy semmi sem tudta feldobni” kérdésnél látható, mivel az esetek többségében, vagy mindvégig választ adott a magyar megkérdezettek 35 százaléka, szemben az uniós átlag 24 százalékával

Szintén jól érzékelhető a különbség a

„Az elmúlt 4 hét során milyen gyakran érezte magát kimerültnek” kérdésnél, mivel a mindvégig (!) válaszok uniós átlaga 17%, miközben nálunk a megkérdezettek majd egynegyede (24%) mondta ezt magáról!

Érdekes, és a többi adattal némiképpen ellentétes

„Az elmúlt 4 hét során milyen gyakran érezte magát csüggedtnek és kimerültnek” érkezett ’soha’ válaszok, mivel itt az uniós átlag 35%, a magyar válaszadóké viszont 44%.

A fizikai és lelki teljesítőképességet két kérdéssel

„kevesebbet teljesített mint szeretett volna fizikai vagy egészségügyi problémája miatt”, illetve a „kevesebbet teljesített mint szeretett volna érzelmi problémája miatt (mint pl.: lehangoltság vagy aggodalom miatt)” vizsgálták a kérdőív szerkesztői.

A kapott válaszok alapján bátran kijelenthető, hogy magyar honfitársaink az uniós átlagot jóval meghaladó mértékben szembesülnek e gondokkal. Azok aránya, akik soha nem szembesülnek ilyen problémákkal jóval magasabb az unióban mint nálunk: fizikai gond esetén 29% vs. 41%, érzelmi problémáknál 37% vs. 53%. Ijesztő, hogy míg az unió polgárainak csak alig több mint egyharmada (38%) szembesül néha vagy ritkán érzelmi problémamiatti teljesítmény csökkenéssel, addig magyarok több mint fele (52%) szembesül időnként e gonddal.

GONDOZÁS ÉS KEZELÉS

Miközben az eredmények tanulsága szerint hazánkban, többen és gyakrabban szembesülnek lelki problémákkal, addig a segítségkérésében le vagyunk maradva az uniós átlagtól, ugyanis 4 százalékkal többen mondták azt, hogy nem kérték szakember segítségét lelki vagy érzelmi probléma miatt (az elmúlt 12 hónapban).

A segítségért fordulók leggyakrabban – az összeurópai trendnek megfelelően – a háziorvosukhoz fordulnak a problémájukkal. Kinek a segítségét kéri kérdéskörben érdemes még kiemelni a pszichiátereket, mivel ezen egyetlen olyan kategória ahol magasabb a magyar átlag mint a nemzetközi (miközben a segítségkérők aránya összességében alacsonyabb mint az európai átlag).

Meg kell sajnos említeni azt is, hogy a segítségnyújtó lehetőségek közül a magyar mintában a szociális munkás és pszichoterapeuta említése mérhetetlen volt, ami feltehetőleg a magyar valóság sajátosságainak is köszönhető.

A felmérés szerint hazánkban és az unióban átlagosan a lakosság ugyanakkora része, 7 százaléka szedett valamilyen antidepresszánst az elmúlt 12 hónap alatt.

A jelek szerint a magyar gyógyszerszedés azonban sokkal inkább „szakmai” avagy diagnózisfüggő.

A gyógyszerszedés okai között ugyanis a depresszió azonos arányban szerepel (51%), azonban szorongásra (52 vs 47%) és krónikus fájdalomra (18 vs. 16%) többször, míg teljesítménynövelésre lényegesen kevesebbszer (8 vs 3%) alkalmazták e készítményeket, illetve sokkal ritkább a spontán gyógyszerezés (8 vs 3%) is.

MENTÁLIS EGÉSZSÉG ÉS MUNKA

A munkahelyi hiányzásokat firtató kérdésre az uniós 77 százalékkal szemben a magyar válaszadók 82 százaléka válaszolta azt, hogy az elmúlt 4 hétben nem hiányzott munkahelyéről (az ünnepeket leszámítva), amit érdekes lehet azzal összevetni, hogy többen és gyakrabban tapasztalnak teljesítménycsökkenést okozó problémákat.

Nagyon fontos intő jel azonban az, hogy míg az áltagos európaiak csak egynegyede (25%) nyilatkozott úgy hogy munkahelyének biztonságát veszély fenyegeti, addig a magyar válaszadók több mint egyharmada (35%) állította ezt.

Szintén nem túl hízelgő az sem, hogy míg az európai munkavállalók több mint háromnegyede mondta, hogy munkahelyén „az erőfeszítése és teljesítménye szerint megérdemelt módon tisztelik és elismerik”, addig magyarországi válaszadók alig több mint kétharmada (68%) állította ezt.

Összességében tehát elmondható, hogy a magyarok érzelmi tapasztalatai negatívabbak, Magyarországon többször és arányaiban többen szembesülnek lelki és fizikai okok miatt bekövetkező teljesítménycsökkenéssel, miközben kevesebben fordulnak e problémákkal szakértőhöz. A munkahelyi kényelem szempontjából a magyar válaszadók elégedetlenebbek, különösen sokan félnek a munkahelyük elvesztése miatt.

Forrás:

VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda

"Nap mint nap" mozgással a gyermekek egészségéért

2010-10-11T10:51:00.000+02:00

Minden nyolcadik gyermek súlyproblémával küzd Magyarországon. A már serdülőkorban jelentkező elhízás nem csupán az életminőséget befolyásolja hátrányosan, hanem jelentősen hozzájárulhat a cukorbetegség kialakulásához is. Pedig éppen ebben, a 10-14 év közötti korosztályban már azzal jelentősen csökkenne a betegség rizikója, sőt kiegyensúlyozottabbnak és elégedettebbnek is éreznék magukat, ha a gyermekek „Nap mint nap” mozognának és figyelnének arra, miből, mennyit esznek. Ebben segít nekik a Magyar Cukorbetegek Országos Szövetsége és a Lilly gyógyszergyártó vállalat együttműködésével ma induló Nap mint nap program.

Egyre több serdülőnél alakul ki 2-es típusú cukorbetegség. A gyerekek egyre kevesebbet mozgnak és egyre több cukros és szénhidrátban gazdag ételt, üdítőt fogyasztanak, ennek következtében pedig folyamatosan nő a túlsúlyos serdülők száma, amely magában hordozza a már fiatal korban kialakuló, kettestípusú cukorbetegség kockázatát. Egy korábbi hazai, 660 serdülő bevonásával végzett vizsgálatból kiderült, hogy a fiatalok majdnem felénél, - összesen 285 esetben - magas a cukorbetegség kialakulásának kockázata. Egy másik, szintén az adott témát kutató felmérés eredménye szerint a megkérdezett 100 gyerekből 37-nél metabolikus szindrómát állapítottak meg az orvosok. Magyarországon minden nyolcadik gyermeknek magasabb a súlya az ideálisnál.

A "Nap mint nap" programot a MACOSZ és a Lilly gyógyszergyártó vállalat diabetológus szakorvosok, népegészségügyi és testnevelési szakemberek, valamint ismert sportolók bevonásával indította el azzal a céllal, hogy nap mint nap mozgásra ösztönözze a 10-14 év közötti gyermekeket és mérhető eredményt érjen el a serdülőkorúak cukorbetegséghez kötődő rizikó csökkentésében. A kezdeményezés első szakaszában az idei tanév első két hetében az ország négy városának egy-egy általános iskolájában mérték fel egy kiválasztott, ötödikes osztály tanulóinak fizikai állóképességét, valamint táplálkozási és sportolási szokásait. A négy kiválasztott iskola mellett egy sportiskola hasonló korú diákjai is részt vettek a felmérésben, azzal a céllal, hogy pontosan megállapítható legyen, jobbak-e, és ha igen, mennyivel azoknak a serdülőknek az eredményei, akik szinte a hét valamennyi napján mozognak és kiemelten figyelnek táplálkozásukra.

A több mint 100 hazai diák bevonásával készült felmérésből számos fontos és érdekes eredmény született. Kiderült például, hogy a lányok 25, a fiúk 23 százaléka egyáltalán nem végez testmozgást az iskolai testnevelés órákon kívül és a többiek között is nagyon kevesen vannak azok, akik nap mint nap mozognak. A gyermekek harmada hetente több mint négy alkalommal eszik chipset, édességet és sokan azok közül, akik kevesebbet mozognak, több édességet és kalóriadús ételt esznek, mint aktívabb társaik.

A négy iskola diákjai között nem volt jelentős különbség a fizikai felmérések eredményében, ugyanakkor a rendszeresen mozgó sportiskolások a felmérés valamennyi feladatában átlagosan 17 százalékkal jobban teljesítettek, sokkal edzettebbek voltak és minimális volt a kockázatuk a túlsúlyhoz kötődő betegségekre. A felmérés során nem csak a rizikó tényezőket, hanem az úgynevezett életminőség indexet is megállapították a szervezők. Ebből kiderült, hogy az aktívan élő és egészségesen étkező gyerekek sokkal jobban érzik magukat, elégedettebbek teljesítményükkel és önmagukkal. Amíg egy rendszeresen mozgó, egészségesen élő diák indexe 81 százalék volt, addig egy túlsúllyal küzdő, mozgásszegényen élő társáé mindössze 58 százalék. De van olyan, naponta és aktívan sportoló résztvevője is a programnak, akinél ez a szám kiemelkedően magas, 98 százalék!

A program alapfilozófiájának megfelelően valamennyi résztvevőnek lehetősége van javítani eredményein. Ennek érdekében az iskolák között olyan versenyt hirdettek, melynek lényege, hogy kinek milyen mértékben sikerül legyőznie - a másik helyett - önmagát. A "Nap mint Nap" Versenyen annak az iskolának a diákjai nyernek, akik a következő fizikai felmérés idejére legtöbbet javítanak állóképességükön, több egészséges ételt fogyasztanak. A Program honlapján arra kérik a szervezők a 4 résztvevő iskola diákjait, hogy október 1-31. között nap mint nap mozogjanak és az ezt igazoló fénykép, vagy videó felvételt töltsék fel a honlap csak számukra elérhető részére. Az iskolák és a diákok itt is értékes pontokat gyűjthetnek, mert valamennyi feltöltés beleszámít az iskolák közötti versenybe. Végül, a program lezárásaként egy különleges sporteseményen mérhetik össze tudásukat, erejüket a program résztvevői, akiket a verseny során híres olimpikon sportolók is segítenek majd.

A szervezők célja, hogy a Program eredményeinek értékelése után annak módszertanát országos szinten is elérhetővé tegyék, és arra ösztönözzék az ország minél több iskoláját, hogy aktívan működjenek közre abban, hogy a 10-14 éves korosztály valóban Nap mint nap tegyen egészségének megőrzéséért.

Forrás:

VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda

Lelki Egészség Világnap 2010

2010-10-11T10:40:00.000+02:00

Magyar Pszichiátriai Társaság

A Magyar Pszichiátriai Társaság, a Védőháló a Lelki Egészségért Alapítvány, valamint a Magyar Vöröskereszt, csatlakozva a Mentális Egészség Világszövetségének (World Federation for Mental Health) 150 országban zajló kampányához, 2010. október 10-én a Mentális Egészség Világnapján a krónikus betegségek (szívbetegségek, cukorbetegség, aszthma, mozgásszervi betegségek) és a lelki zavarok kapcsolatára hívja fel a társadalom figyelmét.

„Nincs egészség lelki egészség nélkül”, írta 2007-ben Martin Prince, a neves népegészségtan professzor a legtekintélyesebb orvosi lapban, a Lancet-ben megjelenő híres cikkében. Ma már tudjuk, hogy a lelki egészség nemcsak a mindennapi jól-létünkhöz, karrierünk, családi, baráti kapcsolataink működtetéséhez szükséges: a lelki egészség hiánya a gyakori testi betegségek, elsősorban a szív-érrendszeri betegségek egyik legfontosabb rizikófaktora. Nem véletlen tehát, hogy a WHO és az EU népegészségügyi programjának is egyik legfontosabb területe a lelki egészség fejlesztése, és a pszichológiai, pszichiátriai zavarok megelőzése.

A mentális beteség napjaink egyik legkomolyabb egészségügyi és társadalmi kihívása. Becslések szerint jelenleg kb. 50 millió ember – a népesség mintegy 11 százaléka – küzd mentális zavarokkal.

Ma a depresszió jelenti a leggyakoribb egészségi problémát több EU tagállamban, mivel 18,4 millió 18 és 65 év közötti ember szenved súlyos depresszióban. Az EU-ban, minden 9. percben öngyilkossággal ér véget egy élet, azaz évente 58.000 uniós polgár (az esetek háromnegyed részét férfiak követik el) vet véget életének önszántából. A becslések szerint az öngyilkossági kísérletek száma ennek tízszerese.

A mentális zavarok kb. fele serdülőkorban jelentkezik először. Mindemellett a fiatalok körében 10-20 százalékra tehető a lelki zavarban szenvedők aránya, ami még magasabb lehet a hátrányosabb helyzetű népességi csoportokban.

A mentális betegségek óriási gazdasági költséget is jelentenek: egyes becslések szerint ez az EU GDP-jének 3-4 százalékát is eléri. A neuropszichiátriai zavarok felelősek a fogyatékosságok egyharmadáért, a kórházi ellátási költségek 15 százalékáért, a gyógyszerköltségek közel egynegyedéért, a szociális munkások terhelésének feléért, és egyedül Nagy-Britanniában minden évben 90 millió munkanap kiesést jelentenek.

Az alábbi öt prioritási területen hívjuk fel a figyelmet a cselekvésre:

A lelki betegségek megelőzésének és kezelésének kiemelt prioritássá tétele, csakúgy mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Unió népegészségügyi programjában is.

Azonnali lépések megtétele a súlyos pszichiáter szakorvoshiány csökkentésére, és a mentális egészség területén dolgozó összes szakember (családorvos, pszichiáter, pszichológus, szakápoló, szociális munkás, gyógypedagógus és civil önkéntes) hatékony együttműködésének segítésére.

A depresszió és az öngyilkosság megelőzése érdekében a lakosság ismereteinek növelése (országos felvilágosító kampány elindításával).

Széles körű szakmai és civil összefogás a lelki egészség megőrzése érdekében.

A mentális betegséggel élők megbélyegzése és társadalmi kirekesztése elleni harc.

A fenti területeken történő mielőbbi előrelépés érdekében várunk minden olyan szakmai és civil együttműködő partnert, akiknek célja a lelki betegségek gyakoriságának csökkentése, kezelésük elősegítése, és a lelki zavarokkal élők minél teljesebb integrációja a társadalomba.

Forrás

VM Kommunikációs és Tanácsaadó Iroda

Amit a fejtetűről feltétlenül tudni kell

2010-10-05T14:08:00.000+02:00

tetű, tetvesség, zoonózisok

Elég egy apró fehér szöszt találni gyermekünk hajában ahhoz, hogy kitörjön a pánik. Kétségtelen, hogy a fejtetű ellenszenves élőlény, de ritkán veszélyes. Lássuk, mit kell tudni ahhoz, hogy kézben tarthassuk a fejtetű-fertőzést.

A fejtetű egy apró hatlábú rovar, ami a fejbőrön és a nyakon megkapaszkodva vérrel táplálkozik. Egy fejtetű körülbelül akkora, mint egy szezámmag, és nagyon nehéz észrevenni. A tojásaik, amiket serkének nevezünk, a fejbőr közepén kapaszkodnak a hajszálakba, és még nehezebb észrevenni őket.
A fejtetvesség az óvodába vagy iskolába járó kisgyermekeknél a leggyakoribb. Ebben a korban sokat játszanak együtt a gyermekek, és sokszor használnak közös fésűt, kalapot, hajcsatot vagy hasonló kelléket. Azok a felnőttek, akik együtt élnek ekkora gyermekekkel, ugyancsak jobban ki vannak téve a fertőződés veszélyének.

A fejtetű sokszor közvetlenül, fej-fej érintkezés során terjed, amikor az élősködők átmászhatnak az egyik személy hajából a másikéba. A tetvek azonban rövid ideig túlélhetnek textíliákon vagy személyes tárgyakon, így például egy közös hajkefe is segíthet a terjedésben. A tetű nem ugrik, és nem repül át egyik fejről a másikra.

A tetvek és a serkék nagyon aprók, de szabad szemmel észre lehet venni őket. A fejtetű fehér, barna vagy sötétszürke. Gyakran van a tarkón vagy a fül mögött. A serkék kerek vagy ovális szöszök, és erősen hozzá vannak ragadva a hajszálak fejbőrhöz közeli részéhez. Ha megpróbáljuk leszedni a serkéket, nem fog sikerülni. A legújabb kutatások szerint a vizes hajban a legkönnyebb észrevenni a serkéket.

Forrás: Informed (teljes cikk a honlapon)

Az ÉRV program hazai és nemzetközi sikere

2010-10-01T10:07:00.001+02:00

A perifériás érbetegség

A perifériás érbetegség, közismert nevén az érszűkület, az általános érelmeszesedés egyik megjelenési formája. E betegségben az erek beszűkülése leginkább az alsó végtag verőereiben lép fel. Felismerését nehezíti, hogy sokáig tünetmentes maradhat.

A romló alsóvégtagi keringés leggyakoribb, már érezhető tünete a járáskor a vádliban vagy a combban fellépő görcs, fáradtság- vagy nehézségérzet, fájdalom, ami pihenéskor rövid idő alatt megszűnik. Ilyenkor azonban az erek károsodása már szinte biztosan megindult.

Magyarországon az érszűkület mintegy 400 ezer embert érint. Fokozottan veszélyeztetettek, akik dohányoznak, magas a koleszterinszintjük, cukor- vagy magasvérnyomás-betegségben szenvednek, illetve, mint a legtöbb szív- és érrendszeri betegségnél, itt is nagyobb a baj kialakulásának esélye, ha a családban gyakran fordul elő érbetegség.

A perifériás érbetegség több szempontból is veszélyes. Túl azon, hogy a láb keringésének romlása akadályozhatja mindennapi tevékenységünket, késői felismerése akár a végtag amputációjához is vezethet. Mindazonáltal az igazi veszélyt az jelenti, hogy a normál, tünetmentes társaikhoz hasonlítva, az érszűkületes betegeknek kétszer nagyobb az esélye a szívinfarktus vagy szélütés bekövetkezésére, felismerés és kezelés nélkül a betegek közel egyharmada 5 éven belül meghal.

A Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság együttműködésében, az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. támogatásával létrehozott EReink Védelmében és ÉRV Regiszter Programban leszűrt betegek száma tavasz óta közel megduplázódott! A „mennyiségen” túl a munka minősége is hangsúlyt kapott, komoly nemzetközi elismerés formájában, illetve a program legaktívabb ÉRV Pontjainak versenye révén.

A Magyar Hypertonia Társaság az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. támogatásával létrehozott EReink Védelmében (ÉRV) program deklarált célja a tünetmentes perifériás érbetegek felderítése és a körükben tapasztalható kiemelkedően magas szív- és érrendszeri halálozási arány csökkentése.

A program legfontosabb eddigi eredménye, hogy bevont betegek 14 százalékánál egyértelműen kimutatható volt a már kialakult perifériás érbetegség, illetve további 15,6 százalékuknál volt megfigyelhető az érszűkület kialakulásának markáns lehetősége.

Az 5 évesre tervezett Program komoly nemzetközi szakmai sikere, hogy idén szeptemberben a Nemzetközi Angiológiai Unió Európai Kongresszusán Párizsban, a hivatalos program részeként, szóbeli előadás keretében mutathatták be a vizsgálati eredményeket.

Az Ereink Védelmében Program kiterjesztéseként a Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság együttműködésében, az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. támogatásával létrejött az „ÉRV Regiszter” program, melynek célja, hogy a szakértők valós képet kapjanak a Magyarországon lévő perifériás érbetegek számáról, arányáról, és valódi egészségi állapotáról.

2010 szeptemberére az ÉRV Regiszter programhoz már több mint 35 000 páciens csatlakozott, így a regiszterbe került betegek száma tavasz óta közel megduplázódott! Jelenleg országszerte már több mint 200 családorvosi praxisban lehet a Regiszter Programba bekerülni és ez a szám hétről-hétre nő.

A regiszter programban elsősorban a perifériás érbetegség szempontjából veszélyeztetett egyének szűrését javasoltuk. Az ÉRV programhoz hasonlóan, a bevont személyek közel 60 százaléka nő, átlagéletkoruk 60 év. A perifériás érbetegség a megvizsgáltak 17,3 százalékánál egyértelműen diagnosztizálható volt, 20 százalékuknál pedig határértéken lévő eredmények születtek, így 1 év múlva kontroll vizsgálatuk javasolt.

Ez az arány egyértelműen mutatja, hogy a perifériás érbetegség korai, még tünetmentes állapotban történő kiszűrése nagyban hozzájárulhat a későbbi súlyos szív- és érrendszeri események megelőzéséhez.

A vizsgálati eredmények kapcsán fontos kiemelni, hogy a 75 év feletti férfiak esetében a perifériás érbetegség előfordulása több mint 30 százalék, nők esetében pedig 23 százalék. Ez persze nem jelenti azt, hogy a fiatalabb korcsoport ne lenne veszélyben, hiszen már a kiszűrt 50 év alatti betegek esetében is közel 10 százalék volt a betegség előfordulása.

A Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság kezdeményezésében 2010 tavaszán ÉRV Regiszter Versenyt hirdettek a már bevont és újonnan csatlakozó ÉRV Regiszter Pontok körében. A verseny célja, a perifériás érbetegség minél szélesebb körű kiszűrése, a boka/kar index mérés fontosságának hangsúlyozása. A szervezők ezzel kívánták felhívni a figyelmet arra, hogy a perifériás érbetegség már tünetmentes állapotban is diagnosztizálható egy egyszerű és fájdalommentes vizsgálattal. A megmérettetés során a legmodernebb doppler mérőkészülékekkel is segítette a Társaság az első öt legtöbb beteget kiszűrt ellátóhely munkáját. A vetélkedés győztesei immár a legmodernebb doppler mérőfejjel végezhetik munkájukat.

A verseny keretében a legtöbb boka/kar index mérést elvégzett ÉRV Regiszter Pontok:

Dr. Czipott Gabriella, Kecskemét
Dr. Metz Edit, Budapest
Dr. Hérincs István, Nagykáta

A Társaság továbbra is minél több háziorvosi praxis csatlakozását várja a Programhoz annak érdekében, hogy minél szélesebb körben elvégezhető legyen ez az egyszerű és fájdalommentes vizsgálat, ami igazoltan nagyon jól (előre)jelzi a Magyarországon vezető halálozási oknak számító szív- és érrendszeri betegségeket.

Az érdeklődők minden, a perifériás érbetegséggel, a boka/kar index méréssel, vagy az ÉRV Regiszterrel kapcsolatos tudnivalót megtalálhatnak a megújult www.ervprogram.hu címen elérhető honlapon, vagy az ország bármely részéből helyi tarifával hívható (06) 40/918-020 számon. Az érintettek és az érdeklődők ismereteinek bővítése céljából bevezetett újdonság, hogy a weboldalon immár szakértő is válaszol az írásban feltett kérdésekre.

Forrás: VM Kommunikációs Tanácsadó Iroda

A mentális betegséggel élők megbélyegzésének visszautasítása

2010-10-01T09:56:00.000+02:00

A Magyar Pszichiátriai Társaság Elnökségének Sajtóközleménye

2010. szeptember 30.

A Magyar Televízió M1-es csatornáján futó Kékfény című műsor 2010. szeptember 27-i adásában – többek között – egy feltehetően mentális betegséggel élő személy esetével is foglalkozott. Az adott szituáció kapcsán, az adásban a konkrét tények és történések összefoglalása során, olyan megközelítésben mutatták be az egyedi esetet, ami messzemenően alkalmas volt a mentális betegséggel élők megbélyegzésére, kirekesztésük fokozására, illetve a velük kapcsolatos félelemkeltésre.

Mind az adás hangneme, mind az ott elhangzott esetenként valótlan állítások, továbbá az adásban használt pontatlan és szakszerűtlen megfogalmazások és nyelvhasználat távol állnak mind a modern pszichiátriai, mind az adott esetben szükséges modern igazságügyi megközelítéstől.

A Magyar Pszichiátriai Társaság a leghatározottabban visszautasít minden olyan a magyar médiában megjelenő közlést, ami alkalmas a mentális betegséggel élők megbélyegzésére, a velük kapcsolatos előítéletek fokozására.

Különösen sajnálatos, hogy mindez érzékeny területen, a mentális betegséggel élők társadalmi beilleszkedési nehézségeivel, természetes környezetben történő létükkel kapcsolatos témában történt. Véleményünk szerint, a magas színvonalú közszolgálati adón futó igényes közéleti műsortól elvárható, hogy egy ilyen kényes kérdést az elvárható maximális szakmai körültekintéssel, a tények feltárásának igényével mutasson be.

Nem célunk, hogy a mentális betegséggel élők társadalmi beilleszkedési nehézségeiből adódó problémákat a legkisebb mértékben is elfedjük. Azonban az érdekeiket nehezen képviselő pácienseink nevében is elvárjuk, hogy az ezekről történő kommunikáció a modern pszichiátria, – és ha ez a jelenleg hatályos jogszabályok alapján indokolt – a megfelelő jogszabályok elveinek, gyakorlatának, és fogalomrendszerének megfelelően történjen.

Hangsúlyozzuk, minden megváltozott képességű, fogyatékkal vagy mentális betegséggel élő ember elfogadása és társadalmi beilleszkedésének segítése nem szakfeladat, hanem az egész társadalom közös felelőssége.

Forrás VM Kommunikációs Iroda

Nem nőtt az egynapos ellátás népszerűsége

2010-09-28T10:11:00.002+02:00

Egynapos sebészet, betegellátás

Várhatóan a tavalyihoz hasonlóan alakul az idén az egynapos beavatkozások aránya - írta szerdai számában a Napi Gazdaság az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra (OEP) hivatkozva.

Jelenleg Magyarországon 146 egészségügyi intézményben végeznek ilyen beavatkozásokat.

Tavaly összesen 312-fajta egynapos formában is végezhető beavatkozást végeztek a szolgáltatók, valóban egynapos formában azonban csak 270-félét. Ezek közül 22-féle beavatkozást évente ezernél többször, 57-et száz és ezer közötti esetben végeztek, a műtétek többsége pedig kevesebb mint száz alkalommal fordult elő.

A Napi Gazdaság azt írta, hogy az egynapos formában végezhető beavatkozások számában és gyakoriságában enyhe, de folyamatos az emelkedés.

Forrás: Informed ; MTI Hírek 2010;7
2010-09-23 11:14:06

Személyes tapasztalat és megjegyzés:

Igen sok kórház abban érdekelt, - és ezért azt a gyakorlatot folytatja, hogy az "egynapos" kezelésre már PÉNTEK reggel befektesse a beteget a kórházba, majd azonnal elengedje "hétvégi eltávozásra".
Vasárnap este a beteg visszatér az ágyára, és valaki (az OEP, illetve MI MINDANNYIAN) fizeti a kórháznak a hétvégét.
A kórházak finanszírozása annyira gyalázatos, hogy rá vannak kényszerítve a csalásra.

Az egyik nagy budapesti kórház sürgősségi (kaotikus) osztályán valamelyik fertőtlenítő gyártó cég szponzorációja eredményeként fertőtlenítő folyadékból lehet a kezet fertőtleníteni.
Ez nagyon szép és hasznos!
De....
Jó lenne már a kórházaknak szponzort szerezni WC papírra is, meg papír törülközőre is, meg evőeszközökre is, meg poharakra is, meg bögrére is....
Igazán akkor leszek boldog, ha többé már NEM KELL a betegnek WC papírt, evőeszközt, sőt, a még térítés ellenében is - igen drága - több ezer forintos gyógyszert magával vinni a kórházba..... ha meg akar gyógyulni

Németh Kati
HCH

„Pszich-mancipáció” avagy mit üzen a test által a lélek?

2010-09-24T09:27:00.001+02:00

Az Országos Pszichiátriai Központ kezdeményezésében idén 2010. szeptember 9-11. Nyíregyházán kerül megrendezésre a Nemzetközi Pszichiátriai Kongresszus. A konferencia jelszava - „pszich-mancipáció” – és főbb témakörei arra kívánnak rámutatni, hogy az egyenjogúság a pszichés problémákkal küzdőket és azok segítőit is ugyanúgy megilleti, mint a más terápiás területhez tartozó betegeket.

A mentális egészség világszerte – és az Európai Unió által is deklaráltan – a prioritások közé tartozik a holisztikus egészségszemlélet felfogásához híven. Ennek ellenére a gyakorlatban még ma is gyakran tapasztalható, – tisztelet a kivételnek – hogy amikor a pszichiátriai betegek szomatikus vagy szociális problémák révén kerülnek az ellátórendszerbe az azonos ellátási feltételek szempontjai nem teljesülnek számukra.

A Nemzetközi Pszichiátriai Kongresszus célja, hogy hangsúlyozza, a pszichiátriai betegeknek azonos ellátási feltételekkel kell bekerülniük az ellátórendszerbe és a mentális betegekkel dolgozó kollégáknak ne kelljen számos stigmával, előítélettel megküzdeniük munkájuk során.

Ma, amikor egy új pszichiátriai országos intézet körvonalai, az ellátás korszerű szempontrendszerei ismét kirajzolódhatnak, egy sokkal szélesebb összefogás megteremtése szükséges a mentális egészségünk javítása érdekében.

A kongresszus „mit üzen a test által a lélek” alcímmel arra hívja fel a figyelmet, hogy a „pszich-mancipáció” alapvető fontosságú a megújuló pszichiátriai ellátás szempontjából, valamint összetett együttgondolkodást és összefogást igénylő feladat.

Az esemény keretein belül a szervezők a kongresszus utolsó napján Civil Napot tartanak, melynek apropója az Öngyilkosság megelőzésének világnapja. Az esemény fókuszában az a sajnálatos tény áll, hogy évek óta nő a serdülőkori öngyilkosságok száma Magyarországon.

A 2003 óta megtartott világnap célja, hogy elősegítse az öngyilkossággal kapcsolatos felvilágosítást, információt adjon, csökkentse a stigmatizációt, elősegítse annak megértését, hogy az öngyilkosság megelőzhető. Az öngyilkosság világszerte a vezető halálokok között szerepel. A 25 év alatti fiatalok körében a három vezető halálozási ok egyike. Minden évben körülbelül 1 millió ember hal meg öngyilkosság következtében, azaz két percenként meghal valaki. A WHO becslése szerint 2020-ra az öngyilkosság következtében bekövetkező halálesetek száma el fogja érni a másfél milliót.

Hazánkban az öngyilkosságok száma 1988 óta folyamatosan csökken, azonban a serdülőkorban elkövetett öngyilkosságok aránya stagnál, míg a serdülőkori öngyilkossági kísérletek aránya növekszik. Világviszonylatban még mindig az évente legtöbb öngyilkosságot regisztráló tíz ország között van Magyarország.

A kezdeményezés keretében a szakértők igyekeznek segítséget nyújtani azoknak, akik ilyen jellegű problémával küzdenek. Az érdeklődőket folyamatos pszichológiai, pszichiátriai tanácsadással, kerekasztal beszélgetéssel várják a szervezők.

Forrás: VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda

Wolf Emil szoborának felavatása

2010-09-24T09:14:00.006+02:00

SZÁZÉVES A SANOFI-AVENTIS/CHINOIN

2010. szeptember 25-én ünnepli hazánk leginnovatívabb gyógyszergyára, a sanofi-aventis/Chinoin fennállásának kerek, századik évfordulóját. Az évforduló alkalmából a vállalat a termékeny gyógyszervegyész és sikeres vezérigazgató, Wolf Emil szobrának felavatásával tiszteleg alapítója előtt és mond köszönetet Újpestnek, ahol a gyár közel 100 éve működik.

Wolf Emil, a kutatás útján

Wolf Emil 1886-ban született Budapesten, egyetemi tanulmányait Münchenben végezte, majd vegyészmérnöki oklevelet szerzett. 1910-ben Kereszty György vegyészmérnökkel közösen alapította meg az Alka Vegyészeti Gyárat, amely 1913-ban a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára nevet vette fel. Wolf Emil olyan szilárd alapokat teremtett, melyek révén a gyógyszergyár ma Magyarország 15. legnagyobb vállalata, amely export teljesítménye terén a nyolcadik helyet foglalja el, és 2500 munkavállalót alkalmaz. A centenáriumi Wolf Emil szobor a IV. kerületben, a Pozsonyi út 23-as szám alatt, az orvosi rendelő előtt kerül felállításra. A szobor megálmodója az a Tóth Dávid újpesti szobrászművész, aki számtalan kültéri szobor, így a szegedi IV. Béla lovasszobor alkotója is egyben.

Hungarikumok a gyógyításban

Az elmúlt 100 év alatt a sanofi-aventis/Chinoin, korábbi nevén a Chinoin az évszázad során egyedülálló kutatás-fejlesztést folytatott, a legtöbb hazánkban felfedezett molekula a vállalat kutatóihoz fűződik. Olyan készítmények, szinte hungarikumnak mondható gyógyszerek fűződnek a 100 éves vállalathoz, mint a Novatropin, Papaverin, Ultraseptyl, G-penicillin, Jumex, No-Spa, Algopyrin vagy Quarelin – továbbá a világon először itt került megvalósításra a Szent-Györgyi Albert által felfedezett C-vitamin ipari méretű szintézise.

1916-ban került forgalomba az első magyar szabadalommal védett (eredeti), szintetikus úton előállított görcsoldó hatású gyógyszer-hatóanyag, a Novatropin, mely még ma is sok országban készítményként és kombinációban is forgalomban van, így ez a legrégibb, több mint 90 éves ma is forgalomban lévő gyógyszer. A saját fejlesztésű gyógyszerkészítmények hamarosan nemzetközi hírnevet is szereztek a gyárnak és nagyban hozzájárultak a korszerűen és tömegméretekben termelő nagyvállalattá váláshoz.

A második Világháború alatt legnagyobb exportcikke az Ultraseptyl volt, mely mindkét háborús oldalon álló országban ismert sebhintőpor volt.

Wolf Emil 1940-ben lemondott vezérigazgatói tisztéről és 1944-ben Németországba deportálták. 1945-ben hazatért, majd ismét mint vezérigazgató hozzálátott a gyár újjászervezéséhez. Az õ zsenialitása és fáradhatatlan munkája tette újból naggyá a Chinoint. A háború utáni újjászerveződést követően 1948 márciusában államosították, majd a talpra állást és áttörést a penicillin nagyüzemi előállításának megteremtése jelentette, s a vállalat 1950-es évektől a hazai antibiotikum-gyártás legjelentősebb bázisává vált.

Az 1980-as évek rossz gazdasági eredményei szükségessé tették a privatizálást.

A sanofi-aventis vállalatcsoport világszerte és hazánkban

1991-ben a francia Sanofi cég 40%-os részesedést vásárolt meg a vállaltból, mely mára elérte a 99,99 százalékot. 1999-ben a francia Synthélabo-céggel, majd 2004-ben az Aventis-szel lépett fúzióra, ezáltal alakult meg a világ negyedik és Európa vezető gyógyszergyártója, a sanofi-aventis vállalatcsoport. A magyar betegek immáron a világ legkorszerűbb készítményeihez férhetnek hozzá, 2003-ban a Plavix lett hazánkban az év gyógyszere, míg napjainkban Magyarország elsőszámú gyógyszere a szintén a vállalathoz köthető Clexane, míg a vény-nélkül kapható készítmények piacán az Algoflex a piacvezető.

A vállalatcsoportnak világszinten 105 ezer alkalmazottja közül 19 ezer a kutató, akik öt földrészen dolgoznak az egészségért, ami a vállalat számára a legfontosabb érték. A 2500 alkalmazottat foglalkoztató sanofi-aventis/Chinoin Magyarországon négy gyáregységben, Újpesten, Nagytétényben, Csanyikvölgyben és Veresegyházon végzi a gyógyszergyártás teljes spektrumát átölelő tevékenységét, a kutatás-fejlesztéstől a termelésen keresztül a disztribúcióig. Ezzel a széles tevékenységi körrel a gyógyszergyár nem csak hazánkban, hanem az egész térségben egyedülálló. Fontos továbbá kiemelni, hogy a magyar egység a sanofi-aventis globális szervezetén belül a hetedik kiemelt helyen szerepel méretét és fontosságát tekintve, ezáltal is maximálisan elismerve a hazai szaktudást.

A sanofi-aventis/Chinoin hazánk egyik leginnovatívabb vállalata, hazai árbevételének negyedét kutatás-fejlesztésre fordítja. A sanofi-aventis/Chinoin, mint a magyar gyógyszerpiac vezető vállalata a fejlesztésen, a gyártáson túl a társadalmi felelősségvállalásra is nagy hangsúlyt fektet. Tevékenységének középpontjában a magyar lakosság egészségvédelme, a felelős és fenntartható működés áll, hiszen maguknak a gyógyszereknek is az a célja, hogy hosszabb és jobb életet élhessünk. Ezért nemcsak a korszerű gyógyszeres terápiák, de a betegségek megelőzése, a prevenció is hangsúlyos szerepet kap a vállalat küldetésében.

Jó példa e törekvésre a korábban zajlott EgészségVonat rendezvények, melyeken 25 000 látogató vett részt ingyenes szakorvosi szűréseken valamint a napjainkban is folytatott felvilágosító és prevenciós rendezvények. Így többek között a sanofi-aventis/Chinoin a támogatója a prosztata betegségek megelőzését célul kitűző Prosztata Hétnek, az évente megrendezésre kerülő Szívünk Napjának valamint a Diabétesz Napnak is.

Forrás: VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda

A repülés legfontosabb élettani hatásai

2010-07-02T14:02:00.000+02:00

repülés, légnyomás, tengeri betegség, páratartalom, időeltolódás

A mai korszerű sugárhajtóművel felszerelt repülőgépek biztonságosak és kényelmesek is. Ennek ellenére minden repülés bizonyos stresszhatást gyakorol az emberi szervezetre. Ezeket az egészségeseknél is figyelembe kell venni. Bizonyos betegségekben szenvedők pedig emiatt nem vehetik igénybe ezt az utazási módot.

Nemcsak a repülés, hanem az azt megelőző készülődés is (a reptéri nyüzsgés, a csomagok cipelése, a gyaloglás és az esetleges várakozás) megviselheti az utazót.
A repülés egy mesterséges környezetben történik, mely némileg eltér a megszokottól és közben nem mindennapos hatások lépnek fel. A modern repülőgépeken 10-20 ezer méter magasságban természetesen túlnyomás uralkodik a külső környezethez képest. Ilyen magasan ugyanis annyira alacsony a levegő nyomása és oxigéntartalma, hogy az ember életképtelen. Gondoljunk csak arra, hogy a Himalája nyolcezer méteres csúcsait meghódító edzett hegymászóknak is szükségük van oxigénpalackra.
Az utastér légnyomása a közhiedelemmel ellentétben azonban technikai okok miatt nem egyezik meg a tengerszint légnyomásával, ami 760 Hgmm. Az utazómagasságban a repülőgépen a légnyomás 1500-2400 méteres tengerszint feletti magasságnak felel meg, ez kb. 550-600 Hgmm. A csökkent légnyomás miatt a belégzett levegő és ennek következtében az artériás vér oxigéntartalma csökken. Vagyis enyhe oxigénhiányos állapot, hypoxia alakul ki a szervezetben. Ez egészséges emberen semmiféle problémát nem okoz. Észrevétlenül kissé szaporább lesz a légvételek száma és ez biztosítja a megfelelő oxigénellátásunkat.
Az utastér légnyomásváltozása fel- és leszálláskor fokozatos. A gép emelkedése közben kb. hatezer méterig a légnyomás a tengerszintivel egyezik meg, majd fokozatosan csökken a fent említett értékre. A külső légnyomáscsökkenés következtében a zárt testüregekben (pl. has) lévő levegő viszonylagos túlnyomással rendelkezik. A fizikából ismert gáztörvényeknek megfelelően tehát a rugalmas üregek kitágulnak, a szilárd fallal rendelkezőkben pedig a nyomás nő meg. A tágulás, illetve a nyomásnövekedés durván 25 százalékos. Ennek leggyakoribb következményei az emelkedés alatti enyhe hasi puffadás, dobhártyafeszülés. A középfül nyomáskiegyenlítését az orrgarattal összekötő fülkürt végzi. Ez normálisan zárva van, azonban nyeléskor, ásításkor a szájpad izmai megnyitják. Anatómiai okok miatt felszálláskor a nagyobb nyomású dobüregből a felesleges levegő spontán távozik a fülkürtön keresztül. Leszálláskor azonban mindenképpen szükség van ennek aktív kinyitására (nyelés).
"Tengeribetegség" repülőn A kisebb, változó irányú gyorsulások (vibráció, időjárási hatások miatt kialakuló turbulencia) a belső fül egyensúlyszervének izgalmát hozhatják létre. Ez vezethet az úgynevezett "légibetegséghez", kinetózishoz. Lényegét tekintve megegyezik a tengeribetegséggel. Szédülés, rossz közérzet, émelygés, hányinger, esetleg hányás jellemzi. Rossz időjárási viszonyok, hosszabb időtartamú repülések esetén gyakoribb. Van rá egyéni hajlam is, hisz közismert, vannak olyanok, akiknél egyéb járművön utazva is hasonló tünetek jelentkeznek.

A zárt tér A repülőgép zárt tere, a hosszabb ideig történő egy helyben való ülés, az esetleg kényelmetlen ülések is stressztényezőként szerepelhetnek. A tartós mozdulatlanság miatt a lábak izmai elernyednek, kiesik a vért a szív felé továbbító "izompumpa". Ráadásul üléskor a térdhajlati vénák összenyomódnak, ez is a vénás vér visszaáramlásának akadályát képezi. Az előbbiek miatt az alsó végtagban pangó vér még egészségeseknél is lábdagadást okozhat.

A páratartalom
Még egy tényező, amiről nem szabad megfeledkeznünk: az utastér rendkívül alacsony (10-20 százalékos) páratartalma. Ez abból adódik, hogy nagy magasságban a levegő gyakorlatilag páramentes és ebből biztosítják az utastér megfelelő túlnyomását. Ha azt akarnánk, hogy a repülés alatt a páratartalom normális legyen, több tonna vizet kellene a gépeknek szállítaniuk. Ez a jelentős többletsúly lényegesen korlátozná a repülés hatótávolságát, megnövelné az üzemanyag-fogyasztást, emelné a költségeket. Az alacsony páratartalom fokozza a szervezet folyadékveszteségét a bőrön és a légutakon keresztül, ezért az út során gondoskodni kell a megfelelő pluszfolyadék-bevitelről.
Az időeltolódás
Repülés után, ha több időzónát átléptünk, számolni kell az időeltolódás (jet lag) problémájával. Legfontosabb tünetei a fáradtság, a napközbeni álmosság, az alvászavar, a fizikai és szellemi teljesítőképesség átmeneti csökkenése. Az ok az egyén "belső órája" és a külső környezet közötti összhang átmeneti felborulása. A "belső óra" ellenőrzi a szervezet számos funkcióját (testhőmérséklet, pulzus, vérnyomás, hormontermelés stb.), ezek jellegzetes napi ingadozást mutatnak. Amíg "belső óránk" az új körülményekhez át nem állítódik, addig jelentkeznek a panaszok. Az új környezetnek megfelelő bioritmust a megváltozott külső hatások (fényviszonyok) alakítják ki. Az alkalmazkodásban jelentős egyéni különbségek lehetnek.
Miként lehet a repülés esetleges kellemetlen hatásait minimálisra csökkenteni, kivédeni és kik azok, akiknél esetleg ez veszélyes lehet, arról legközelebb.

Forrás: InforMed Hírek

Miért élnek a férfiak rövidebb ideig, mint a nők?

2010-06-22T10:13:00.002+02:00

élettartam, férfiak

Az amerikai orvos, Marianne J. Legato új könyvében (Why Men Die First: How to Lengthen Your Lifespan) a biológiai, kulturális és egyéni okokról olvashatunk, ami megmagyarázza, hogy miért élnek a férfiak több mint fél évtizeddel rövidebb ideig, mint a nők.

A szerzőnő szerint a férfiak rövidebb életkilátásainak egyik oka, hogy a férfiak törékenyebbek és sebezhetőbbek, mint a nők. És szemben a nőkkel, akik kiharcolták maguknak az egészséges élethez szükséges speciális jogokat, a férfiak nem követeltek egyenlő bánásmódot. „A férfiak ilyen szempontból nagyon el vannak hanyagolva” – fogalmaz az író.

A férfiak egészségi problémái nagyban a kulturális nevelésre vezethetők vissza. A szabályok már születés után nem sokkal nyilvánvalóak: tartsd benn a fájdalmadat, ne légy gyenge, embereld meg magad. A férfiak csak akkor keresnek orvosi segítséget, ha a párjuk erre kényszeríti, vagy ha a betegség már súlyos állapotban van. „A nők logikusan kérnek segítséget, és motiváltak az egészségük megőrzésében.”

Dr. Legato könyvében áttekinti azokat a speciális igényeket, amelyek megvalósításával meghosszabbíthatjuk a férfiak életét. „Nem szabad elfogadni, hogy a férfiak hat-nyolc évvel rövidebb ideig élnek, mint a nők. Ha sikerült legyőzni a mellrákot és részben az AIDS-t is, akkor igazán megmenthetjük a férfiúinkat is.”

A szerző hat tényezőt sorol fel, ami már első lépésként is nagy jelentőségű lehet.

1. Beszélj őszintén az orvosoddal.

A nők ezt már korán megtanulják. Egyes panaszok – például az erekciós zavarok – súlyos állapotok, például cukorbetegség vagy szívbetegség első tünetei lehetnek. És minden kulturális szokás ellenére a férfiaknál is szükség van a mell vizsgálatára, ahogy a herék rendszeres önvizsgálata, és a prosztatavizsgálat is elengedhetetlen.
forrás: Informed

Házi praktikák rovarcsípésre

2010-06-15T10:30:00.001+02:00

rovarcsípés, házi szerek

Akinek érzékeny a bőre, netán ekcémás, nem mindegy, mit használ rovarcsípésre. Íme néhány egyszerűen elkészíthető házi gyógyír:

– A kukoricakeményítő kiváló házi szer rovarcsípésre. Keverjük el a keményítőt vízzel, mossuk le a csípés helyét, majd szárítsuk meg. Kenjük rá a keményítős pépet, és hagyjuk rászáradni. Szükség szerint ismételjük meg a műveletet. A kukoricakeményítő kihúzza a méreganyagot a bőrből, és enyhíti a viszketést. Ha nagyobb a csípés, víz helyett használhatunk ecetet is.

– A húspuhító is hatékony természetes szer csípésre. Ugyanúgy alkalmazzuk, mint a keményítőt, az enzimek lebontják a rovarból a bőrbe került méreganyagokat.

– A banánhéj az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb házi szer. A héj belsejével dörzsöljük be a csípést. A banánban levő tannin csökkenti a duzzanatot, a viszketést és az irritációt.

Ha lekezeltük a csípést, fontos, hogy utána is elősegítsük a gyógyulást. Kiváló szerek a következők:

– A méz természetes antibiotikum, és hidratálja is a bőrt.
– A szegfűszeg-olaj fertőtlenít.
– Az aloe vera fertőtlenítő és gyulladásgátló hatású.

A házi kezelés mellett fontos tudni, hogy ha a csípés helye nagyon feldagad, vagy láz is kíséri a rovarcsípést, forduljunk orvoshoz.

„Ne feledje: a stroke nem utazik nyári szabadságra!”

2010-06-04T13:39:00.001+02:00

TÖRŐDJÜNK MAGUNKKAL NYÁRON IS!

A Magyar Hypertonia Társaság által indított „Éljen 140/90 alatt!” mozgalom „Tudatos Törődés” alprogramja idén nyáron a stroke és a magas vérnyomás kezelésével kapcsolatos hasznos tanácsokra hívja fel a figyelmet. Cél, hogy az utazások, nyaralások alkalmával se feledkezzünk meg e betegségről, ekkor is tudatosan törődjünk magunkkal, mivel a stroke nem utazik nyári szabadságra!

A stroke köznyelvi elnevezése: szélütés, gutaütés de gyakran nevezik agyvérzésnek is. Ez egy olyan betegség, ami alattomosan, tünetek nélkül érkezik, és súlyos következményekkel is járhat: 10 szélütésen átesett beteg közül 9 soha nem lesz képes többet úgy élni, mint az agyi érkatasztrófa előtt.

A stroke kialakulásának kockázata azonban a magas vérnyomás megfelelő kordában tartásával csökkenthető! Mindösszesen 2 Hgmm-nyi vérnyomáscsökkentés már 10 százalékkal mérsékli a bekövetkezés kockázatát!

A nyári hónapokban – különösen az utazások, nyaralások alkalmával – gyakorta háttérbe szorul a rendszeres és megfelelő kezelés valamint az esetleg korábban már kialakított helyes étkezési szokások betartása. A szabadság alatt nem mindig jut eszünkbe időben bevenni a rendszeresen szedett gyógyszereinket, és nem mindig tudunk ellenállni az étel- és italkülönlegességeknek sem. (Márpedig a megfelelő védelmet – a baj megelőzését – csak a FOLYAMATOS, megszakítás nélküli kezelés biztosítja.

Nyáron, a nyaralások alkalmával megváltozik az emberek életmódja, elmaradhatnak a kialakult szokásai, vagy egyszerűen elfelejtődik a terápia. Éppen ezért a Társaság mostani kampányának fő üzenete is erre utal: „Ne feledje: a stroke nem utazik nyári szabadságra!”

A szélütés elsősorban az emelkedett vérnyomással áll összefüggésben. A magasvérnyomás-betegség valamint számos egyéb – gyakran a hipertónia mellett párhuzamosan „meglévő” –, szív- és érrendszeri megbetegedések rendszeres és állandó kezelést igényelnek, így rendkívül fontos, hogy a szabadságok, és utazások alatt se „függesszük fel a terápiát”!

Ennek érdekében érdemes a következő gyakorlati tanácsokat is figyelembe venni:

Rendszeres gyógyszerszedés esetén a hosszabb utazások előtt mindenképpen konzultáljunk orvosunkkal!
Az utazás megkezdése előtt – és ne előző este! – ellenőrizzük, hogy a rendszeresen szedett gyógyszereinkből van-e elegendő a nyaralás idejére.
Ha hosszabb időre utazunk, mindig ellenőrizzük a gyógyszereink lejárati idejét! Lejárt szavatosságú gyógyszert soha ne szedjünk be!
Írjuk fel a rendszeresen szedett gyógyszereink nevét és adagolását, így ha esetleg elveszítenénk, biztosan tudjuk pótolni.
Soha ne felejtkezzünk el a gyógyszerek elcsomagolásáról, megfelelő módon való szállításáról! Az autó hátsó ablakában történő „napozás” például egyetlen gyógyszerkészítménynek sem használ.
Ha repülőn utazunk, lehetőleg bontatlan csomagolásban vigyük a készítményeket, az esetleges félreértések elkerülése érdekében.
Nyaralás alatt megváltozik az életvitelünk, így az új napi rutinban is találjuk meg a gyógyszerbevétel lehetőség szerinti állandó időpontját.
Amennyiben magasvérnyomás-betegségben szenved, avagy már stroke-on is átesett, már az utazás tervezésekor fokozottan ügyeljen a napon töltött órák számára!

A Magyar Hypertonia Társaság által életre hívott „Éljen 140/90 alatt!” mozgalom keretében, 2009 őszén indított „Tudatos Törődés” alprogram elsősorban a hipertónia és a stroke összefüggéseinek megismertetésére helyezte a hangsúlyt. A program 2010 első félévében tovább lépett, immár a gyakorlati megvalósítására fókuszálva hasznos és hatékony eszközökkel kívánja segíteni az orvosok mindennapi gyógyító munkáját, vagyis a magasvérnyomás-betegség kezelésén keresztül a stroke kockázatának csökkentését.

A nyári időszakban a Társaság azért is igyekszik hasznos tippekkel segíteni az érintettek mindennapjait, hiszen a fent említett betegségek esetén a terápia folyamatos, gyakran egy egész életen át tartó kezelés, amelynek abbahagyása, vagy nem megfelelő alkalmazása súlyos szövődményekhez vezethet.

Az érdeklődők számos, a magasvérnyomás-betegséggel és a stroke-kal kapcsolatos tudnivalót megtalálhatnak a megújult www.vernyomasnaplo.hu címen elérhető honlapon

Forrás: VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda

Nyári Táborozás

2010-06-03T12:17:00.002+02:00

90 hasznos napot dob ki az ablakon a hazai rendszer több tízezer ovis és iskolás gyermek életéből!

– a nyári szünetben semmi sem történik a hiperaktív-figyelemzavaros vagy diszlexiás gyermekekkel, tanulási képességeik szinten tartásáról több, mint 3 hónapig senki sem gondoskodik. –

A hazai Nevelési Tanácsadók és az intézményi fejlesztőpedagógusok is nyári szünetet tartanak. Közel 1300 szakember 10 hétig szabadságon van.

25-30 000 ovis és 60-65 000 iskolás gyermek 90 napja marad teljesen kihasználatlan.

A tanév közben pedagógiai megsegítést kapó figyelemzavaros, vagy diszlexiás gyermek fejlesztése és megsegítése leáll, tanulási képességei és –rutinja drasztikusan romlik a hosszú nyári szünet alatt, mert a fejlesztésük abbamarad, a szinten tartásról a szüleik nem tudják hogyan gondoskodhatnának.

Okok

A nyári szünet kezdetével együtt több tízezer figyelemzavaros vagy diszlexiás vagy tanulási részképesség problémákkal küzdő ovis és iskolás gyermek fejlesztése leáll, mert a fejlesztésüket végző szakemberek hosszú nyári szünetet tartanak. Az addig elért eredmények begyakorlása 3 hónapon át félbemarad. A gyakorlás és szinten tartás ilyen hosszú időn át tartó hiánya azt eredményezi, hogy az addigi eredmények elvesztésének kockázata hatalmasra nő. Ha októberben majd újra indul a fejlesztésük, akkor szinte újra kell kezdeni ezt a pedagógiai munkát. Ezért gyakorlatilag szinte egy helyben toporog éveken át több tízezer gyermek fejlesztése.

Van megoldás

Az Eleven Team Alapítvány olyan szervezet, amely a nyári szünetben is tart foglalkozásokat vagy vizsgálnak gyermekeket, munkájukat nem hagyják abba a tanév után sem, a családok, a gyermekek folyamatos megsegítéséről gondoskodnak.

Kidolgoztak 2 tüneti kérdőívet gyermekükről a szülők számára és az ezekhez tartozó otthoni gyakorlatsorokat, amik a gyermekek képességeik szinten tartásáról gondoskodnak a nyári szünet alatt is. Egész nyáron fejlesztő foglalkozásokat biztosítanak ovisoknak és iskolásoknak.

2010.június 10.-én csütörtökön 13.00.-tól 19.00.-ig ingyenes nyílt délutánt tartanak az Eleven Team Tréningközpontban, Budapesten a XIV.kerületben a Stefánia út 61.sz. alatt, ahol a szülők kitölthetik a tünetei kérdőíveket, amikből egyértelműen kiderül a szülő számára is, hogy a nyári szünetben milyen gyakorlatokat lesz érdemes elvégezni otthon. Az alapítvány szakértői rendelkezésre állnak majd, ingyenes tanácsadásokat tartanak a szülőknek. A kidolgozott gyakorlatosokat is rendelkezésre bocsájtják.

Azokat a szülőket várják, akiknek óvodás vagy általános iskolás gyermekük van, okos, értelmes gyerkőcök, akikre a tanév során a pedagógusaik panaszkodtak, akár a tanulással, akár a viselkedésükkel volt nehézség.

Magyarországon az eleven gyermekek és családjuk élettere drasztikusan leszűkült. Ezért az Eleven Team Alapítvány célja a családok életminőségének, körülményeinek javítása, társadalmi integrációjuk segítése többek között különböző programok megvalósításával.

A szervezet szakemberei az „Eleven Tudásháló” nevű szakmai módszer kidolgozásával és alkalmazásával megtanítják a gyermekeket és környezetüket arra, hogyan tudják a hiperaktivitás előnyeit a mindennapokban is kamatoztatni, és akár csúcsteljesítményeket is elérni. Különböző tréningek és szabadidős programok során továbbfejlesztik a hiperaktív gyermek „sikerteljesítményeit”, mert felnőttkorban ezekkel a képességekkel lesz a legnagyobb esélye a munkaerőpiacon való érvényesülésre.

Az Eleven Team Alapítvány szakemberei folyamatosan tájékoztatják a hiperaktív gyermekek családjait azokról egyéni és társadalmi folyamatokról, következményekről vagy eredményekről, amelyek segíthetik őket a mindennapokban.

Jávori Ildikó

pszichopedagógus

vezető szakértő

Forrás: VM Kommunikációs Iroda

Megjegyzés:

Abban régi, sokat szidott "átkosban" példamutató volt az iskolás gyermekek nyári foglalkoztatása!

Nyári (napközis) táborokba jártunk, ki a zöldbe, reggel 8- délután 5-ig vigyáztak ránk, az étkezésre éppen annyit kellett fizetni, mint év közben a napköziben. A tanárok megosztották egymás között az ügyeletet, mindenkire jutott vagy két hét.

A mi táborunk a Hűvösvölgyi Nagyréten volt, egész nap játszottunk, szám-háborúztunk, kirándultunk.

A hetedik kerületi iskolából külön villamos szállította (átszállás nélkül) a gyerekeket a Hűvösvölgybe, a jegy is csak valami jelképes összegbe került.. Ha esett az eső, behúzódtunk fedett helyre, ahol étkezni is szoktunk.

Remek volt.

Kérdezem, hol is van a fejlődés?

Németh Kati

A Nemzetközi Betegjogi Szervezet (IAPO) sajtóközleménye Genf, Svájc

2010-05-21T19:28:00.001+02:00

Press Release

For immediate release

IAPO calls for global commitment from World Health Organization (WHO) member states to listen to the voice of the patient in efforts to tackle noncommunicable diseases

Geneva, Switzerland, 21 May 2010 – The International Alliance of Patients’ Organizations (IAPO) has urged WHO member states to make a meaningful commitment to the involvement of patients in the prevention and control of noncommunicable diseases (NCDs) or risk damaging prospects for growth in their countries. This request was a key message at a side event to the World Health Organization (WHO) World Health Assembly entitled, ‘Noncommunicable Diseases and the Development Agenda: The Voice of the Patient’.

The increase in and prevalence of NCDs represents a global health crisis. NCDs cause 60% of all deaths worldwide, with 80% occurring in low and middle income countries, devastating families and communities. NCDs affect all parts of society from children to the elderly often holding them back from achieving their potential or fulfilling essential roles in their communities. The prevention and control of NCDs is critical to improving the life chances of people in every corner of the globe.

During the meeting, patients and family members shared how diseases including diabetes and cancer have affected their lives and led them to advocate for patients. Participants shared that, in many cases, NCDs can be tackled with simple, cost effective solutions which can be implemented in low-income countries. Often these solutions are developed in partnership with those directly affected by the disease themselves: the patients. Involving communities in the decisions that affect them is not a luxury but is essential to enable effective, relevant treatment and care which meets the practical needs of patients to be developed and delivered.

Patient involvement and patient-centred healthcare, therefore, must be at the heart of all health systems, recognising the interdependency and responsibility of all stakeholders to work together. This involvement is clearly asserted in Principle IV of the WHO Alma Ata Declaration which though developed more than 30 years ago in 1978 is still relevant, and even more essential to tackle NCDs. Principle IV states that “The people have the right and duty to participate individually and collectively in the planning and implementation of their healthcare.”

Hussain Jafri, IAPO Chair and Secretary General Alzheimer’s’ Pakistan highlighted the need for urgent action. “The NCD crisis has the potential to roll back the progress made towards the Millennium Development Goals and requires resources and political commitment immediately. In order to achieve success and make real progress, patients must be involved in the design of the solutions to the problems that we all face. People must be in a position of leadership in their own care and there needs to be a much stronger role for individuals and communities in all aspects of healthcare design and delivery. ”

******

Van-e értelme a fültisztításnak?

2010-05-21T15:31:00.000+02:00

fülzsír, fültisztítás, füldugulás

Valóban el kell távolítani a fülzsírt? Ugyanúgy tisztítani kell a külső hallójáratokat, mint az orrot? Nem. A fültisztító pálcikák az esetek többségében csak beljebb tolják a fülzsírt, a keletkezett „dugó“ ronthatja a hallást, és ezt már valóban el kell távolítani.

A fő ok, amiért nem szabad „piszkálni“ a fület pedig az, hogy a fülzsír védelmet nyújt a kórokozókkal szemben. A fülzsír a külső hallójárat izzadtság- és faggyúmirigyeinek sárgás színű terméke, orvosi szakszóval ez a cerumen, mely speciális enzimeket tartalmaz, mint például a lizozimet.

A lizozim képes arra, hogy tönkretegye a baktériumok sejtfalát, és ezzel megsemmisítheti a betegséget okozó baktériumokat. Ha tehát a fülzsírt eltávolítjuk, ez a funkció elvész. A hallójáratok rendelkeznek egy saját öntisztító mechanizmussal, és bőven elegendő a fülkagyló szappanos tisztítása.

Forrás: Informed

A legnagyobb nemzetközi konferencia a Ritka Betegekért. (Krakkó, Lengyelország)

2010-05-19T14:14:00.000+02:00

Krakkó nyújtott helyszínt Május 13. és 15. között a Ritka Betegségek 5. Európai Konferenciájának (European Conference on Rare Diseases - ECRD 2010). Rekord számban, több mint 600 küldött, 43 országból vett részt, akiknek 34 %-a jött Közép- és Kelet-Európai országból most először, köszönhetően az Európai Unió ösztöndíjának.

Egy évvel az után, hogy az Európai Egészségügyi Miniszterek Tanácsa elfogadta azt az Európai Stratégiát, mely felhívja a tagországokat a Ritka Betegségekkel kapcsolatos Nemzeti Terveik megvalósítására 2013-ig, az ECRD a tagországok pillanatnyi helyzetére koncentrált. A konferencia során az Európai Bizottság kijelölte az Európai akcióprogram megvalósításának útjait a ritka betegségek terén.

Az ECRD a legbefolyásosabb esemény a ritka betegségek területén. Egy olyan egyedülálló fórum melyen minden ritka betegség, minden európai ország, és az összes érintett csoport képviselteti magát. A tudomány, az egészségügy, az ipar, és a politika szakemberei, együtt a betegek képviselőivel tárgyalták meg a stratégiát és a szükséges intézkedéseket a betegek életének javítása érdekében. Hasonló rendszerben kerül majd megrendezésre hazánkban is egy két napos konferencia október 15-16-án az un. EUROPLAN program keretében, a magyarországi stratégia megalkotására. Ez azért is nagyon fontos, mert hazánk erőteljesen leszakadóban van e téren, több környező országhoz képest is! Így pl. Bulgária és Románia is megalkották már e Nemzeti Terveiket.

Az idén az esemény jelmondata „A politikától a betegeknek nyújtott hatásos szolgáltatásokig” alapján az előadók bemutatták a legfrissebb kezdeményezéseket a kutatás, az egészségügyi szolgáltatások, az információ, és a szociális szolgáltatások terén. Olyan forró témákat is megtárgyaltak, mint a genetikai tesztekhez való hozzáférés, és a határon átnyúló egészségügyi ellátás a megnagyobbodott Európában. Külön szekciót szenteltek a Közép- és Kelet-Európai helyzetnek, a ritka betegségek tudásközpontjai kialakításának és a betegszervezetek Nemzeti Tervek és Stratégiák kialakításában betöltött szerepének. Hazánkat, meghívott előadóként Dr. Pogány Gábor képviselte.

A konferencián, magyar betegszervezeti oldalról a RIROSZ (Ritka és Veleszületett Rendellenességgel élők Országos Szövetsége) vett részt, az Uniós ösztöndíjaknak köszönhetően 9 fős, több tagszervezetéből összeálló küldöttséggel. Így szinte minden szekcióülésen és több kísérő konferencián is jelen lehettek, hasznosítva a rendező európai ernyőszervezetük, az EURORDIS azon törekvését, hogy mindenki minél hasznosabban tölthesse az időt. Ezt tükrözte az a sokrétű segítség is, melyet az EURORDIS több téren ajánlott fel a többszintű kapacitáshiánnyal küzdő Közép- és Kelet-Európai betegszervezetek számára.

A kormányunk részéről Dr. Sándor János vehetett részt ugyanígy több kormányzati, és európai programülésen. A Dr, Gulácsi László által vezetett szakértői csoport pedig az eddig feltáratlan területet célzó összeurópai BURQOL program nyitóülésén tárgyalhatta meg hogyan fogják felmérni a ritka betegeket az egészségügyi gondokon túl sújtó szociális és gazdasági terheket.

A hazai ritka betegségekkel foglalkozó szervezeteket tömörítő RIROSZ örömmel üdvözölte, hogy a közösen végzett évtizedes munka eredményeként létrejött az Európai Unió Ritka Betegségekkel foglalkozó bizottsága (EUCERD - European Union Committee of Experts on Rare Diseases, www.eucerd.eu). Különösen jelentős, hogy e Bizottság 8 betegszervezeti tagja közé választották a RIROSZ elnökét, Dr. Pogány Gábort is, és így hazánkat a minden tagállamot megillető kormányzati küldött mellett még egy fő fogja képviselni e fontos, a ritka betegek jövendő életminőségét alapvetően meghatározó európai bizottságban.

A ritka betegségek

Azok a ritka betegségek, melyek maximum egy embert érintenek 2000 főből, és életveszélyesek, vagy krónikus leépüléssel járnak, magas szintű komplexitással. Többségében nincs gyógyítási lehetőség a 6000-8000 féle ritka betegség esetén, melyek 75 %-a gyermekeket érint! Az általános információhiány következtében ezek a betegek sokszor diagnózis nélkül, kezelés nélkül, kutatás nélkül, és ezért szinte minden remény nélkül küzdenek a betegséggel. Napjainkban kb. 30 millió ember szenved valamilyen ritka betegségben Európában.

A RIROSZ-ról

A ritka betegségek magyarországi szervezete (RIROSZ) 2006 májusában alakult meg hosszú évek előkészítő munkája után, nyolc alapító betegszervezet összefogásával. Napjainkban hazánk 30 olyan betegszervezetét, és számos egyéni tagját tömöríti, akik aktívan tevékenykednek a ritka betegségek területén, több mint 800 000 érintett honfitársunkat képviselve.

A RIROSZ meggyőződése, hogy világszerte a betegeknek kell az egészségügy középpontjában állniuk.

A RIROSZ küldetése, hogy hazánkban segítse a ritka betegséggel élőket és családjaikat. További információ található a www.rirosz.hu portálon.

Az EURORDIS-ról

Az EURORDIS (European Organisation for Rare Diseases) több mint 420 ritka betegséggel foglalkozó szervezetet képvisel negyvenhárom különböző országban, és több mint 1000 féle betegséget összefogva. Így Európában kb. 30 millió ritka betegségtől érintett betegnek segít hallatni a hangját.

A bél gyulladásos betegségei

2010-05-18T11:05:00.000+02:00

Crohn, colitis ulcerosa

A gyulladásos bélbetegségek (ide tartozik a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa) a beteg egész életét befolyásoló, krónikus betegségek. A tünetek hasonlíthatnak az irritábilis bél szindróma egyes formáihoz a prognózisát és szövődményeit tekintve, utóbbi sokkal enyhébb.

Vastagbélbetegség gyanúja akkor vetődik fel az orvosban, ha a hozzá forduló beteg hasmenésről, székrekedésről, esetleg a kettő változásáról számol be, ha a székleten vért vagy nyákot lát, hasi fájdalmat panaszol, a has puffadását észleli.

A kórtörténet átgondolásakor ki kell zárni az esetleges fertőzéses eredetű hasmenéseket, melyek általában hevenyen zajlanak, lázzal járnak A panaszok jellege alapján el kell különíteni a funkcionális és az organikus hasmenést is A krónikus, visszatérő hasmenés oka - a gyakoriság sorrendjében - az irritabilis bélbetegség, a gyulladásos vastagbélbetegségek, a parazitás bélfertőzések, felszívódási zavarok, valamint gyógyszer szedése A nem specifikus gyulladásos bélbetegségek két formája a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség.

Colitis ulcerosa A colitis ulcerosa a végbelet csaknem mindig érintő, a vastagbél-nyálkahártyát megbetegítő, véres hasmenéssel járó betegség Az egész vastagbelet egyidejűleg is érintheti, a gyulladás súlyos állapotot okozhat: magas lázat, haspuffadást, erős bélvérzést, vérszegénységet.
A gyulladás a bélfal nem minden rétegét érinti, de hosszú ideig fennálló gyulladás következményeként a bél merev csővé válik és megrövidül Fontos a kolonoszkópia (vastagbéltükrözés) elvégzése, szövettani mintavétel a diagnózis tisztázására, a bél áttekintése, a gyulladás stádiumának megállapítása.
Crohn-betegség A Crohn-betegség a colitis ulcerosától megkülönböztethető az elhelyezkedés alapján: nem diffúz, hanem szegmentális gyulladás, tehát ép és beteg bélszakaszok váltakoznak.
Forrás: Informed

Vérnyomásmérés

2010-05-11T11:52:00.000+02:00

A helyes otthoni vérnyomásmérés

A házi vérnyomásmérők elterjedésével egyszerűsödött a magas vérnyomás kezelésének beállítása, ugyanakkor felesleges aggodalmak és tévhitek forrása is lehet.

Ismerni kell a helyes mérési technikát, valamint azt is, hogy a mért vérnyomás mindig egy „pillanatfelvétel”, ami nagymértékben függ a páciens pillanatnyi lelkiállapotától, és természetesen napszaki ingadozása is van, ami teljesen normális.

A mért értékek véleményezését bízzuk az orvosra!

A betartandó szabályok

Először is mérjük meg mindkét karon a vérnyomást. Tejesen normális a két kar között a kb. 10 Hgmm-es különbség, de a kezelést mindig a magasabb mért értékhez kell igazítani. A különbség a felkar izomzatának mennyiségétől és feszülésétől függ.

A kezelést helyesebb az otthoni mérésekre alapozni, mert ismert tény a „fehér köpeny” hatás, vagyis az, hogy az orvosi rendelőben néha magasabb a talált érték, amit a beteg izgalma okoz.
Vérnyomásmérés előtt pihenjünk 3-5 percet, karunk legyen a mérőkészülékkel egy magasságban, mérés közben ne mozogjunk, beszéljünk, legyen jól kinyomva a levegő a mérés előtt, és ha vastagabb a karunk, vegyünk szélesebb mandzsettát.

Magas vérnyomással kezelt betegnél mindig célszerű még a gyógyszer bevétele előtt elvégezni az első mérést, amit célszerű állva is megismételni.

Az automata vérnyomásmérők három számot írnak ki. Ebből csak kettő vonatkozik a vérnyomásra. Az első szám az úgynevezett szisztolés érték, mely azt mutatja, hogy milyen a nyomás az erekben, amikor épp a szív a vérkeringésbe pumpálja a vért, a diasztolé, a második szám pedig azt a legkisebb nyomást mutatja a rendszerben, ami a szív elernyedésekor, két szívizom összehúzódás között mérhető. A harmadik szám a pulzusszám, a szív percenkénti összehúzódásának száma. Ha valamilyen okból (pl. kiszáradás, gyógyszer, túlzott vízhajtó szedés, érelmeszesedés, szívritmuszavar, stb.. miatt) a vérnyomás leesik, a szervek megfelelő vérátáramlásának biztosítására a pulzusszám megnő. Ezért kezelést csak az összes körülményt figyelembe véve szabad beállítani.

Álló helyzetben jóval alacsonyabb értékeket kaphatunk, ami akár a terápia módosítását is eredményezheti.

A két kar között az említettnél nagyobb különbség felveti anatómiai rendellenesség (főképpen érrendellenesség) lehetőségét, ennek tisztázására további kivizsgálás javasolt, hasonlóan kell továbblépni akkor, ha ismeretlen ok miatt felálláskor nagyon leesik a vérnyomás.

Forrás: Informed

SÁRVÁR

2010-05-11T11:39:00.001+02:00

Jó ütemben halad a térségi rehabilitációs központ építése

A terveknek megfelelően halad az építkezés a sárvári kórház területén. Az Európai Unió és a Magyar Állam 791 millió forintos támogatásával megvalósuló beruházás révén a régióban is egyedülálló profilú rehabilitációs központ jön létre. Az új épületegyüttest várhatóan júliusban adják át. Az egykori sebészet területén februárban már megtörtént a műszaki átadás.

A tavaly júliusi alapkőletétel óta a terveknek megfelelően halad a kivitelezés a sárvári kórház területén. Építészetileg két jól elkülöníthető részre lehet bontani a beruházást: a csaknem ezerötszáz négyzetméteres nyugati szárnyban, az egykori sebészet területén az ütemterv szerint februárban megtörtént a műszaki átadás. Ehhez kapcsolódik majd szervesen az ezerhatszáz négyzetméteres új rehabilitációs tömb, amely már szerkezetkész és az alsóbb szinteken már hozzáláttak a további szerelésekhez. A kórház főbejárata, illetve a felújított épület között van még egy rész, amit be kell kapcsolni a komplexumba, a régi és az új részt összekötő folyosó, valamint az új háromemeletes tömb, ezek várhatóan május 31-re készülnek el. Az engedélyeztetési eljárásokat követően 2010 júliusában vehetik birtokba az egész épületegyüttest a régióban élők.

A kórházfejlesztés a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program keretében valósul meg, 791 millió forint támogatást nyújt az Európai Unió és a Magyar Állam. A fejlesztésnek köszönhetően a sárvári kórház a régióban is egyedülálló profilú rehabilitációs szolgáltatást nyújt majd a rászorulóknak. A sárvári önkormányzati kórház teljes korszerűsítésével és egy új épületszárny kialakításával egy regionális szerepkörű komplex rehabilitációs központ jöhet létre a jelenleg fekvőbeteg szakellátást végző intézmény területén. A beruházást követően a 92 ággyal megvalósuló komplex rehabilitációs tevékenység szervezetileg az intézmény egy gyógyító osztályát fogja alkotni. A szakmai elképzelések szerint az osztály ún. rehabilitációs mátrix formában működik majd, aminek lényege, hogy az egyes rehabilitációs részlegek (onkológiai, nőgyógyászati, reumatológiai, gasztroenterológiai, pszichiátriai) között a mindenkori igényeknek megfelelően szabad átjárhatóság lehetséges. A részlegen megtalálható lesz minden olyan terápiás egység, ami a rehabilitációs ellátáshoz szükséges.

Az épületekben két-, három- illetve négyágyas, önálló fürdőszobával rendelkező betegszobákat alakítanak ki, lehetőséget teremtve, hogy a rehabilitáció az eltérő ellátási igényeknek megfelelően történjen meg. A fejlesztés fontos eleme az érintett épületekben valamennyi fogyatékosságra kiterjedő komplex (fizikai és info-kommunikációs) akadálymentesítés.

Az újítás létrejöttével az ötszakmás regionális rehabilitációs központ mellett változatlanul megmaradnak a meglévő munkahelyek, az intézményben folyó orvos-szakmai tevékenység, valamint a térségben új rehabilitációs kultúrák alakulhatnak majd ki. Sárvár városának termálgyógyászati és wellness szolgáltatói arculata a komplex rehabilitációs szolgáltatással válik teljessé, a remények szerint tovább erősítve a város egészségturizmusban betöltött szerepét.

Forrás: VM Kommunikációs Iroda

Infarktus és a meleg víz ivása

2010-05-09T10:17:00.001+02:00

Ez a cikk valakinek az életét mentheti meg.

Tudatosítsátok ezt magatokban!!!!!!

Talán el kellene sajátítanunk a Kínaiak és a Japánok szokásait. Ők evés közben forró teát isznak, nem pedig hideg vizet!!!!!!!!!!!!!!!!!

Az ugyanis világos, hogy kellemesebb hideg italt fogyasztani evés után, de a hideg ital megszilárdítja zsírokat az ételben amit éppen elfogyasztottatok. Ez az emésztési folyamatok lassulását idézi elő.
Abban a pillanatban, amikor a megdermedt zsír reakcióba lép a gyomorsavakkal, szétesik és felszívódnak a beleken keresztül, mint ahogy ezt egy egyszerű étel teszi. Ez a dermedt zsír a belek falán lerakódik és kialakítja a feltételeket rákra és infarktusra.

Legjobban tesszük, ha forró levest vagy forró vizet iszunk az étel után.

Az infarktus általános jelei .....

Fontos megjegyzés az infarktusról – tudni kell, hogy nem minden infarktus jelzi magát a bal karban érzett fájdalommal. Tudatosítanunk kell, az állkapocs intenzív fájdalmát. Az infarktus ideje alatt nem szükséges, hogy először a mellkasban legyen fájdalom. A gyomor émelygése és az intenzív izzadás szintén az infarktus általános megnyilvánulásai közé tartozik!
Az emberek 60%-a, akiket álmukban lepett meg az infarktus, nem ébred fel!!!!
.Az állkapocs nagy fájdalma a legmélyebb álomból is felébreszti az embert!!!
Legyünk elővigyázatosak és tudatosítsuk magunkban ezeket a dolgokat.. Minél többet tudunk, annál nagyobbak az esélyeink a túlélésre..

TEGYÜNK KÖZÖSEN A STROKE ELLEN!

2010-05-01T09:51:00.000+02:00

Magyarországon évtizedek óta a stroke a harmadik legfőbb halálok, és az egyik leggyakoribb tartós rokkantságot okozó betegség. A Nemzetközi Stroke Nap apropóján ezért a betegséggel kapcsolatos megelőzés lehetőségeire és fontosságára Társadalmi Célú Sport és Családi Nappal hívja fel a figyelmet ESzME (Egyesület a Stroke Megelőzéséért) 2010. május 9-én, Csillebércen.

A stroke angol szó, ami ütést, csapást jelent, így a magyar köznyelv nem véletlenül hívja a betegséget szélütésnek, gutaütésnek. Kutatások bizonyították, hogy az agyvérzés érrendszeri megbetegedés eredménye, és bár a szélütés az agyban történik, de következményei az egész szervezetet érinthetik. Hazánkban az érintettek átlagéletkora 5-10 évvel alacsonyabb, mint a fejlett ipari országokban!

Az 50 évesnél fiatalabbaknál kiemelkedően magas az agyi érkatasztrófa előfordulása és az emiatti halálozás! Ezen belül is lényegesen nagyobb - mintegy háromszoros – az előfordulása a hátrányos helyzetű régiókban (pl.: Észak-Magyarország, Észak-Alföld).

A stroke kialakulásában számos tényező közrejátszik kisebbik részük nem befolyásolható (pl. az életkor, és a családi hajlam), azonban nagyobb részük rajtunk múlik. Ilyenek például a dohányzás, rendszeres alkoholfogyasztás, fizikai aktivitás hiánya, nem megfelelő étrend.

A megelőzés lehetőségeit felismerve, az egészséges és aktív életmódra történő figyelemfelhívás céljából indult el a Nemzetközi Stroke Nap európai kezdeményezése, ami többet kíván tenni a jövőben a stroke megelőzése és a katasztrofális következmények elkerülése érdekében.

Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozva, a Magyar Stroke Társaság támogatásával az ESzME 2010. május 9-én 10-15 óráig ESzMEfuttatás névvel társadalmi célú Sport és Családi Napot szervez, immáron második alkalommal. A tavaly közel 2000 résztvevőt vonzó futóverseny és rendezvény helyszíne a Csillebérc, Szabadidő- és Ifjúsági Központ (1121 Bp. Konkoly Thege Miklós u. 21. – a csillebérci táborban a sportpálya területén).

A futóverseny és a szűrővizsgálatok mellett számos más programmal is várják a nem (csak) futni vágyókat a helyszínen. Vetélkedők, sport, és szabadidős programok, gyermekjátszóház és a nagyszínpadon zajló szórakoztató műsorok egészítik majd ki az agyvérzéssel, és az egészséges életmóddal kapcsolatos előadásokat.

A résztvevőket az ingyenes belépés mellett szintén térítés nélkül igénybe vehető parkolási, öltözési lehetőség várja majd a helyszínen.

Jelentkezni a www.eszmefuttatas.org weboldalon lehet, további információk kérhetőek a versennyel és a rendezvénnyel kapcsolatban az eszmefuttatas@vmkomm.hu e-mail címen, vagy a (1) 270-2822 telefonszámon.

Forrás: VM. komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda

Majdnem csodaszer - a fokhagyma

2010-04-30T11:16:00.000+02:00

fokhagyma, gomba, rák, nátha

A fokhagyma nemcsak ételeinknek ad kellemes, pikáns ízt, de számos gyógyászati haszna is van. Az alábbiakban ezekből sorolunk fel néhányat, próbáljuk ki, mielőtt bizonyos panaszainkkal rögtön a gyógyszerek után nyúlnánk!

Húgyúti fertőzések

A legismertebb ellenszere az ilyen fertőzéseknek az áfonyalé, de a fokhagymában gazdag étrenddel – a fokhagyma gombaölő tulajdonságainak köszönhetően – sikeresen vehetjük fel a harcot egyes húgyúti fertőzések ellen is.

Rák

Ha legközelebb fokhagymával főzünk, kicsit korábban vágjuk fel a fokhagymát, és hagyjuk legalább tíz percig állni, mielőtt az ételbe tesszük. Amerikai rákkutatók szerint a fokhagyma ilyen módon egyharmadával többet őriz meg a rákellenes kénvegyületeiből, mint ha azonnal megfőzzük vagy megsütjük.

Lábgomba

A fokhagyma igen hatásos gombaölő. Főzzünk meg néhány gerezdet vízben, majd hűtsük le langyosra, és áztassuk ebben a lábunkat. Ne féljünk, a gerezdekben, felvágatlanul megfőtt fokhagyma semmilyen szagot nem hagy maga után.

Nátha

A nátha első jeleire próbáljuk ki a következő tippet: 2 gerezd hámozatlan fokhagymát tegyünk a mikróba 25 másodpercre, hagyjuk kihűlni, majd hámozzuk le és együk meg. A fokhagyma kénvegyületei erősítik az immunrendszert, és segítenek leküzdeni a fertőzéseket.

Egy hasznos tipp

Ha a rózsabokrok mellé fokhagymát ültetünk, a kártevők messzire elkerülik a virágzó bokrot.

Forrás: Informed

Amit az édesítőszerekről tudni kell

2010-04-27T14:32:00.000+02:00

édesítőszer, cukor, táplálkozás

Számos betegségben, vagy a kialakulásukhoz vezető túlsúly elkerülése végett kell vagy érdemes kerülni a cukor fogyasztását. Az édes ízekről azonban szinte lehetetlen lemondani, ilyenkor az édesítőszerek használatával tehető az étrend változatosabbá.

Nem árt azonban tudni egy-két dolgot róluk.

Szukralóz

Kémiailag a szacharózzal rokon, ám molekulájában néhány klóratom található, emiatt hívják klórcukornak vagy triklór-galakto-szaharóznak. A cukornál mintegy 600-szor édesebb. A szukralózt az emberi test nem hasznosítja, ezért nem biztosít energiát. Csak meghatározott élelmiszerekhez engedélyezett.
Taumatin
Különböző fehérjék keveréke, a nyugat-afrikai katemfecserje (Thaumatococcus daniellii) természetes alkotója. 2500-szor jobban édesít, mint a cukor. Késleltetve, de hosszú ideig hat. Édesgyökér-utóízű és ízfokozó hatással is bír. A szervezetben lebomolva ugyanannyi energiát biztosít, mint minden más fehérje (4 kcal/g). Meghatározott mennyiségben felhasználható bizonyos édességek és fagylaltok édesítésére.

Sztívia (Stevia rebaudiana Bertoni)

A sztívia a fészkesek családjába tartozó évelő, szubtrópusi, Paraguayban őshonos növény. A dél-amerikai őslakosok évszázadok óta ismerik és használják. A leveleiből készített főzet 40-szer, a szteviozid kb. 250–300-szor édesebb a cukornál. Hőstabil, ezért sütésre, főzésre használható.

A szteviolglükozidok lebontás nélkül emésztődnek, ezért energiaértékük rendkívül kicsi. Az elfogyasztott szteviozid nem szívódik fel a bélfalon keresztül, az emésztőenzimek sem képesek lebontani. Előnye, hogy fenilketonuriások is biztonságosan fogyaszthatják. A cukorbetegek szempontjából is hasznos, mivel nem emeli a vércukorszintet, rendszeres fogyasztása 2-es típusú cukorbetegség esetén a vércukorszint szignifikáns csökkenését eredményezi, növeli a glükóztoleranciát, enyhíti az inzulindependenciát, szabályozza az inzulinszintet. Emellett vérnyomáscsökkentő és a hasnyálmirigy működését segítő hatással is bír. Gátolja sok káros baktérium és vírus szaporodását.

Az EU területén a növény és szárított levele édesítőszerként, élelmiszer vagy étrend-kiegészítő összetevőjeként jelenleg kereskedelmi forgalomba nem hozható, mivel ez idáig még kevés meggyőző tudományos adat gyűlt össze vele kapcsolatban.

képek: sxc.hu

Forrás és teljes cikk Informed

Hajápolási tanácsok

2010-04-23T10:48:00.000+02:00

Számtalan hajápoló termék kapható a boltokban, a hajkiegyenesítőktől kezdve a különféle kondicionálókig. Az alábbiakban néhány jó tanácsot ad egy vezető brit szakember, illetve eloszlatja a legáltalánosabb tévhiteket.

Vékony szálú, fénytelen haj
Valóban segítenek a térfogatnövelő szerek, de vigyázzunk, csak minőségi terméket használjunk, mert az olcsó, szintetikus műanyaggal készült szerek csak rontanak a helyzeten.
A jó minőségű térfogatnövelők növényi fehérjéket, keratint és szójafehérjét tartalmaznak.

Töredezett hajvég és hajszálak
Ezt a problémát semmilyen hajápolóval nem lehet megoldani, el kell menni a fodrászhoz hajat vágatni. Rosszabb a helyzet azoknál, akik túl sok vegyszert használnak.

A minőségi kondicionálók használatával bizonyos mértékig meg lehet előzni a haj töredezését, de a legjobb, ha legalább hat hetente vágatjuk.

Forrás: Informed

A korral járó fájdalmak és enyhítésük

2010-04-21T09:45:00.000+02:00

fájdalom, életkor

Mindenki életében eljön az az idő, amikor úgy érzi, hogy „már nem a régi”, kisebb-nagyobb fájdalmak keserítik meg az életét. Bár az életkor előrehaladtával jelentkezhetnek addig nem érzett fájdalmak, ebbe nem szabad beletörődni, hanem tenni kell ellene.

alábbiakban felsoroljuk az egyes életkorokra jellemző fájdalomtípusokat, és azt is, mit lehet tenni a kellemtelenség enyhítésére. Négy aranyszabály:
A fájdalommal foglalkozni kell
Ne titkoljuk vagy tagadjuk le a fájdalmat, hanem keressük meg az okát, heveny fájdalommal pedig azonnal forduljunk orvoshoz, mert krónikussá válhat.

Ellenőriztessük a D-vitaminszintet
A D-vitamin segít a csontritkulással kapcsolatos ún. mikrotörések megelőzésében. Kerüljük a túlsúlyt, mert a többlet kilók megterhelik a szervezetet.
Aludjunk eleget
A kialvatlanság fokozhatja a fájdalmat, az izmok merevségét és a depressziót.
Tegyünk a depresszió ellen
A krónikus fájdalmat gyakran kíséri depresszió, amit nem mindig ismernek fel, a depresszió pedig fokozza a fájdalmat.

Forrás és teljes cikk: Informed.hu

ESzMEFUTTATÁS 2010-BEN IS

2010-04-21T09:35:00.006+02:00

Immár második alkalommal szervez Társadalmi célú Sport és Családi Napot 2010. május 9-én az ESzME (Egyesület a Stroke Megelőzéséért). A rendezvény a Magyar Stroke Társaság támogatásával, a Nemzetközi Stroke Nap magyarországi rendezvényeihez csatlakozva valósul meg. Az eseményen futóversenyek, sport, családi és szórakoztató programok várják az érdeklődőket.

Immár második alkalommal ESzMEfuttatás névvel társadalmi célú Sport és Családi Napot szervez az ESzME (Egyesület a Stroke Megelőzéséért) 2010. május 9-én 10-15 óráig. A tavaly közel 2000 résztvevőt vonzó futóverseny és a rendezvény helyszíne a Csillebérc, Szabadidő- és Ifjúsági Központ (1121 Bp. Konkoly Thege Miklós u. 21. – a csillebérci táborban a sportpálya területén).

A futóverseny és családi nap célja, hogy felhívja a figyelmet a stroke betegséggel kapcsolatos megelőzés lehetőségeire és fontosságára, valamint hangsúlyozza az egészséges életmód, a rendszeres testmozgás jelentőségét, valamint ráirányítsák a figyelmet a betegség felismerésére és az ezzel kapcsolatos teendőkre.

A 11 órakor rajtoló nyílt futóversenyre egyaránt várják profik és amatőrök nevezését, akik az 5 és 10 kilométeres távok között választhatnak. Minden résztvevő megkapja az esemény pólóját, a legjobbakat pedig összesen 800.000 forint értékű díjak és értékes nyeremények várják. A futóprogram különlegessége a pályában lévő szintkülönbség – a „hegyi jelleg” –, valamint a kifejezetten családok és iskolás csoportok részére kialakított 1000 méteres táv.

A futóverseny mellett számos más sport, családi és szórakoztató programmal várják az érdeklődőket. Az egészség jegyében számos hasznos témáról tájékozódhatnak, valamint egészségügyi szűrővizsgálatokon is részt vehetnek a látogatók. Mindezt a nagyszínpadon zajló szórakoztató műsorok, valamint gyermekprogramok, vetélkedők, versenyek egészítik majd ki.

A résztvevőket az ingyenes belépés mellett szintén térítés nélkül igénybe vehető parkolási, öltözési lehetőség várja majd a helyszínen.

Minden, a versennyel kapcsolatos információ, valamint futóversenyre történő nevezés részletei a www.eszmefuttatas.org weboldalon megtalálhatóak, a rendezők szeretettel várnak minden érdeklődőt a helyszínen, az esemény napján!

További információk kérhetőek a versennyel és a rendezvénnyel kapcsolatban az eszmefuttatas@vmkomm.hu e-mail címen, vagy a (1) 270-2822 telefonszámon is.

Valóban napi egy órát kell edzenem?

2010-04-19T10:26:00.000+02:00

testmozgás, testsúly, edzés

Mostanában több hirdetésben olvasható, hogy soványak maradhatunk, ha napi egy órát edzünk.

Vajon igaz ez?

A JAMA-ban, az amerikai orvosszövetség folyóiratában megjelent, több mint 34 ezer középkorú nő bevonásával végzett vizsgálat eredménye szerint azok, akik 13 éven keresztül tartani tudták a súlyukat, átlagosan napi 60 perc mérsékelt intenzitású testmozgást végeztek. Sokaknak a kedvét szegheti ez a mennyiség, azonban szerencsére a helyzet valamivel könnyebb. A vizsgálatban nem olyan „órát” vettek alapul, mint amire az átlag olvasó gondol, hanem az ún. MET-órát, (A MET a metabolikus ekvivalens.) Magyarán: egy MET az az energiamennyiség, amelyet a szervezet felhasznál, ha egy óra hosszát a kanapén heverészünk. Ha ugyanezt az órát mérsékelt tempójú sétával töltjük, akkor valamivel több, mint 3 MET az energiafelhasználás. Ha futunk, egy óra alatt már 10 MET az eredmény. Minél erőteljesebb az aktivitás, annál magasabb a MET értéke. Ugye, így már érthető?
A vizsgálat szerint azok, akik meg tudták őrizni a testsúlyukat, heti 21 MET-órányi energiát égettek el. Ez tehát napi egy órás sétával elérhető, ha azonban ennél aktívabbak vagyunk, időt takarítunk meg.
Az alábbiakban néhány ötletet adunk közre a heti edzésterv összeállításához, mely szerint napi egy óránál kevesebb mozgás is elég karcsúságunk megőrzéséhez.
Forrás: Informed

ÉRVEK AZ ÉRV PROGRAM MELLETT

2010-04-19T10:18:00.002+02:00

A tünetmentes perifériás érbetegség felderítésére, valamint a szív- és érrendszeri halálozási arány csökkentésére létrejött EReink Védelmében (ÉRV) Program, illetve ennek kiterjesztéseként, létrehozott ÉRV Regiszter Program együttesen immár közel 40.000 bevont páciensnél tart, akik közül átlagosan 17 százaléknál diagnosztizálták a perifériás érbetegséget!

A Magyar Hypertonia Társaság az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. támogatásával létrehozott EReink Védelmében (ÉRV) program deklarált célja a tünetmentes perifériás érbetegek felderítése és a körükben tapasztalható kiemelkedően magas szív- és érrendszeri halálozási arány csökkentése.

Az Ereink Védelmében Programba történő beteg bevonás 2007. április 1. és 2008. szeptember 30. között történt, amiben összesen 55 centrum vett részt, és 21.892 beteg került be a programba, az átlagéletkoruk 61,45 év volt.

A legfontosabb eredmény, hogy bevont betegek 14 százalékánál egyértelműen kimutatható volt a már kialakult perifériás érbetegség, illetve további 15,6 százalékuknál volt megfigyelhető az érszűkület kialakulásának markáns lehetősége.

Most, három év eltelte után a szakemberek elsősorban arra keresték a választ, hogy mi történt az említett kétes esetekkel, hogyan változtak a határértéket mutató boka/kar index értékek. Az egy éves vizit során a korábban boka/kar index a határértéket (0,91-0,99) mutatók felének (51,4%) ugyan nem változott érdemben az eredménye, azonban ezen érintettek 12,2 százalékánál immár beigazolódott a perifériás érbetegség. A vizsgálati eredmények tehát egyértelműen arra utalnak, hogy a folyamatos kontrollvizsgálatok, a rendszeres boka/kar index mérés révén a továbbiakban is kiszűrhető és kezelhető a már kialakult, vagy nagy eséllyel kialakuló érbetegség.

Az úgynevezett kontroll vizitek (a vizsgálatba került betegek bevonását követő első év végén ismételt felkeresésük és adataik rögzítése) kapcsán a szakemberek a páciensek vérnyomás, koleszterinszint, vércukorszint és húgysavszint értékeiben bekövetkező változásokat is vizsgálják. Ez alapján megállapítható, hogy a határértéket mutató betegek esetében, illetve ahol a perifériás érbetegség már diagnosztizálható volt (így kezelésre került az érintett), jelentős vérnyomás, vércukor és koleszterin érték javulás mutatkozott, azaz a betegek gondozása kézzelfogható eredményre vezet.

Az 1. vizithez képest a bevont betegek vérnyomásértéke átlagosan 5 Hgmm-el, koleszterin- és vércukor értéke pedig 0,2 mmol/l-el csökkent. Így tehát minden csoportban – még az egészséges mérési értéket mutatók csoportjában is – javultak e kockázati tényezők, nem véletlen tehát, hogy a határértéket mutató érintettek több mint negyedének (28,3%) normalizálódott a bok/kar indexe!

Egyébként a betegre történő tudatos odafigyelés jótékony hatását talán a mért vércukorértékek mutatják a legjobban, ugyanis míg a normális értékű – tehát külön nem figyelt – betegek körében a vércukorértékek az utolsó két vizit között nem változtak, addig a kezelésbe került pácienseknél egy markáns és tartós csökkenés következett be e területen.

Az Ereink Védelmében Program kiterjesztéseként a Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság együttműködésében, az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. támogatásával létrejött az „ÉRV Regiszter” program, melynek célja, hogy a szakértők valós képet kapjanak a Magyarországon lévő perifériás érbetegek számáról, arányáról, és valódi egészségi állapotáról.

2010. márciusára az ÉRV Regiszter programhoz már több, mint 20.000 páciens csatlakozott, így a regiszterbe került betegek száma fél év alatt megduplázódott! Jelenleg országszerte már 150 családorvosi praxisban lehet a regiszter programba bekerülni és ez a szám hétről-hétre nő.

Az ÉRV Regiszter egyik legfontosabb eredménye, hogy a regiszterbe került betegek 18,3 százalékánál egyértelműen kimutatható volt a már kialakult perifériás érbetegség. Ez még magasabb arány, mint az ÉRV Programban (15,6%) tapasztalt, ami avval magyarázható, hogy míg az említett programba válogatás nélkül kerültek be a magasvérnyomás-betegségben szenvedők, addig az ÉRV Regiszterben a szervezők azt tanácsolták, hogy elsősorban a veszélyeztetett betegcsoportokat szűrjék.

A tünetmentesség és az egyszerű vizsgálhatóság jelentőségét húzza alá, hogy az adatok szerint – a veszélyeztetettek vizsgálata során – 27,2 százalékban diagnosztizáltak perifériás érbetegséget azoknál, akiknél alsóvégtagi fájdalom jelentkezett, és 58,2 (!) százalékban azoknál, ahol a pulzus nem volt tapintható (ez utóbbi nem feltétlenül járt együtt fájdalom érzésével). Az alsó végtagi pulzus kitapintása az általános orvosi vizsgálat része, nem mondható sem bonyolult, sem hosszadalmas „vizsgálati módszernek”, a pulzus hiánya esetén feltétlenül szükséges a boka/kar index mérés elvégzése.

A vizsgálati eredmények azt is igazolták, hogy az életkor előrehaladtával folyamatosan nő a perifériás érbetegség kialakulásának veszélye, mindamellett több kockázati tényező is – dohányzás, kontrollálatlan magasvérnyomás, cukorbetegség, alkoholfogyasztás –megkétszerezheti a betegség kialakulásának lehetőségét.

Az érdeklődők minden, a perifériás érbetegséggel, a boka/kar index méréssel, vagy az ÉRV Regiszterrel kapcsolatos tudnivalót megtalálhatnak a megújult www.ervprogram.hu címen elérhető honlapon, vagy az ország bármely részéből helyi tarifával hívható (06) 40/918-020 számon. Az érintettek és az érdeklődők ismereteinek bővítése céljából a weboldalon immár szakértő is válaszol az írásban feltett kérdésekre.

A perifériás érbetegségről

A perifériás érbetegség, közismert nevén az érszűkület, az általános érelmeszesedés egyik megjelenési formája. E betegségben az erek beszűkülése leginkább az alsó végtag verőereiben lép fel. Felismerését nehezíti, hogy sokáig tünetmentes maradhat.

A romló alsó végtagi keringés leggyakoribb, már érezhető tünete a járáskor a vádliban vagy a combban fellépő görcs, fáradtság- vagy nehézségérzet, fájdalom, ami pihenéskor rövid idő alatt megszűnik. Ilyenkor azonban az erek károsodása már szinte biztosan megindult.

Magyarországon az érszűkület mintegy 400 ezer embert érint. Fokozottan veszélyeztetettek, akik dohányoznak, magas a koleszterinszintjük, cukor- vagy magasvérnyomás-betegségben szenvednek, illetve, mint a legtöbb szív- és érrendszeri betegségnél, itt is nagyobb a baj kialakulásának esélye, ha a családban gyakran fordul elő érbetegség.

Forrás:
VM Kommunikációs Iroda

Az elfogadható színvonalú pszichiátriai ellátás érdekében szükséges teendők összefoglalása

2010-03-25T17:25:00.000+01:00

A Magyar Pszichiátriai Társaság és az Országos Pszichiátriai Központ közös állásfoglalása

Az elmúlt hónapok néhány tragikus eseménye ismét a pszichiátriai bete-gekre, ellátásukra terelte a figyelmet. Bár a pszichiátriai betegek által el-követett erőszakos cselekmények teljes biztonsággal nem előzhetők meg, az is bizonyos, hogy ezek megszaporodásában a pszichiátriai ellátó rend-szer elmúlt évtizedben történt leépítése, működésének ellehetetlenítése komoly szerepet játszik. Nyomatékosan hangsúlyozni kívánjuk, hogy ennek a problémának a megoldását nem a pszichiátriai betegeket elkülö-nítő, „őrző” intézmények férőhelyeinek szaporítása, hanem a számukra megfelelő segítség nyújtására képes, alkalmas ellátórendszer kiépítése jelenti. Ez a mindenkori (szakma)politikai döntéshozók felelőssége. A döntéshozatal segítésére ismételten összefoglaljuk, hogy a helyzet további romlásának megelőzése, majd javítása érdekében milyen lépéseket tar-tunk szükségesnek:

Az epidemiológiai adatok illetve a WHO előrejelzései alapján el kell fogadni, hogy a pszichiátriai zavarok gyakorisága elérte a népbetegség szintjét. (1) Emiatt a lelki egészséget és jólétet, az EU kiemelt prioritásnak tekinti. (2) Ezért kormányprogram szintjére kell emelni a Lelki Egészség Országos Programját (LEGOP), és megvalósításához biztosítani kell az anyagi forrásokat. (3)

A pszichés problémákkal küzdők korszerű kezelése kevesebb kórházi ágyat igényel ugyan mint korábban, azonban a megfelelő ellátás csak mindenki számára könnyen hozzáférhető, jól működő megelőző és rehabilitációs járóbeteg szolgálat kiépítésével biztosítható. Ebben kiemelt fontosságú a pszichiátriai gondozói hálózat, amely egy-egy területen a - nappali kórháztól a közösségi pszichiátriai és szociális ellátásig terjedő - teljes spektrumot koordinálhatja. Megvalósítandó a járóbetegellátás szektorsemleges finanszírozása. Nélkülözhetetlen az egészségügy és a szociális szféra közötti szoros együttműködés a valós szükségletek és szakmai kompetenciák alapján.

Kevés a közvetlen betegellátásban dolgozó pszichiáter, pszichológus, pszichiátriai szakápoló és szociális munkás, számuk messze elmarad az EU-s átlagtól. Tekintettel arra, hogy ezek hiányszakmák, kiemelten szükséges támogatni a pszichiáter rezidensképzést és szakápoló képzést.

A megfelelő ellátás érdekében olyan finanszírozás szükséges mind a fekvő- és járóbeteg, mind a szociális ellátásban, amely fedezi a tényleges, indokolt költségeket, figyelembe véve a pszichiátria viszonylag magas humánerőforrás igényét

Minden lehetséges eszközzel támogatni kell a nemzetközi gya-korlatnak megfelelően önállóan működő gyermekpszichiátriai ellátó rendszer kialakítását. Meg kell határozni a 14-18 éves korosztály ellátásának elveit és kialakítani ennek rendszerét.

A - főként agresszív – bűncselekményeket elkövető pszichiátriai betegek ellátására EU kompatibilis forenzikus osztály létrehozására van mielőbb szükség. A tartósan súlyosan veszélyeztető állapotban lévő pszichiátriai betegek hatékony gyógyításához ún. magas biztonságú intézmény létrehozása elengedhetetlen.

Hajléktalanok között sok a pszichotikus beteg, emiatt célszerű lenne számukra profilírozott ellátás szervezése legalább a fővárosban, ahol a legtöbb hajléktalan él.

A pszichiátriával szembeni előítéletek csökkentése nélkülözhetetlen, ennek érdekében civil és betegszervezetek, döntéshozók, média és a szakmai szervezetek együttműködésével a mentális betegségek és a mentális betegséggel élők életének hiteles bemutatása szükséges.

Az OPNI felszámolása következtében megszűnt gyógyítási, oktatási, kutatási központ helyett, a fenti teendők összefogásához erős, kompetenciával bíró szervezet újbóli létrehozása kell. Ennek kiinduló magva lehet, a jelenleg két irodahelyiségben és négy státusszal működő Országos Pszichiátriai Központ. A szervezet fejlesztése során lehetővé kell tenni az eddigi adminisztratív-hatósági funkciók mellett, speciális betegellátási és oktatási feladatok ellátását.

Hivatkozások:

1. http://www.euro.who.int/mentalhealth/baseline/20080602_1

2. A Lelki Egészség és Jól-lét Európai Paktuma, Brüsszel, 2008. június 12-13.) http://ec.europa.eu/health/ph_determinants/life_style/mental/docs/pact_en.pdf

3. http://www.eum.hu/archivum/hirek-esemenyek/lelki-egeszseg-orszagos

Forrás:

VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda

CUKORBETEGSÉG: KOCKÁZAT ÉS SZŰRÉS

2010-03-25T17:16:00.000+01:00

A 2-es típusú cukorbetegség időben történő felismerésének lakossági szintű, leghatékonyabban alkalmazható módszere az ún. kockázat-alapú vércukorszűrés. Ezt választotta a Magyar Diabetes Társaság is lakossági szűrővizsgálatához, amelynek támogatását a magyar diabetológia egyik legrégebbi támogatója, a 77 Elektronika Kft. biztosította.

Mértékadó becslések szerint Földünkön a 2-es típusú cukorbetegek száma a 2007. évi 246 millióról 2025-re 380 millióra nő. Egy, az Egyesült Államokból származó felmérés szerint annak a valószínűsége, hogy élete folyamán cukorbetegség alakul ki, a 2000-ben illetve az azt követő években született férfiak esetében 32,8%, nők estében pedig 38,5%, azaz közel minden harmadik ember számolhat a cukorbetegség valamelyik formájának kialakulásával élete során.

A gyakoribb, 2-es típusú kórformában szenvedők mintegy háromnegyede szív- és érrendszeri betegségben hal meg, de mára az 1-es típusban is a keringési eredetű szövődmények váltak a halálozás vezető okává. E szövődmények hatékony megelőzése csak a cukorbaj időben történő felismerésével lehetséges, amit nagyon megnehezít, hogy a megbetegedés hosszú időn keresztül felismeretlen marad. A gond napvilágra kerülésekor sokszor már előrehaladott szövődmények állnak fenn a betegnél és sajnos nem ritkán a diabetes felismerése is már e szövődmények észlelése alapján történik. A korai halálozás, és az egészségben eltöltött életévek számának jelentős csökkenése 8-10 évvel rövidíti meg a várható élettartamot.

A közvetlen egészségügyi hatásokon túl a betegek számának e gyorsuló növekedése jelentős anyagi teherrel jár, amit elsősorban a betegség szövődményeinek kezelésére kell fordítani. A szűkülő egészségügyi anyagi források mellett a cukorbetegségre fordítandó közvetlen költségek is aggasztóak, komoly egyéni és társadalmi betegségterhet jelentenek.

Friss magyar adatok szerint a gyógyszeres kezelésben részesülő betegeket tekintve a cukorbetegség és szövődményei egy évben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kiadásainak 13 százalékát, azaz a GDP 0,65%-t jelentik, forintban kifejezve több mint 174 milliárdot. Ezen belül is a 2-es típusú diabétesz 6 legjelentősebb szövődménye orvosi kezelésének éves biztosítói költsége a teljes gyógyító-megelőző kiadásainak közel 1,6 százaléka.

Társadalmi szinten egyelőre nem ismert az indirekt egészségügyi kiadások mértéke (táppénz, munkaképesség csökkenés, elmaradt társadalmi termelés, halálozás stb.), de bátran kijelenhetjük: a cukorbetegség népegészségügyi jelentőségét nemcsak az aggasztó epidemiológiai adatok jelentik, hanem mind az egyénre, mind a társadalomra nehezedő következmények.

A cukorbetegség hazai előfordulásáról nincsenek pontos adatok, 1983-ig évente a Központi Statisztikai Hivatal tette közzé a nyilvántartott - nem kötelező bejelentésből származó - halálozási adatokat. Az utolsó, 1983-as feldolgozás a diabetes előfordulást 2,1 százalékban adta meg (országrészenként jelentős különbségekkel).

Az érintettek száma - gondozási és gyógyszer forgalmazási adatok alapján - hazánkban is folyamatosan emelkedik, egy közelmúltban végzett nyugat-dunántúli vizsgálatsorozat pl. 10%-ot meghaladó előfordulást észlelt (Korányi L, nem publikált adatok). Ez a korábban elfogadott 7,6 százalékos előfordulásnál lényegesen nagyobb, és ha a cukorbetegség előállapotaiban lévőket és a fel nem ismert eseteket is ideszámítjuk, az arányszám ennél is magasabb lehet!

Nőtt az előfordulás a gyermek lakosság körében is: a gyermek-diabetes – az 1-es típusú cukorbetegség – epidemiológiai (az esetek előfordulási gyakoriságát vizsgáló és követő) munkacsoport 21 év adatait feldolgozó elemzése a 100.000, 0-14 éves korú gyermekre vetített standardizált évenkénti előfordulást 7,87 -nek találta.

Mindez: a kórkép népegészségügyi jelentősége, a betegségprognózist meghatározó szövődményei, a szövődményes esetek ellátásának magas költsége, valamint az esetek jelentős részének késedelmes felismerése indokolttá teszi szűrővizsgálatok szervezését, s a felismert esetek azonnali, erélyes, az összes keringési kockázati tényezőre kiterjedő, holisztikus szemléletű kezelését.

Kétségtelen, hogy a szénhidrát-anyagcsere egzakt véleményezése csak laboratóriumi vércukor meghatározás alapján lehetséges, viszont a szűrés egyéb technikai részletei alapvetően különböznek annak függvényében, hogy milyen céllal és milyen körben történik.

A cukorbetegség prevenció terén élen járó Finnországban a közelmúltban zárult a „FINDRISC” elnevezésű szűrővizsgálat, ami hatékonysága révén széles körű érdeklődést és elismerést váltott ki. E vizsgálat a diabetes szempontjából fokozott kockázatú személyek szénhidrát-anyagcserezavarainak korai felismerését célozta.

A kockázat mértékét kérdőív alapján, meghatározott pontérték segítségével határozták meg, majd a fokozott kockázatot jelző értékkel rendelkezők körében ehomi (éhgyomorra történő) vércukor meghatározást végeztek. Hatékonysága alapján a módszert nemzetközi ajánlások követésre méltónak véleményezték.

Éppen ezért a Magyar Diabetes Társaság, a 77 Elektronika Kft. támogatásával, az országban először, kockázat-alapú szűrővizsgálatot indított az alapellátásban dolgozók bevonásával. Az Egészségügyi Tudományos Tanács engedélyével zajló tudományos vizsgálat két lépésben történt.

Először a nemzetközileg validált FINDRISC kérdőív magyar változatának kitöltésére került sor, majd a cukorbetegség szempontjából fokozott kockázattal rendelkező – a kérdőívre adott válaszok pontértéke több mint 12 –, és a szűrésben történő részvételt vállaló személyek laboratóriumi (éhomi) vércukorvizsgálata történt. Ez utóbbi határérték körüli értéke esetén, az Egészségügyi Világszervezet diagnosztikai algoritmusát követve úgy nevezett cukorterheléses vizsgálatot végeztek.

A szűrővizsgálatra 2008. április 1. és 2009. március 31. között került sor, mindösszesen 8.921 felnőtt korú személy részvételével. A vizsgálatba minden, a résztvevő háziorvosi praxisokban megjelenő 20-69 éves, bármilyen nemű, ismert szénhidrát-anyagcserezavartól mentes olyan személyek kerülhettek be, akik belegyezetek a részvételbe. A résztvevők 59,7% nő, 40,3% férfi volt.

A vizsgálandó személyek önkéntes alapon kitöltötték a FINDRISC vizsgálatban használt kérdőív Magyar Diabetes Társaság által fordított-jóváhagyott változatát. Ez, a nem, életkor, családi és egyéni anamnézis, társbetegségek figyelembevétele alapján, a cukorbetegség tíz éven belüli megjelenésének kockázatára vonatkozó pontszámot (score értéket) ad meg.

A adatlap 7 alatti értéke igen alacsony veszélyeztetettséget jelent (100 hasonló személyből 1 diabetes várható az adott intervallumon belül), 7-11 pont között enyhén fokozott a kockázat (25-ből 1 személy esetében várható cukorbetegség kialakulása 10 éven belül), 12-14 pont mérsékelt kockázatfokozódást jelöl (az esély: 1:6), 15-20 pont között magas az esély cukorbetegség megjelenésére (esély: 1:3), míg 20 pont felett igen nagy a kockázat (1:2 a becsült bekövetkezési arány).

A 12 pontszámot elérő 4.286 személy átlagéletkora 53,4 év, átlagos testtömeg-indexe (BMI): 29,9 kg/m2, átlagos haskörfogata pedig 101,1 cm volt.

Közülük 283 főnél (6,6%) emelkedett éhomi vércukorszint, 122 esetben (2,85%) emelkedett éhomi vércukorszint és csökkent glukóz tolerancia, 19 személynél (0,44%) pedig csak csökkent glukóz tolerancia volt megállapítható. Már meglévő, de a szűrés megtörténtéig fel nem ismert diabetest találtunk 129 személy (3,01%) esetében.

Ha mindezt összevonjuk, akkor összességében a vizsgált populáció 12,9 százalékánál találtak a szervezők valamilyen cukoranyagcsere zavart!

(Természetesen a kiszűrt érintetteket gondozásba vették az adott háziorvosi praxisban, a kezelés beállításához a területileg illetékes diabetes szakellátóhely közreműködése is biztosított.)

A vizsgálatot azonban nem csak felnőtteken, hanem házi gyermekorvosi praxisokban megjelenő bármilyen nemű, 12-18 éves, ismert szénhidrát-anyagcserezavartól mentes személyek bevonásával is elvégezték. A vizsgálatba mindösszesen 20 db a házi gyermekorvosi praxis vett részt, Kelet-Magyarországról, Nyugat-Magyarországról, illetve Budapestről.

Az Egészségügyi Tudományos Tanács engedélyével zajló tudományos vizsgálat itt is két lépésben történt, azonban a kockázat felméréshez nem a FINDRISC kérdőívet használták (lévén az felnőttek számára készült), hanem az Amerikai Diabtes Társaság (ADA) ajánlásai alapján elkészült kérdőívet.

A vizsgálatba mindösszesen 660 serdülő került be, közülük 285 személynél volt jelen fokozott kockázat. E fokozott kockázatú serdülők 5,6 százalékánál már a cukoranyagcsere valamilyen kórós eltérése tetten érhető volt.

A vizsgálat e részének nagyon fontos megállapítása az az összefüggés, miszerint a 12-18 évesek körében a testtömegindex (BMI) 1 egységgel történő növekedése 21-22 százalékkal növeli a cukoranyagcsere kórós elváltozásának a kockázatát!

A vizsgálat mindkét ága megerősítette tehát a célzott szűrés kiemelt jelentőségét a betegség korai felismerésében, eredményei alapján indokolt általánossá tételének szorgalmazása.

A cukorbetegség és idült szövődményeinek társadalmi terhe jelentős mértékben csökkenthető, azonban ehhez – első lépésként – újra kell gondolni a népegészségügyi prioritásokat. Célként szükséges megjeleníteni a cukorbetegség és kezdődő állapotainak megelőzését, a szív- és érrendszeri rizikófaktorok felderítését. Ezt követően egy prevenciós stratégia kidolgozása a következő lépés, melynek elemei között a költséghatékony szűrési módszerek meghatározása elengedhetetlen.

Mindazonáltal elmondhatjuk, hogy a téma fontosságát a hazai egészségügyi kormányzat is felismerte, így az alapellátásban immár az Egészségügyi Minisztériumtól kapott központi támogatással indul program a bemutatott vizsgálati módszer szélesebb körű kipróbálására és megismertetésére.

* * *

Háttérinformáció:

A Magyar Diabetes Társaság (MDT) 1970-ben alakult, azt megelőzően a Magyar Endokrin- és Anyagcsere Társaság részeként működött. Jelenleg 2000 főt meghaladó taglétszámú tudományos társaság, a belgyógyászati jellegű tudományos társaságok között taglétszámát tekintve második legnagyobb szervezetet. A tagságot zömében orvosok alkotják, de több száz dietetikus és diabetes szaknővér is tag.

A 77 Elektronika Kft. 1986-ban alakult Budapesten, 100%-ban magyar családi vállalkozásként. A 300 főt foglalkoztató vállalat ma is teljes egészében a család tulajdonában van. Az orvosi diagnosztika területén három termékcsaládot gyárt személyes és laboratóriumi használatra. Vércukorszintmérő-, vizeletvizsgáló készülékeket és PSA szűrő készüléket.

A cég termékeit Magyarországra és még 42 országba exportálja, ennek pedig feltétele, hogy csúcsszintű gyártástechnológiával rendelkezzen. A cég éves szinten árbevételének 7-8 százalékát forgatja vissza a fejlesztésekbe, dolgozóinak húsz százaléka pedig csak fejlesztésekkel foglalkozik – felsőfokú képesítéssel rendelkező mérnökök, matematikusok és fizikusok. Az ő munkájukat egy külső orvosi tanácsadó csapat segíti.

A Vállalat, vezető szerepet tölt be a magyarországi vércukormérő piacon, ugyanakkor számos vércukormérő készüléket fejlesztett ki OEM alapon külföldi piacra is.

Magyarországon a vércukor önellenőrzést elsőként a 77 Elektronika Kft. tette lehetővé a cukorbetegek számára. A Vállalat folyamatos fejlesztéseivel a legmodernebb technológiát kínálja a cukorbetegeknek.

Forrás: VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda